Ide is beszivárgott a Fidesz uralma
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a hónap elején „újjáalakult”: a régi testületet idő előtt menesztették, az új tagok felét pedig a minisztérium jelölte – ők ráadásul bármikor indoklás nélkül visszahívhatók. Az előző és a jelenlegi elnök nyilatkozik arról, független maradhat-e így a MAB.
A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő országos szakértői testület, amely e törvényben szabályozott módon közreműködik a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatos eljárásokban, különös tekintettel a doktori iskolákra” – olvasható az idén január elsejétől hatályos felsőoktatási törvényben. A laikus olvasónak fel sem tűnik, de a jogszabályból hiányzik egy apróság, egyetlen kis fránya jelző, amit a „szakértői testület” elé biggyeszthettek volna: független - írta a Magyar Narancs.
Kényelmetlen autonómia
A MAB a körülötte zajló tudománypolitikai viták ellenére sikertörténetnek mondható. Jogelődje a felsőoktatási intézmények kezdeményezésére jött létre 1992-ben, és törvényes jogkörei fontos szerepet jelöltek ki számára a felsőoktatás szervezésében: itt hagyták jóvá a szakindítási kérelmeket, a doktori iskolák alapítását, a professzori kinevezéseket, de a bizottság hitelesítette – legalább nyolcévente akkreditálta – az egyes intézményekben folyó tudományos és oktatói munka minőségét is. Michelberger Pál akadémikus, a MAB akkori elnöke 2003-as tanulmányában így értékelte az addigi tíz év fejleményeit: az „Ideiglenes, majd Országos Akkreditációs Bizottság kezdettől fogva autonóm testületként működött, működési feltételeit a Parlament által megszavazott – egyébként igen szűkös – költségvetés tette lehetővé. Az akkreditációs tevékenységgel az oktatási miniszterek kezdettől fogva mindannyian egyetértettek, és intézkedéseikben támaszkodtak a MAB állásfoglalásaira, véleményére. Kevésbé mondható el ez a minisztériumi apparátusról, mely nehezen viselte el egy autonóm testület sajátos, demokratikus módszereit, időigényét.”
Mert a MAB valóban független volt. Egy 2006-os kormányrendelet szerint a 19 tagot a következő módon delegálták: a Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények oktatói közül tizenegy tagot, az MTA hármat, az Országos Köznevelési Tanács, az Országos Kisebbségi Bizottság és a HÖOK egy-egy főt küldött a testületbe, míg a felsőoktatásban érdekelt kamarák két képviselővel vettek részt a munkában. Szakmai szervezetek demokratikusan választott képviselőiről beszélhetünk tehát.
Egyházak és a Művészeti Akadémia
Az új felsőoktatási törvény értelmében a MAB újjáalakul, tehát a korábbi testületet mandátumának lejárta előtt 11 hónappal feloszlatták.
Részletek a
Mancsban.
