Százmilliárdokat költ az ország a hadseregre
Bár a megállapodás nagyrészét homály fedi, a rakéták a hamarosan rendszerbe álló, norvég NASAMS-rakétavédelmi rendszerhez kellenek majd, ezen kívül légiharc rakétaként a Honvédség légiereje által használt Gripen-vadászgépek is tudják majd az AMRAAM-rakétákat használni - írja a Portfolio.
A frissen aláírt megállapodás valószínűleg nem is a legnagyobb tétel az új haderőfejlesztéshez köthető beszerzések kapcsán. Mivel a konkrét összegek védelmi titoknak számítanak, ezért sok esetben csak a szaksajtó találgatására tudunk hagyatkozni, amikor egy-egy eszközvásárlás költségeit megpróbáljuk kiszámolni.
Nagyjából a következő összegeket fizethette ki Magyarország az eddig ismert eszközbeszerzésekért és ezek komponenseiért, valamint az üzemeltetésükhöz szükséges személyzet kiképzéséért:
- Leopard 2A4 és 2A7+ harckocsik - 480 milliárd forint
- AMRAAM-rakéták és rendszerkomponensek - 293 milliárd forint
- H145M helikopterek - 100 milliárd forint
- Kiskunfélegyházi kézifegyvergyár felépítése - 25 milliárd forint
- Hirtenberger-aknavetőgyár megvásárlása - 13 milliárd forint
Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke egy H145M típusú helikopter pilótafülkéjében a testület kihelyezett ülésén Kecskeméten
A lengyel hadsereg egyik Leopard 2A4 típusú harckocsija a lengyel-amerikai páncélos egységek közös NATO-hadgyakorlatánTöbb beszerzés konkrét költségéről sajnos még találgatni sem lehet, így nem tudjuk például, hogy mennyibe kerültek a Česká zbrojovka kézifegyver-licencei, a H225M helikopterek vagy a Carl Gustaf M4 páncéltörők. haderőfejlesztésnek ezzel még közel sincs vége; a magyar GDP egyre nagyobb szeletét alkotja majd a honvédelem a következő években, 4 éven belül pedig elérhetjük a NATO által elvárt, 2 százalékos arányszámot is, írja a Portfolio.
