Hivatalos: Elindult a jogállamisági eljárás Magyarország ellen

A Telex összefoglalója szerint hivatalos jegyzéket küldött az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Johannes Hahn a magyar kormánynak arról, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. Ezt a Bizottság alelnöke, Margarítisz Szkínasz jelentette be szerda déli sajtótájékoztatóján Brüsszelben.

Korábban mi is írtunk róla, hogy várhatóan szerdán hagyja jóvá a Bizottság a jogállamisági eljárás elindítását, és Johannes Hahn költségvetési biztos még aznap el fogja küldeni a brüsszeli testület hivatalos írásbeli értesítését a magyar kormány illetékeseinek. Innentől kezdődik a 6-9 hónapos folyamat, amelyben bebizonyosodhat, hogy egyes jogállami normák megsértése miatt közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor a tagállami kormányok képviselőiből álló Európai Tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti az országot.

Ezzel együtt

a brüsszeli döntéshozók hangsúlyozzák, hogy az eljárás célja nem Magyarország szankcionálása,

hanem a megelőzés és a problémák tárgyalásos rendezése. Johannes Hahn egy pár hete tartott sajtóbeszélgetésen a Népszava szerint megerősítette: nem terveznek pénzügyi lépéseket, korai lenne összegekről spekulálni, az Európai Bizottság első körben a nemzeti szabályozás EU-konform megváltoztatását várja el. Ha pedig szankcióra kerülne sor, akkor az eljárást tartalmazó rendelet szerint a pénzmegvonás lehetősége a 2021. január elseje után Magyarországra érkezett uniós támogatásokra vonatkozik – írja a Telex.

Az előzetes tájékoztatón a Bizottság illetékesei arról beszéltek, nagyon fontos ez a nap a számukra, hiszen ma beszélhetnek először a jogállamisági mechanizmus végrehajtási szakaszáról. „Ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna korábban is érvényben a rendelet, de most már láthatóvá is vált” – mondta az EB munkatársa.

A szerdán kiküldött levélben azokat az aggályokat összegezte a brüsszeli testület, ami alapján megalapozott gyanújuk van arra, hogy Magyarország „esetlegesen nem tartja be a jogállamisági rendelet szabályait, esetlegesen nem tartja be a jogállamiságot, és esetlegesen kockázatot jelent az országban a korrupció” – ennek kezelésére pedig úgy érzik, nincs más eszközük.

A Bizottság illetékesei súlyos kérdéseket látnak Magyarország esetében többek között a mezőgazdasági támogatások, a közbeszerzések visszásságai, a pénzügyi ellenőrzés, az elszámoltatás és a korrupció terén. Ezekről az aggályokról bizonyítékokat is gyűjtöttek, és súlyosbító körülménynek nevezték a kormány fellépését a független intézményekkel szemben.

„Folyamatos, hosszú ideje tartó visszaélésekről van szó, már több mint tíz éve.”

Hangsúlyozták, hogy a most induló eljárás adminisztratív, és nem büntető jellegű, és az értesítő levelüknek nincs jogi hatálya, ezzel ugyanis csak meg szeretnék nyitni a tárgyalások első körét Magyarország és az Európai Bizottság között.

A levél kiküldése után két hónapja lesz a magyar kormánynak reagálnia a Bizottság felvetéseire, és bár Brüsszelben azt remélik, hogy meg tudnak állapodni az aggályok rendezésében, de „ha nem így lesz, továbblépünk”. A kormány válasza után egy hónapja lesz reagálni a Bizottságnak, ami újabb értesítőt küld ki az érintett tagállam felé. Ha a testület a kormány második válaszával sem elégedett, akkor „a Bizottság átpasszolja a labdát a Tanácsnak, ami minősített többség mellett dönt arról, hogy elfogadják-e a Bizottság által javasolt intézkedéseket”.

Arról viszont nem nagyon esett szó, milyen intézkedésekre számíthatna Magyarország, ha nem jutnak dűlőre az eljárás végéig: a tisztviselők hangsúlyozták, hogy nem szankciókat akarnak hozni a tagállamokkal szemben, hanem adminisztratív jelleggel lépnének fel az ügyben. Bár nem akartak arról beszélni, mekkora mértékű lehet egy esetleges pénzbüntetés Magyarországgal szemben, de elmondták, hogy ha büntetésre kerülne sor, akkor az uniós költségvetésre gyakorolt hatást vennék figyelembe, és egy azzal arányos pénzbírságot irányoznának elő.

A Bizottság elnökének bejelentése után a magyar kormány úgy reagált a mechanizmus elindítására, mintha ez az országgyűlési választás és a népszavazás eredményére adott „bosszú” lenne a brüsszeli testület részéről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Bizottság hibázik, amikor „ugyanazt a nótát fújja, mint a magyar baloldal”, és arra kérte a testületet, „ne büntesse meg a magyar választókat” azért, mert a választáson és a melegellenes törvény ügyében a Bizottságnak „nem tetsző véleményt” fogalmaztak meg. Varga Judit igazságügyi miniszter szóról szóra ugyanerről beszélt, hozzátéve azt, hogy a magyar kormány várja a konkrétumokat tartalmazó hivatalos értesítést – ha pedig lesz ilyen, arra válaszolni fognak. 

Most lett is ilyen hivatalos értesítés, a magyar kormánynak pedig két hónapja lesz arra, hogy válaszoljon a Bizottság kérdéseire.

(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió (EU) csúcstalálkozóján 2022. március 25-én. fotó: JOHN THYS / AFP)