Engedélyezték a nemváltoztatást a magyar hatóságok

Két és fél évig tartott a jogi küzdelem a nem- és névváltoztatás ügyében. 

2022. november 10., 13:17

Szerző:

Két és fél év jogi küzdelem után engedélyezték a hivatalos nem- és névváltoztatást a magyar hatóságok. A Háttér Társaság jogvédő szervezet két ügyfele is sikerrel járt, akik évek óta küzdenek azokért a jogaikért, amelyek egyébként megilletik őket a magyar alkotmánybíróság szerint is.

A 2020 májusában elfogadott 33. § megszüntette annak lehetőségét, hogy a transz és interszex személyek megváltoztassák nemüket, illetve nevüket a hivatalos irataikban. A törvény elfogadása óta a Háttér Társaság tanácsadással, beadványszerkesztéssel, illetve jogi képviselettel segíti az érintetteket – olvasható a jogvédő szervezet közleményében. 

A 33. § kimondta a születési nem megváltoztatásának tilalmát azokban az ügyekben is, ahol az ügyfelek a nem- és névváltoztatási kérelmüket a törvény hatálybalépése előtt nyújtották be. A Háttér Társaság érdekérvényesítő munkája eredményeképp 2021 tavaszán az Alkotmánybíróság (AB) megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a transznemű emberek nemének jogi elismerését visszamenőleg betiltani, hiszen az a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik. 2021 őszén újabb határozatban mondta ki az AB, hogy a korábbi döntése minden, a 33. § hatálybalépése előtt indult ügyben alkalmazandó, Budapest Főváros Kormányhivatala azonban még egy évig harcolt a kérelmek elbírálása ellen. 

Habár a Kormányhivatal számára minden adott, hogy lefolytassa az eljárásokat a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályoknak megfelelően, a hatóság minden ügyben szakértői vizsgálatot rendel el és annak megállapításától teszi függővé a döntését. Teszi mindezt úgy, hogy a támogató orvosi szakvélemények az eredeti kérelemnek is részét képezik. 

A szükségtelenül elhúzódó és az ügyfelek számára minden szempontból megterhelő eljárást követően a Kormányhivatal a héten végre értesítette az ügyfél születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, hogy vezesse át a nem és név megváltoztatását az anyakönyvben. Az érintettek ezt követően kérhetik az új születési anyakönyvi kivonatukat és az alapján kiállított új okmányaikat, írja a Háttér Társaság. 

„Hatalmas siker, hogy a BFKH végre elbírálta két ügyfelük kérelmekét és utasította az anyakönyvvezetőket a nem- és névváltoztatás átvezetésére. Az elmúlt évek eljárásai jól mutatják, miként próbálják meg a jog végrehajtására hivatott szervek - itt elsősorban a kormányhivatal - hátráltatni az AB és az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseiben lefektetett, mára megkérdőjelezhetetlen emberi jogi normák érvényesülését. Minden embernek elidegeníthetetlen joga van az önazonosságát kifejező saját névhez - ezt a mai Alkotmánybíróság mondta ki 2018-ban. Az Alaptörvényben védett egyenlő emberi méltóság joga alapján nemcsak a név, hanem a nem megváltoztatásához is joga van a transznemű embereknek. Nagyon boldogok vagyunk, hogy két transz ember hamarosan már olyan iratokkal élheti a mindennapjait, amelyek tükrözik az identitásukat. Folytatjuk munkánkat, ez a két eljárás megerősítette, hogy a 33. § hatálybalépése előtt indult ügyekben sok türelemmel és kitartással elérhető a régóta várt pozitív döntés. Célunk, hogy a nem jogi elismerése ismét mindenki számára elérhetővé váljon” – mondta Dr. Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának munkatársa. 

„A Háttér Társaság tovább folytatja a küzdelmet a jogsértő transzfób törvények ellen, hiszen mindannyiunknak jogunk van méltóságban és biztonságban élni,” – tette hozzá Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

(Kiemelt kép: Szivárványszínű szív egy résztvevő pólóján az LMBTQ-közösség (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer emberek) fesztiválja, a 23. Budapest Pride felvonulásán a fővárosi Andrássy úton. Fotó: Balogh Zoltán/MTI)

Ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul – ez áll a Belügyminisztérium vasárnap kiadott közleményében. A MOK szintén közleményben reagált, azt írják, véleményüket az ismert hazai és nemzetközi statisztikai adatokra alapozták, amikor az egészségügyi ellátórendszer hiányosságairól írtak.