Hónapokig kell várni a csecsemők korai fejlesztésére, a védőnők megszakadnak

Szeptember 1-jén elindult ugyan az új típusú szűrés a csecsemőknél – amelynek célja, hogy gyakrabban és minél előbb észre vegyék a babák fejlődési rendellenességeit –, a rendszer működésével azonban komoly gondok vannak. A terhelést pedig nem bírják a védőnők – többek között erről beszélt a Magyar Nemzetnek Varga Andrea védőnő, egészségügyi menedzser, az Autonóm Területi Szakszervezet elnökségi tagja.

A tavalyi év első felére ígért rendszer jelentős csúszással indult csak, de úgy tűnik, így sem sikerült megfelelően felkészülni az átállásra. A jogszabályok sincsenek összhangban, éppen ezért sok a bizonytalanság a kollégák között.

„Nem tudok pozitívumokat mondani, szinte csak problémákat hallok a védőnőktől” – hívta fel a figyelmet a szakember. 

Az új típusú szűrés keretében egyébként a kötelező védőnői vizsgálatok számát négyről hétre emelték a csecsemő születésétől egyéves korig. Ezenkívül speciális kérdőívek segítik a fejlődésbeli problémák felismerését, amelyeket a gyermek egy hónapos és hatéves kora között tizenkét alkalommal kell kitöltenie a szülőnek. Azoknál a babáknál, akiknél egyéves korban rizikó is felmerült, tizenöt hónaposan újabb vizsgálat szükséges.

A problémát az okozza, hogy nincs megfelelő informatikai háttér, és a védőnők központi rendszere, amely az egységes adatátadást biztosítaná, gyakorlatilag működésképtelen. Emellett nagyon sok papírt kell fénymásolni, ami Varga Andrea szerint bizonyos szempontból visszalépés is, hiszen vannak, akik nagyon jól működő védőnői szoftverekkel dolgoztak. Az új típusú kérdőívvel elképesztően megnőtt a papírmunka is, és nem tudni, hogy az ezzel járó megnövekedett költségeket fedezi-e a munkáltató.

Fotó: MTI

A szűrővizsgálatok számának emelkedése mindemellett azt eredményezte, hogy sokszor egy tanácsadásnyi idő már nem elég arra, hogy a védőnő elvégezze ezeket a feladatokat. A kérdőívek kitöltése miatt hosszabb időt vesz igénybe egy-egy vizsgálat is. Az időbeli csúszások miatt pedig gyakran már egy másik védőnő munkaidejébe csúszik át a vizsgálat, aki így nem tudja idejében átvenni az erre a célra rendelkezésre álló helyiséget. Varga Andrea szerint a védőnők gyakran kivitelezhetetlennek látják az összes feladat lelkiismeretes elvégzését.

A cél ráadásul, amit a változtatásokkal el akarnak érni, egyelőre nagyon távol van, ugyanis a szakember szerint hiába minden igyekezet, továbbra sem kezdik el időben a gyerekek korai fejlesztését. Attól ugyanis, hogy időben kiszűrik a babákat, az ellátásra továbbra is hosszú, akár több hónapos is lehet a várólista. Ez pedig egy rendellenességgel küzdő csecsemő esetében kritikus lehet.

Korai fejlesztésre csak a nagyobb városokban van lehetőség, a falvakból szinte elérhetetlen a szolgáltatás – összegzett Varga Andrea.

Tavaly Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere bejelentette, hogy a kormány 5,7 milliárd forintot biztosít a kora gyermekkori intervenció fejlesztésére egy uniós program keretében, hogy a szűréssel és a rendellenességek diagnosztizálásával minél hamarabb megtalálják a megfelelő szakembert és terápiát a gyerekek számára. Az országos szintű program során az egyes ágazatok közötti informatikai rendszereket kötik össze. Varga Andrea azonban nem tud arról, hogy ezen a területen jelentős változás következett volna be.

Magyarországon évente legalább ötezer gyermeknek van szüksége korai fejlesztésre.