Hollik István üzent a baloldali pártoknak

A Fidesz kommunikációs igazgatója videóüzenetben kéri a baloldali pártokat, hogy mondjanak nemet Brüsszel új szankciós csomagjára.

2022. május 5., 15:20

Szerző:

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, az MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában közölte: április 3-án arra kaptak felhatalmazást a magyar emberektől, hogy védjék meg Magyarország békéjét, biztonságát, és Magyarország maradjon ki az ukrajnai háborúból.   

Egyértelművé tették a magyarok, nem lehet az, hogy ők fizessék meg a háború árát – jelentette ki.

Hollik István rámutatott: Brüsszel új olajembargós javaslata azonban ezzel járna, ugyanis a szankciók bevezetése azonnal 700 forintos benzinárhoz és 800 forintos gázolajhoz vezetne, súlyos áremelkedést, áruhiányt és gazdasági visszaesést okozna.


Erre nyilvánvalóan nemet kell mondani – emelte ki.

„A hazai baloldal az elmúlt években sok nemzetközi vitában nem a magyarok, hanem Brüsszel oldalára állt.”

Most arra kérik őket, hogy ne ezt tegyék – mondta, hozzátéve: semmilyen pártpolitikai szempont nem írhatja felül a magyar nemzeti érdek képviseletét. Ezért felszólítják a baloldal hazai és európai parlamenti képviselőit, hogy azt az álláspontot képviseljék, amit a magyar emberek április 3-án kijelöltek: ők is mondjanak egyértelműen nemet Brüsszel új szankciós javaslatára – mondta Hollik István.

(Kiemelt kép: Hollik István Facebook-oldala) 

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.