Hoffmann Rózsának esze ágában sincs lemondani

Az életpályához rendelt munkaidő-szabályozás szerint a Magyarországon ma mindenki számára kötelező heti negyvenórás munkaidő 80 százalékát kötött munkaidőnek tekintik. Ezt a 32 órát nem feltétlenül az iskolában kell eltölteni, például a kirándulás vagy múzeum-, színházlátogatás is beleszámít. A heti munkaidő húsz százalékát a tanítók, tanárok továbbra is szabadon használhatják fel – ismertette az államtitkár. Az érdekvédőkkel Hoffmann Rózsa szerint sok részletkérdésben sikerült megállapodni, arról viszont nem, hogy sztrájk idején szükséges-e az iskolákban elégséges szolgáltatást biztosítani. Mivel a sztrájktörvény erre az iskolák esetében nem tér ki, a tárca ebben a kérdésben a szakszervezetekkel egyetértésben a munkaügyi bírósághoz fordult.

„Egyébként – noha a sztrájkbizottságot alakító négy szakszervezet nem mondott még le a sztrájkkészültségről – tisztázódtak és jelentősen közeledtek az álláspontok, úgy vélem, nincs ok a munkabeszüntetésre” – tette hozzá a hirado.hu ebszámolója szerint. Az eddigi eredményekről szólva kifejtette: „korszerű, igazságos, az alaptörvényünkből eredeztetett értékrendet közvetítő, a tanulási, fejlődési esélyeket mindenütt egyformán felkínáló rendszer alapjait teremtettük meg. Joggal remélhetjük, hogy 2013-tól lényegesen jobb korszak kezdődik a köznevelés világában”.

„Nyugodtan, jó lelkiismerettel állítom, hogy a szülők, a tanárok és a szakmai szervezetek többsége támogatja, mi több, igényli a köznevelési és a teljes oktatási rendszer megújulását. Mind tudják, hogy nem mehetnek úgy tovább a dolgok, ahogyan eddig volt. A kormány és az oktatásirányítás ennek az igénynek megfelelően cselekszik” – fejtette ki. Arra a kérdésre, nem fordult-e meg a fejében, hogy a kritikák hatására visszavonuljon, azt válaszolta: a feladat elvégzésére Magyarország miniszterelnöke kérte fel, a változtatás joga is az övé. „Megfutamodni nem szokásom, az ígéreteimet pedig mindaddig, amíg rajtam múlik, betartom” – jelentette ki.

Magyar Nemzet: Ha Hoffmann felajánlaná a lemondást, Orbánnak érdemes lenne elfogadnia

Az államilag finanszírozott keretszámok drasztikus csökkentésére irányuló terv rossz – írta a lapban még december közepén

publicisztikájábanCsermely Péter. „Az ingyenes felsőoktatási férőhelyek számának ez a szigorú csökkentése több ponton is szembe-megy azzal a filozófiával, amely egyébként helyes, s amely a kormány legtöbb intézkedésének hátterében határozottan kimutatható. Az egyik az államadósság és általában az eladósodás elleni küzdelem fontosságának hangsúlyozása, a másik pedig a hazánk jövője szempontjából kulcsszereplő aktív rétegek részben támogatása, részben helyzetbe hozása” – fogalmazott a Még nem késő című írásában.

„Dermedten állok az érvelés előtt, miszerint a tandíj attól kevésbé, sőt egyáltalán nem lesz tandíj, ha a diákhitel felvételéből fakadó halasztott adósságtörlesztési kötelezettségnek nevezzük. A diákhitel kiegészítő körülményként jó dolog, de csaknem kizárólag erre alapozni a felsőoktatás finanszírozását nem lehet. A prioritások kialakítása is érthetetlen. Ha egy ország saját gazdasági erejéből egyszerre tud biztosítani egyes, Európában régen megszűnt vagy soha nem létezett ingyenes szolgáltatásokat, és a ténylegesen ingyenes felsőoktatási helyek arányaiban magas számát, az az ország gazdag és sikeres. Ha ugyanezt hitelek felvételével fedezi, akkor nem gazdag, és ugyan érezheti magát sikeresnek, de csak addig, amíg el nem kezd gondolkodni, amikor a nyakába szakad a gazdasági válság. Ha a válság következményeképpen arra mozdul el, hogy nem tart meg egyes, Európában régen megszűnt vagy soha nem létezett ingyenes szolgáltatásokat, de mindenáron megtartja, sőt növeli az oktatásra fordított összegeket, akkor az az ország zúgolódva és elégedetlenül bár, de a jó irányba indul el” – írta a Magyar Nemzetben Csermely Péter, hozzátéve: ha például Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár netán felajánlaná a lemondását, a kormányfőnek érdemes lenne elfogadnia.

2011-ben felajánlotta a lemondását, Orbán nem fogadta el

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 2011. június végén felajánlotta lemondását Orbán Viktor miniszterelnöknek. Levelében összefoglalta, milyen okok vezettek döntéséhez, jelezve, hogy nem érez elég támogatottságot munkája folytatásához. A törvényelőkészítő munkálatok során ugyanis szakmai vita bontakozott ki Hoffmann és Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke, korábbi oktatási miniszter között.

Orbán Viktor kormányfő szóvivője azonban bejelentette: a miniszterelnök nem fogadja el Hoffmann Rózsa lemondását, így továbbra is ő maradt az oktatási államtitkár. „Az oktatási államtitkárt Hoffmann Rózsának hívják, és így fog ez maradni még hosszú időn keresztül” – mondta az MTI szerint Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy az oktatási államtitkár Orbán Viktor kormányfő egyik legközvetlenebb munkatársa.

Pokorni és Hoffmann vitája 2011. májusának végén vett éles fordulatot: az oktatási államtitkár (aki fideszes és KDNP-s tagsággal is rendelkezik) a Fidesz etikai bizottságában eljárást kezdeményezett az őt szerinte lejárató Pokorni ellen. Hoffmann a Hír TV-nek ezt a kezdeményezést így indokolta: „Kezdettől fogva nem fogadtam örömmel azokat a megnyilvánulásokat, amelyeket jobb lett volna házon belül, pártszövetségen belül elintézni... Ennek okát nem tudom, de az eredményt látom: megzavarja a közvéleményt, sokszor akadályozza a munkánkat.” 2011. június 7-én a Fidesz etikai bizottsága – miután külön-külön meghallgatta a feleket – úgy foglalt állást, hogy Pokorni Zoltán nem követett el etikai vétséget, nem sértette meg sem Hoffmann Rózsa tagsági jogait, sem a párt alapszabályát.