A fideszes képviselő segíthetett volna, de inkább utoljára még visszaköpött a károsultakra

Horváth László fideszes parlamenti képviselő szerint Gyöngyöspatát csődbe viszi, ha ki kell fizetnie azt a kártérítést, amit jogerős fórumokon ítéltek meg a helyi cigány gyerekek szegregációja miatt. A képviselő, akinek egykori kormányhivatali vezetőként egészen pontosan ismernie kell az ügy részleteit, csúsztat: az iskolát a tankerület tartja fenn, a tankerületek finanszírozása pedig a minisztérium költségvetése alá tartozik. Mohácsi Erzsébet, az elkülönített cigány gyerekek ügyét sikeresen képviselő alapítvány egykori vezetője a 168 Órának azt mondja: a képviselő megszólalása csak arra volt jó, hogy még mindig lehessen egy utolsót köpködni a károsultakra.

2020. január 6., 14:05

Szerző:

Kevesebb mint két héten belül százmillió forintot kell folyósítani a gyöngyöspatai önkormányzatnak a helyi iskola szegregációs perében hozott bírósági döntés értelmében – közölte a hétvégén Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője. Szerinte az egész települést büntetik, mivel ez az összeg az önkormányzat két évi bevétele. Nyilatkozatában azt is mondta, hogy a roma családokat "egy Soros-hálózathoz köthető alapítvány vette rá a pereskedésre”, így a bíróság döntése valójában utat adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának.

„Gyöngyöspata, ha kifizeti, és kifizetni ki kell (sic!), ezt az összeget, ami ráesik, akkor rövid időn belül csődközeli helyzetbe fog kerülni. A folyamatban lévő fejlesztéseket nem tudja folytatni, és a törvény által előírt írt kötelező feladatait pedig nem tudja ellátni. Ezért is tudom azt mondani, hogy ez a döntés romboló, ez a százmillió forint ide nem békét, nem megnyugvást hoz, hanem békétlenséget és feszültséget – írta Facebook-oldalán.

Horváth László nem mond igazat. Ennél azonban súlyosabb, hogy a képviselő – közösen a gyöngyöspatai polgármesterrel – szítja a romaellenes indulatokat, mintha csak a településen belüli etnikai feszültségek keltésétől várna politikai hasznot.

A gyöngyöspatai iskolában folyó törvénysértésekről először 2011-ben értesült a nyilvánosság: a kisebbségi ombudsman ekkor tette közzé azt a jelentését, amit annak kapcsán készített, hogy szélsőséges, rasszista alakulatok masíroztak a településen, rettegésben tartva a helyi romákat, a hivatalos rendfenntartó szervek asszisztálása mellett.  Az ombudsman tényfeltárása során derült ki, hogy a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában fizikailag elkülönítették a cigány tanulókat. Az integráltan oktatható, sajátos nevelési igényű gyermekeket összevont osztályokban, szegregáltan tanították, ami szintén súlyos törvénysértés. A fizikai elkülönítésen túl a roma gyereket számos más diszkrimináció is érte, kimaradtak például az iskolai közös programokból, nem járhattak napközibe, elzárták őket a testnevelés óra keretében megszervezett úszásoktatástól is.

Az Esélyt A Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az ombudsmani jelentést követően saját tényfeltáró munkát is végzett. A CFCF alapítója és akkori elnöke, Mohácsi Erzsébet szinte minden egyes napját a településen töltötte. Az alapítvány ugyanis soha nem indított pert anélkül, hogy előbb ne próbálta volna tárgyalásos úton megszüntetni a jogsértő helyzetet. Ez történt Gyöngyöspata esetében is.

– Pont tíz éve, 2010 januárjában először jártunk Gyöngyöspatán, még a gárdamasírozás előtt. Egy másik ügyünk tényfeltárása közben figyeltünk fel arra, hogy elkülönítik a roma gyerekeket a Nekcsei Demeter Általános Iskolában. Ezt követte az ombudsmani jelentés, amelyben Kállai Ernő megállapította az elkülönítés tényét. 2011 őszén az alapítványunk részt vett az évnyitón, magam csináltam felvételeket, ahol látszik az osztályok elkülönítése, de akkor ez még „természetes volt”, senki nem is titkolta, hogy nincs átjárás az iskolaépületben. Fent a nem romák, lent a romák tanultak az iskolaépületben.

Az ebédet is külön szervezték nekik, a romáknak nem volt úszásoktatás, számítástechnika sem. A tapasztalatainkat megosztottuk az iskolaigazgatóval, de Molnár Károly mindezt kikérte magának, és megtagadta a további bejutást az épületbe

– idézi fel a 168 Órának Mohácsi Erzsébet, hozzátéve, hogy a CFCF protokollja szerint minden keresetbeadást egyezségre törekvés előz meg, s ez így volt Gyöngyöspata esetében is. – Kerestük az önkormányzatot. Hiába: elutasítás, tagadás volt a válasz. Nem hagytak más eszközt, mint hogy bíróságon keressük a szegregált diákok igazát – meséli.

2011 októberében a roma gyerekeket sújtó súlyos jogsértések miatt a CFCF pert indított.

– Minden kereseti kérelem úgy kezdődik, hogy a peren kívüli egyezség lehetősége bármikor adott, és ha megegyezünk, elállunk a pertől. De az alperesek ezúttal nem akartak egyezséget, így nem volt mit tenni, folytattuk az eljárást. De okulásul szolgálhatott volna a többi nyertes ügyünk, amelyekről tudomásuk volt az illetékeseknek: Hajdúhadházán, Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Jászladányban már megállapították a szegregációt. Tudhatták, hogy a törvényhozás Hevesben sem működhet másképp. Ennek ellenére nem változott a helyzet az iskolában – világít rá Mohácsi Erzsébet.

A jogvédő szervezet azt kérte a bíróságtól, állapítsa meg, hogy a cigány tanulók osztályok közötti elkülönítését, hogy az elkülönített gyerekek alacsonyabb szintű oktatásban részesültek, és azzal, hogy a napközibe kizárólag olyan szülők gyerekei részesülhettek, akiknek mindkét szülője dolgozott, a cigány tanulókat közvetetten megkülönböztették.

Horváth László ekkoriban is a térség fideszes országgyűlési képviselője volt, így ezekről a momentumokról tudnia kellett. Már csak azért is, mert 2011 januárja és 2014 májusa között a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott volt.  2012 szeptemberében ugyanis az elkeseredett roma szülők petícióban (lásd keretes írásunkat – a szerk.) fordultak Szabó Máté ombudsmanhoz, továbbá az emberi erőforrások akkori miniszteréhez, Balog Zoltánhoz és a Heves Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez, vagyis Horváth László kormánymegbízotthoz.

– Ekkor még szó sem volt semmilyen kártérítésről. Ezek a gyerekek tanulni akartak, csakúgy, mint a nem roma társaik. Mindez nyolc évvel ezelőtt történt! Horváth Lászlónak is érdekében és hatalmában állt volna, sőt a kötelessége lett volna tenni a most kialakult helyzet megelőzéséért. Miért nem tett egy lépést sem? Könnyebb most ostobán sorosozni, mint fellépni a törvénytelen helyzet megszüntetése érdekében? – kérdi Mohácsi Erzsébet. Az első per még az oktatás államosítását megelőző években indult, így a CFCF az iskolát fenntartó önkormányzatot perelte, de tekintettel arra, hogy az osztályok létrehozása az iskolaigazgató hatásköre volt, az osztályok közötti elkülönítés miatt az intézmény felelősségének megállapítását is kérte. Közben kibővült az alperesek köre: az önkormányzati iskolarendszer felszámolása után az állami iskolafenntartó, azaz a Klebelsberg Központ is bekerült a perbe.

Petíció

„Alulírottak, Gyöngyöspata község lakosai, roma szülők, tiltakozunk a Gyöngyöspata Község Önkormányzata által fenntartott Nekcsei Demeter Általános Iskola osztályszervezési gyakorlatával szemben, mellyel gyermekeinket az iskolán belül megkülönböztetik” – így kezdődik az a petíció, amelyet a roma szülők elkeseredésükben írtak az alapjogi biztoshoz, az oktatásért is felelős miniszternek és a megyei kormányhivatalnak. A szülők arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába tárta fel az iskola jogsértő gyakorlatait a kisebbségi ombudsman, hiába derült ki a gyereket érő napi szintű súlyos diszkrimináció, Gyöngyöspata önkormányzata és általános iskolája semmit nem változtatott jogsértő gyakorlatán. A szülők pontokba szedve fel is sorolták, mit is takar a jogsértő gyakorlat. Álláspontjuk szerint az iskola igazgatója

„1. továbbra is jogellenesen tart fenn homogén cigányosztályokat, 4 tanulócsoportban: a 2-3-4 b és a 5-6-7 b, valamint a 8 b osztályokban valamint az összevont SNI osztályban.

2. a cigányosztályokat a többségi (nem roma) osztályoktól továbbra is fizikailag is elkülönítve az iskolaépület földszintjén, jogellenesen helyezi el;

3. idén is (azaz 2012 szeptemberében – a szerk.) indokolatlanul, így jogellenesen él az osztályösszevonás eszközével a 2-3-4 b és a 5-6-7 b osztályok esetében, alacsonyabb színvonalú oktatásban részesítve gyermekeinket;

4. a gyógypedagógiai osztályt továbbra is összevontan, elkülönítve szervezik a roma tanulóknak, annak ellenére, hogy nagy részük rendelkezik az integráltan oktatható szakvéleménnyel;

5. ismételten jogellenesen zárja ki a roma tanulókat az úszásoktatás igénybevételéből;

6. ebben a tanévben (2012 szeptembere – a szerk.) sem szüntette meg a roma gyerekek külön ebédeltetését;

7. és a napközi igénybevételénél is megkülönböztető feltételeket támaszt a roma szülők gyerekei számára."

A petíciót 47 szülő írta alá, zömmel az ő gyerekeik a kártérítési per érintettjei. 

Sem a petíció, sem a 2015-ös jogerős ítélet megjelenése után nem történt semmil. A CFCF 2015-ben emiatt is kezdeményezte a kártérítési pert, amelynek során a bíróság forintosította azt a kárt, amelyet az állam – korában az önkormányzat – azzal okozott, hogy az iskolában 2004 és 2014 között származásuk alapján különítette el a roma és a nem roma gyerekeket. A szegregáció ugyanis súlyos károkat okoz. Aki emiatt nem jut minőségi oktatáshoz, annak az élete – sőt nagy valószínűséggel a gyerekeinek az élete is – tönkremegy. A szegregáció húsba vágó következményekkel jár: munkanélküliséggel, szegénységgel, kilátástalansággal, egész életre megbélyegző kiszolgáltatottsággal. De ez Horváth László képviselőt, úgy tűnik, hidegen hagyja.

– Az előzményper jogerős ítélete kimondta a szegregáció tényét, és azt is, hogy azt meg kell szüntetni. Arról viszont nem rendelkezett, hogy mi történik, ha nem változtatnak a fenntartók a jogsértő helyzeten.

Szóval miközben a településen sok minden változott, például a polgármester, az igazgató személye, az iskola fenntartója, s már Horváth úr sem kormányhivatali megbízott azóta, csak a roma tanulókkal és az iskola törvénytelen helyzetével nem akart foglalkozni senki. Az új igazgató megpróbálta a romokat eltakarítani, és megkezdte a roma tanulók integrált oktatását – ki tudja, talán éppen ezért nem tarthatta sokáig a pozícióját, hiszen visszajött a régi igazgató, aki a szegregációs helyzetért felelt – mondja Mohácsi Erzsébet, hozzátéve: a visszatérő igazgató, Molnár Károly végül tavaly ősszel bukott meg véglegesen, mert bántalmazott egy gyereket az iskolában. 

– Nem tettek semmit, az évek meg teltek, és egyre több roma tanuló életét tették tönkre. Mi meg nem tehettünk mást, mint hogy előkészítettünk egy kártérítési pert, amely nagyságrendileg hatvan gyereket érintett. A legtöbbjük azok közé tartozik, akiknek a szülei nyolc évvel ezelőtt aláírták a petíciót. Először csak figyelemfelhívásnak szántuk. Igen, bizony, Horváth képviselő úr, mint minden jogsértésnek, a szegregációnak is ára van – mondtuk. Szóltunk előre. De ez is hiába való volt. A 2015 után felálló új önkormányzat, az állami iskolafenntartó, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Horváth László képviselő is érdektelen maradt – mutat rá Mohácsi Erzsébet.

A kártérítési per végül 2015-ben indult, és tavaly ősszel lett jogerős az ítélet: a bíróság az elkülönítés ténye miatt – és az alacsonyabb szintű oktatással összefüggésben is – megállapította a nem vagyoni kártérítést. A jogerős ítélet szerint az érintett gyerekeknek egységesen 500, illetve 300 ezer forintot jár tanévenként. Ebből jön össze a teljes kártérítési összeg, a Horváth László által emlegetett 99 millió forint.

Ehelyütt fontos megjegyezni, hogy az előzményper ítélete az állam és az önkormányzat fellebbezései miatt számos bírói fórumot megjárt. Az Emmi és az önkormányzat pénzügyi erőforrásait nem kímélve, elszántan fizette az ügyvédeket. És ugyanez történt a kártérítési perben is. Ráadásul az állam felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős bírósági ítélet ellen is, így a végleges döntés még várat magára, azt a Kúriának kell meghoznia a nem túl távoli jövőben. (Az ügyet jól ismerő szakértők közül többen attól tartanak, hogy éppen a Kúria döntése miatt szólalt meg Horváth László, így próbálva politikai nyomást gyakorolni a legfőbb bírói testületre – a szerk.) Az évek óta húzódó pereskedést finanszírozására a magyar állam már sok millió forintot elköltött, miközben 62 diáktól, akiknek az életét tönkretették a szegregált oktatással, sajnálja a pénzt Horváth László. Ráadásul – mint arra a CFCF ügyvédje, Farkas Lilla felhívja a figyelmet – a gyöngyöspatai romák és nem romák érdekközösségben vannak. Egyikőjük sem akarja, hogy a kártérítést az önkormányzat fizesse ki.

– Elég lenne a romákat megkérdezni. De ezt nem tette meg sem a fideszes polgármester, sem Horváth László, mert ha megkérdezték volna őket, tudnák, hogy a romák a kártérítést nem az önkormányzaton akarják behajtani, hanem a tőkeerős alpereseken. És erre jogilag is megvan a lehetőség, a perben kimondott felelősség ugyanis egyetemleges.

Az ítéletben három alperest köteleztek kártérítés fizetésére. Az összeg nagyobb részéért egyetemlegesen az önkormányzat és az iskola felel, az iskolát viszont a Hatvani Tankerület tartja fenn, ami költségvetésileg az állami fenntartóhoz illetve a minisztériumhoz tartozik. A minisztérium ugyan nem alperes, de az iskoláért közvetve felel – fogalmaz Farkas Lilla, aki szerint Horváth László nyilatkozata ennek fényében nem értelmezhető másként, mint aljas indokból elkövetett etnikai feszültségkeltésként.  

Fotó: Merész Márton

Az elsőfokú eljárásban Mohácsi Erzsébet felidézte, hogy az akkori polgármester, Juhász Oszkár egyáltalán nem vette komolyan a pert, hozzáállását végig a törvényen kívüliség pökhendisége jellemezte.

– Ügyvédet sem fogadott, ő képviselte a bíróság előtt a települést. Azt javasolta a bíróságnak, hogy Gyöngyöspata esetében nem kell görcsösen ragaszkodni a törvény betűjéhez, engem a tárgyalóteremben a bíróság és sajtó előtt kivándorlásra szólított fel, zsidózott és kommunistázott egy sort, majd angolosan távozott a teremből. Gyöngyöspatán Juhász Oszkár volt a törvény – emlékszik vissza. Szerinte ez a hozzáállás nem sokat változott, a romák véleményére most sem kíváncsi sem az önkormányzat vezetése, sem az érintett hivatalok. – Megkérdezi-e a szegényektől valaki, hogy miből fizetik ki a többezres büntetést, amikor gallygyűjtésért bírságolják őket, vagy azért, mert nincs csengő a biciklijükön, vagy egyszerűen csak azért, mert nem a járdán közlekedik az anyuka a babakocsival egy olyan utcán, ahol nincs is járda? Megkérdezi-e tőlük valaki, hogy miből adnak vacsorát a gyerekeiknek? – kérdezi Mohácsi Erzsébet, utalva arra, hogy Horváth László hétvégi nyilatkozatában arról panaszkodott, hogy ha ki kell fizetni a szegregáció miatti kártérítést, akkor mekkora bajba kerülhet az önkormányzat.

– Az önkormányzat, a tankerület, az Emmi és Horváth László is felelős a szegregációért, hiszen ahogy az előzmények mutatják, számos alkalom lett volna a jogsértés megszüntetésére, vagyis a roma és nem roma gyerekeket integrálására. Ezt szándékosan elmulasztották. Helyette ostoba sajnáltatásba kezdtek, amit kampánycélokra használtak fel.  Most pedig, amikor a károkozást meg kell fizetni, s már nincs több kibúvó, még mindig lehet egy utolsót köpködni a károsultakra – mondja a 168 Órának Mohácsi Erzsébet.

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.