Hogy mi van?

Azt állítja KÖVÉR LÁSZLÓ
az Országgyűlés elnöke (Poznańban, a kereszténység felvételének 1050. évfordulója alkalmából tartott lengyelországi ünnepségen), hogy az állam egy nemzetnek a közössége, amelyet nem lehet identitás nélkül fenntartani.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az állam nem feltétlenül egy nemzetnek a közössége. Vegyük például Svájcot, amelyben nem a svájci nemzet él, hanem svájci németek, svájci franciák és svájci olaszok, sőt mindenféle bevándorló külföldiek, akik ma már a lakosság 20 százalékát teszik ki. Aztán mégis elvannak valahogy a maguk többes identitásával. De ha nem megyünk el Svájcig, csak átnézünk a szomszédba, Romániába, akkor meg fölvetődik egy másik kérdés: vajon az ott élő majdnem másfél millió magyar, aki nem tartozik a román nemzet közösségéhez, vegyen föl román identitást? Kezdek aggódni.

Azt állítja LÁZÁR JÁNOS,
a Miniszterelnökséget vezető miniszter (szokásos, úgynevezett kormányinfóján), hogy időszerű a korszerűtlen lakótelepi panelházakban lakó emberek kertes házakba való költöztetése.

Ezzel szemben a tény az,
hogy nemcsak nem időszerű, de lehetetlen is. A majdnem nyolcszázezer panellakásból kétmillió embert elköltöztetni – még elvileg jobb helyre is – tipikus pártállami módszer. De nem kell izgulni: nyolcszázezer kertes házat az Orbán-kormány a mai lakásépítési tempó mellett száz év alatt lesz képes felépíteni. Addig azért talán az örökös miniszterelnök sem lesz hatalmon.

Azt állítja SZiJJÁRTÓ PÉTER
külgazdasági és külügyminiszter (egy pozsonyi tanácskozáson), hogy Európát a második világháború óta nem érték olyan súlyos biztonsági kihívások, mint most.

Ezzel szemben a tény az,
hogy dehogynem. A berlini válság 1953-ban, a magyar forradalom 1956-ban, Csehszlovákia megszállása 1968-ban, a jugoszláv polgárháború a kilencvenes években mind-mind súlyos konfliktusok kirobbanásával fenyegetett, arról nem is beszélve, hányszor kerültünk közel egy szovjet–amerikai nukleáris háborúhoz. Ezekhez képest a mostani menekültválság még a terrorizmussal együtt is elsősorban politikai válságot okoz Európában. De hát egy újszülött külügyminiszternek minden válság és kihívás új. Vagy soha nem látott.

Azt állítja UGYANCSAK SZIJJÁRTÓ
(a Freedom House nevű amerikai emberi jogi szervezet Magyarországot bíráló jelentéséről), hogy nonszensz a jelentés tartalma, nonszensz, hogy Budapesttől több ezer kilométerre lévő irodákban ülő emberek akarják megmondani, mi van nálunk, és nonszensz, hogy amiatt húzzák le az országot, hogy milyen álláspontot képvisel a bevándorlási válságról.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a jelentés tartalma teljes összhangban van az amerikai külügyminisztérium (szintén nonszensz?) emberi jogi értékelésével. Nem Washingtonban ücsörgő emberek készítették, hanem a magyar állapotokat jól ismerők, és nem a kormány menekültpolitikája miatt romlott a megítélésünk, hanem azért, mert nőtt a korrupció, tovább csökkent az igazságszolgáltatás függetlensége és a kormányzás még kevésbé demokratikus, mint volt. Ami egyébként tényleg nonszensz.