Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Orbán Viktor miniszterelnök
(a Kossuth rádióban), hogy az európai uniós csúcson hozott döntés szerint Magyarország – Bulgária mellett – külön elbírálás alá esik a bevándorlásügyben. A magyar kormány azt az álláspontot képviselte Brüsszelben, hogy a menekültek szétosztására vonatkozó kvóták Magyarországra nem érvényesek.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az európai vezetők csúcsértekezletén elfogadott állásfoglalás nem említi meg sem Magyarországot, sem Bulgáriát, mint olyan országokat, amelyekre külön szabályok vonatkoznak. Ugyanakkor a döntés kimondja, hogy a tagállamok (Nagy-Britannia kivételével) a hónap végéig határoznak 60 ezer menekült befogadásáról, igaz, nem kötelező kvóta, hanem saját, önkéntes döntésük alapján. Vagyis az uniós csúcs határozata mindenkire érvényes. Legföljebb nem veszünk róla tudomást.

Azt is állítja Orbán
(ugyanott), hogy Afrikával ellentétben Európa teljesítmény nélkül is garantálja az emberek életben maradását, ezért ha az afrikaiak azt a hírt kapják, hogy beengedik őket Európába, akkor nekiindulnak, és nem százezren, hanem akár több millióan.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Európa nem engedi be az illegális bevándorlók többségét, akiknek pedig mégis sikerül jogellenesen az unióban maradniuk, nem védelmet kapnak, hanem éppenséggel ki vannak téve a legdurvább kizsákmányolásnak, mert feketemunkában a végsőkig kihasználják őket. A menedéket kérőket azonban kérelmük elbírálásáig be kell engedni. És ez nem uniós szabály, hanem nemzetközi.

Azt is állítja Orbán Viktor
(a szerb miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai után), hogy „miközben a legerősebb kritikákat kell elviselnünk az Oroszországgal való mégoly halvány együttműködés következményeképpen is”, európai óriáscégek aggály nélkül írnak alá olyan megállapodásokat, amelyek hosszú távon biztosítják az orosz gázt Nyugat-Európának.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Európában senki nem akarja megszüntetni az oroszokkal fenntartott gazdasági kapcsolatokat, de az utóbbi időben csupán egyetlen brit cég írt alá szerződést a Gazprommal hosszú távú gázszállításról, és ennek súlyára jellemző, hogy az a brit fogyasztásnak mindössze 5 százalékát teszi ki. Eközben viszont Norvégia megelőzte Oroszországot mint Nyugat-Európa legnagyobb gázszállítója. A mi „mégoly halvány együttműködésünk” Oroszországgal pedig talán mégsem annyira halvány, hiszen a következő 50 évre Oroszországhoz kötjük magunkat a nukleárisenergia-termelésben, és húsz évig fizetjük majd nekik a tízmilliárd eurós hiteltartozásunkat is. Egy olyan történelmi pillanatban, amikor az agresszív politikát folytató Oroszország a szomszédunk, Ukrajna szuverenitását fenyegeti. Nem is halványan.

Azt állítja Rogán Antal,
a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke (azon a bizottsági ülésen, amelyen a Magyar Nemzeti Bank felügyelő-bizottsági tagjainak jelöléséről döntöttek), hogy az MSZP jelöltjét, Veres János volt pénzügyminisztert a 2006-os költségvetés meghamisítása miatt nem tudják támogatni.

Ezzel szemben
a tény az,
hogy az egykori pénzügyminiszter nem hamisított meg semmilyen költségvetést. A büdzsé összeállításában nem hamis adatokkal dolgoztak, és legföljebb azt lehet mondani, hogy a választási évben túlságosan optimistán becsülték meg a várható kiadásokat, illetve bevételeket. Az államháztartás hiánya az év folyamán valóban elszaladt, és emiatt menet közben komoly megszorító intézkedéseket kellett hozni, de csalásról nem, legfeljebb ámításról lehet beszélni. Amúgy meg, ha Rogán szerint Veres hamisított, miért nem jelentette föl azonnal? A bűncselekmény feljelentésének elmulasztása nem bűn?

Azt állítja Lázár János,
a Miniszterelnökséget vezető miniszter (szokásos heti sajtótájékoztatóján Elżbieta Bieńkowska lengyel uniós biztosnak az Indexben közölt interjújára reagálva), hogy a belső piaci szabályozásért felelős biztos megfenyegette a magyar kormányt, a magyar törvényhozást és egész Magyarországot, ami példa nélküli.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a lengyel uniós biztos nem fenyegette meg sem a magyar kormányt, sem Magyarországot, mindössze azt mondta, hogy nem lenne szabad elüldözni azokat a külföldi cégeket, amelyek befektettek Magyarországon. „Olyan szabályokra, amelyeket Magyarországon léptettek életbe, egymás után szabhatnánk ki a büntetéseket. De Európában ennek nem így kellene lennie. Szorosan együtt fogunk működni Magyarországgal. Meg akarjuk oldani a gondokat, nem büntetni szeretnénk a kormányt” – mondta Bieńkowska. Ezt a baráti figyelmeztetést példa nélküli fenyegetésnek minősíteni tényleg példa nélküli, mindazonáltal nem szeretnénk büntetni Lázár Jánost. Majd egyszer talán a választók.