Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Rogán Antal,
újdonsült miniszter (a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában, a mexikói–amerikai határon felhúzott falról szólva), hogy az Egyesült Államok tisztában van azzal: nem szabad, hogy bevándorlók öntsék el az országukat.

Ezzel szemben a tény az,
hogy évente körülbelül egymillió bevándorló kap letelepedési engedélyt Amerikában, tehát az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy a bevándorlás nemcsak az egyes embernek, hanem az országnak is fontos és hasznos. A folyamatot azonban a hatóságok igyekeznek szabályozni, és ezért húzták föl a mexikói falat, amellyel az illegális migrációt és munkavállalást (vagyis nem valamilyen polgárháborúból való menekülést) próbálják csökkenteni, mellesleg kevés sikerrel. Csak hogy legalább mi tisztában legyünk vele.

Azt állítja Kövér László,
az Országgyűlés elnöke (a Vas megyei Simaság fennállásának 750. évfordulója alkalmából mondott beszédében), hogy „hiábavalóan eltelt ötszáz év után már nem várunk hálát azokért a tragikus következményekkel is járó áldozatokért, amelyeket Európa szabadságáért és valódi értékeiért, kultúrájának és keresztény hitének védelméért is hoztunk Nándorfehérvártól az ’56-os Budapestig”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az elmúlt 500 év egyáltalán nem volt hiábavaló, hiszen Magyarország áll, az ’56-osok pedig (akár 1456-ban, akár 1956-ban) nem Európa szabadságáért és értékeiért harcoltak, hanem elsősorban a sajátjukért. De azért Európa meghálálta: például a győzelemre emlékező déli harangszóval vagy a 200 ezer magyar menekült befogadásával. Ha már a nem létező háláról beszélünk.

Azt állítja Orbán Viktor
(a Kossuth rádióban), hogy a menekültválságban „a világ tele van jó szándékkal, jóindulattal, érző szívvel, de nagyon keveset tud a probléma valóságos természetéről. Tehát az például, hogy itt egy nagyon sok ezer embert foglalkoztató, illegális embercsempész-üzletágról van szó (...) ez egy elmondatlan történet, amelynek nyomát nem látjuk az amerikai sajtóban.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy de látjuk. Az amerikai sajtóban is meg másutt is, minden áldott nap, többször is. Csak olvasni kellene. És látni, nem csak nézni.

Azt állítja továbbá a miniszterelnök
(ugyanott), hogy „a bevándorlók 80 százaléka körülbelül fiatal férfi, inkább hasonlítanak egy hadseregre, semmint menedékkérőkre”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint a menekültek 69 százaléka férfi, és mivel nem mindegyik fiatal, hanem van köztük jócskán középkorú, de még kifejezetten idős is, a miniszterelnök túlzott, a hadsereggel pedig kifejezetten riogatott. Nyilván azért, hogy ne ijedjünk meg, csak simán féljünk.

Azt is állítja Orbán
(ugyancsak a menekültkrízisről, szintén a Kossuth rádióban): „Az nem járja, hogy az Egyesült Államok nem fogad, vagy ha jól látom, akkor talán összesen 10 vagy 15 ezer embert (...) és Ausztrália egyáltalán nem fogad.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy Ausztrália az elmúlt években évente 13 ezer menekültet engedett be az országba, tavaly már 20 ezret, nemrég pedig a kormány bejelentette, hogy további 12 ezer szíriainak adnak letelepedési lehetőséget. Ennyit a semmiről és a senkiről. Ami az Egyesült Államokat illeti, az idén mintegy 70 ezer menekült kap letelepedési engedélyt, de a most kialakult válság miatt jövőre már 85 ezer, 2017-ben pedig mintegy 100 ezer. És akkor ebbe természetesen nem számítjuk bele a legálisan bevándorlókat, valamint az ott élő mintegy 11 millió illegális bevándorlót. Ez járja vagy nem járja?

Azt álltja még mindig a kormányfő
(ugyanebben az interjúban): „Nincs egyetértés Európában, hogy ami történik, az jó vagy rossz dolog. A francia politika vagy az olasz kormányzati politika egyértelműen azon az állásponton van, hogy ami történik, az jó dolog.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy sem az olasz, sem a francia kormány soha nem nevezte jónak a menekültáradatot. Hollande francia elnök például többször is figyelmeztetett arra, hogy közös európai politika nélkül robbanásveszély fenyeget és a schengeni zóna is megszűnhet. Az olasz külügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott, hogy a válság Európa lelkét fenyegeti. A franciák és az olaszok (a németekkel vagy a svédekkel együtt) csupán arra hívják fel a figyelmet, hogy a menekültek befogadása nem egyszerűen erkölcsi, humanitárius kötelesség, hanem Európának akár hasznot is hozhat. Akár hiszi Orbán, akár nem.