Hogyan tovább?

Szanyi Tibor (MSZP):

Senkinek nem jó ez az eredmény. Ám az is igaz, hogy harminc százalék alatti részvételnél nehéz megalapozott következtetésekre jutni. A Fidesz is, mi is veszítettünk két-két mandátumot, és ezen három új mozgalom osztozott. A demokratikus ellenzéki oldal egy hangyányit erősödött, és jó hír, hogy ez nem jellemző a Jobbikra. De az egész ország veszített azzal, hogy a vidék hangja elhalkult. Így most nehéz meghatározni, kit is képviselünk az unióban. Az MSZP-lista első négy helyén álló politikusok saját megyéjükben, körzetükben jól szerepeltek, a számok azt mutatják, valódi háttérrel rendelkezünk. De nem tudjuk, hogy az ország többi körzetében mi a helyzet. És azt sem, mi történhetett Budapesten. Miként lehetséges, hogy összesen hatvanezer fővárosi szavazatot kaptunk? Miután az MSZP elnöksége felajánlotta lemondását, a választmány dönt a további politikai menetrendről. De a tisztújítással nem oldódnak meg a gondok: ha csak személyi válaszokat adunk a kialakult helyzetre, rosszul döntünk. Arról is határoznunk kell, mi az a politikai termék, amit árulni akarunk a „piacon”. Emellett magyarázatra szorul, hogy az Együtt és a DK ilyen, nem megfelelő szervezeti háttérrel miért lett mégis befutó. Hogy mi lesz a baloldallal? Ezt egy-két nappal a voksolás után nem lehet megjósolni.

Gyurcsány Ferenc (DK):

A választás igazi nyertese a Fidesz, legnagyobb vesztese a demokratikus európai Magyarország. Ez akkor is igaz, ha most a Fidesz közel 400 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint az öt évvel ezelőtti EP-választáson. De nem lehet nem észrevenni, hogy a voksok 66 százalékát érte el az a két jobboldali párt, amelyik szembemegy az alkotmányos demokrácia, az emberi méltóság és az európai humanizmus ügyével. Közép-Európában mindenütt alacsony volt a részvétel. Ez azt mutatja, hogy a régió országainak, közöttük Magyarországnak a polgárai az unió ügyét távol tartják maguktól. Sokkal inkább használni és nem építeni akarják az EU lehetőségeit. A baloldali pártok lényegében a másfél hónappal ezelőtti erejüket tudták felmutatni: sem együtt, sem külön nem tudják megrendíteni Orbán uralmát. Ez a legnagyobb kihívás. A DK kifejezetten jó szereplésével befejeződött a párt két és fél éve tartó megalakulási folyamata, egyenrangú, felnőtt szereplője lett a magyar belpolitikai életnek. Az MSZP nem várt drámája viszont rossz hír a baloldal számára. Nekünk az áll érdekünkben, hogy megállítsák a lecsúszást, megoldást találjanak gondjaikra. Tartani akarjuk magunkat ahhoz, hogy a saját pártunkat nem a többi baloldali szervezet kritikájával akarjuk építeni, mert az ellenfél nem az Együtt vagy az MSZP, hanem a Fidesz és a Jobbik.

Bajnai Gordon (Együtt–PM):

Elégedett vagyok pártszövetségünk 7,22 százalékos eredményével, és büszke arra, hogy első önálló megmérettetésünkön ilyen jól szerepeltünk. A magyar politika legfiatalabb pártjaként jelentős sikert értünk el: teljesítettük céljainkat és megcáfoltuk azokat, akik megpróbálták elbizonytalanítani az értünk szorítókat. Képviselőnk Európában mindig a magyar nemzet érdekeiért fog kiállni, ha lehet, akkor a kormánnyal együttműködve, ha nem, akkor azzal szemben is. A magyar politikában korszakváltásra van szükség, ennek pedig az Együtt–PM a fő ereje és előmozdítója kíván lenni. A következő években az a tét, hogy négy év múlva ki fogja leváltani az Orbán-rendszert: a Jobbik lesz az alternatíva, vagy egy hiteles, európai, polgári ellenzék. A választási pártszövetséget pedig szervezetileg egy tartósan működő, új politizálást képviselő erővé alakítjuk át. A szavazók támogatása önbizalmat ad ahhoz, hogy az önkormányzati választásokon erősen, önálló koncepcióval és a korszakváltás elveihez ragaszkodva lépjünk fel. Budapest 11 választókerületében a második helyen végeztünk a Fidesz mögött, erre pedig lehet építeni az önkormányzati választáson.

Meszerics Tamás (LMP):

Biztosak voltunk abban, hogy egy mandátumot megszerzünk, de azt nem gondoltuk volna, hogy ennyire szoros lesz az eredmény. Állami támogatást a kampányra nem kaptunk, mindössze 4,5 millió forintból gazdálkodtunk. Ebből ilyen eredmény jött ki. De persze már tavaly tudtuk, hogy a párt hálózata még nem megfelelő, és hegymenet lesz az építkezés. A demokrácia állapotát mutatja az alacsony részvétel, de nem a választókat kell ezért hibáztatni, hiszen ha erős jelöltet látnak, akkor elmennek szavazni. A mindenkori kormánypártoknak kell tenniük azért, hogy az uniószerte tapasztalható alacsony voksolási hajlandóság megváltozzon. Ez egyébként nálunk részben Orbánék biztonsági játékának köszönhető. A Fidesz dominanciája fennmaradt, bár a „kormányváltók” külön-külön hozták azt az eredményt, ami az országgyűlési választásokon együtt sikerült nekik. Az MSZP bajban van, a Jobbik csökkenésére titkon számítottunk. De ennél mélyebb következtetést ebből az eredményből – az alacsony részvétel miatt – nem lehet levonni. A közeljövőben az LMP kongresszust hív össze, hogy elemezzük a helyzetet és készüljünk az önkormányzati választásokra. Az európai Zöldek frakciója már a héten megkezdi a munkát. A foglalkoztatási bizottságban szeretnék szerepet vállalni.