Így csökkenti a bürokráciát a Fidesz
A tavalyi költségvetés zárszámadása alapján 2016-ban a központi költségvetés által foglalkoztatottak száma 556 000 fő volt. Ez négyezerrel kevesebb (0,7 százalékos csökkenés), mint 2015-ben. Továbbra is az látszik, hogy a bürokráciacsökkentés hatása nem érződik. Igaz ugyan, hogy a kormányzati háttérintézmények átszervezése teljes mértékben csak 2017-ben fejeződik be – írja elemzésében a Policy Agenda.
A gazdasági válság óta 311 000 fővel nőtt a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ennek a növekedésnek a jelentős része abból fakad, hogy a kormány magához vonta az egészségügyi intézmények és a közoktatási rendszer irányítását. Ezáltal a korábbi „önkormányzati dolgozók” hirtelen kormányzati alkalmazottak lettek.
A költségvetési szervek létszáma és személyi kiadásai
2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 600 vezető volt. E körben 69 milliárd forintot tettek ki a rendszeres személyi juttatások (ehhez még hozzá kell számítani a nem rendszeres személyi juttatásokat, de ennek összegét nem közölte a kormány).
Ugyanezek a számok 2015-ben a következők voltak: 19 000 vezető már 107 milliárd forintot „vitt el” a közös büdzséből. A 2016. évi költségvetési zárszámadás szerint minimálisan (három százalékkal) csökkent a vezetők száma, ugyanakkor a béremeléseknek köszönhetően 110 milliárd forintra nőtt a bérköltség. Kérdés, és ezt csak a 2018-as választások után tudjuk meg (jövő ősszel lesz nyilvános a 2017. évi zárszámadás), hogy az átszervezések eredményeként lesz-e tényleges költségcsökkenés ezen a területen.
Jó hír mindenképpen, hogy 2016-ban nem nőtt az előző évhez képest a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma, és a vezetői szintek burjánzása is megállt. Ugyanakkor árnyalja a képet, hogy miközben a köztisztviselők, kormánytisztviselők, állami tisztviselők száma változatlan maradt, addig a közalkalmazotti kar létszáma 1,2 százalékkal csökkent. Ezen belül 4,6 százalékos volt a közoktatásban dolgozók számának visszaesése. A jelenség mögött két ok állhat egyszerre. Egyrészt több állami intézmény került át egyházi fenntartásba, így az ott dolgozók kikerültek a költségvetés közvetlen fennhatósága alól. A másik ok a pályaelhagyás és az ebből következő munkaerőhiány.
Állami alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatott között
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint 2016-ban az állami foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottnak mintegy 30 százalékára nőtt (ebbe nemcsak a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak számítanak bele, hanem az állami és önkormányzati cégek alkalmazottai is). Ezzel a környező országok közül Szlovákia után a második legnagyobb a létszám hazánkban.
Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 2010 és 2016 között az állam által alkalmazottak száma 262 000 fővel nőtt. Ez a teljes foglalkoztatottilétszám-növekedés 46 százalékát jelentette. Azaz az állam jelentős szerepet játszott abban, hogy többen dolgozzanak most, mint a kormányváltáskor. Ezzel szembeállítható Lengyelország, ahol úgy nőtt a foglalkoztatottak száma, hogy a versenyszféra még a közszféra csökkenését is kompenzálta.
