Hiábavaló stigmatörvény – Magyarország az unió egyetlen putyinista állama

– Tartalmilag ez a jogszabály új kötelezettséget nem teremt. A megbélyegzés új benne, az a politikai környezet, amely körülveszi: a terrorizmus, a pénzmosás, az idegen érdekek emlegetése a törvény preambulumában.

Lattmann Tamás

Lattmann Tamás nemzetközi jogász nyilatkozott így a 168 Órának az új civiltörvény tervezetéről, amely idehaza bevezeti a külföldről támogatott szervezet kategóriáját.

A magyar jogszabálynak természetesen vannak előképei, de jogi céltalanságában, hiábavalóságában nincsen versenytársa. Az egyéb elnyomó intézkedések hálójába font orosz ügynöktörvény legalább néven nevezi, hogy miről szól, ráadásul politikai tevékenységhez köti a hatályát. A magyar szabályozás egyaránt vonatkozik emberi jogi szervezetre, egészségügyi és jótékonysági egyesülésre, egy kalap alá veszi a pápától, az ENSZ-től vagy épp Soros Györgytől érkező pénzeket.

A kormánypártok által hivatkozásként citált izraeli szabályozás csak államok vagy államközi szervezetek esetében és az összes bevétel 50 százaléka feletti támogatásra ír elő bejelentési kötelezettséget. És ne feledjük: olyan országról van szó, amely generációkon át a puszta létéért küzdött ellenséges országok gyűrűjében. Putyin arra hivatkozott saját népe előtt, hogy a NATO terjeszkedését kell megállítania, szemben áll vele a hatalmas Amerika, a gazdasági óriás, az Európai Unió. A magyar civil szervezetek azonban szinte kizárólag velünk szövetséges országok donoraitól kapnak támogatást.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Akár félreértésből, akár szándékos félrevezetés céljából, de mindenképpen hibásan szokták emlegetni az amerikai FARA ügynöktörvényt a magyarhoz hasonló jogszabályként: az ugyanis egyáltalán nem vonatkozik civilek finanszírozására. Olyan szervezetek regisztrációját írja elő, amelyek az amerikai törvényhozásban vagy kormányzati körökben lobbiznak egy-egy idegen állam érdekében. A FARA-lista szerint 2016 első félévében például két PR-cég és egy lobbista is részesült a magyar adófizetők pénzéből. Hat hónap alatt több mint 300 ezer dollárt kaptak, hogy az ország jó hírét keltsék. Tudható, milyen sikerrel.

Tény viszont, hogy a magyar törvény egyik forrása az orosz szabályozás, olyannyira, hogy – mint Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője rámutatott – annak több pontja a Duma által elfogadott jogszabály szó szerinti fordítása. Oroszországban még 2005 tavaszán szólították fel a civil szervezeteket, hogy ismét regisztrálják magukat, pénzügyi vizsgálatukat pedig jelentősen szigorították. Merthogy Putyin elnök úgy ítélte: az egy évvel korábbi narancsos forradalomnak Ukrajnában nem belső okai voltak, azt szerinte kívülről szervezték és irányították.

Az orosz elnök importált egy izraeli ötletet is: Gerald Steinberg, a Netanjáhú-kormány Miniszterelnöki Hivatalának és Külügyminisztériumának volt munkatársa hozta létre Jeruzsálemben a kétezres évek elején az NGO-monitor elnevezésű szervezetet, hogy tanulmányozza a civilek hatását az izraeli–arab konfliktus alakulására. Ő állt elő a javaslattal, hogy az izraeli állam a katonák túlkapásait panaszló civilek ellen civilekkel harcoljon: a nemzetközi küzdőtéren sokkal jobban hangzik, ha a mozgalmárok egymással polemizálnak, mint ha az aktivisták jelentéseit kormányszervek próbálják cáfolni. Így indult frankensteini diadalútra a nevezetes GONGO- (állam által működtetett nem állami szervezet) megoldás. Az ötlet alapján Putyin jelentős állami támogatással életre hívta a Nasi (Mieink) és a Molodaja Gvargyija (Ifjúgárda) szervezetet. A cél az volt, hogy szükség esetén ő is ellenőrizze az utcát.

A civil szervezetek működésének további szigorítására Oroszországban akkor került sor, amikor Putyin népszerűsége jelentősen esett a 2007–2008-as válság gazdasági mélyrepülése után. A következő törvényhozási választásokon, 2011 végén a hatalompárt csak durva csalással tudta megszerezni a többséget. Sz. Bíró Zoltán szerint legalább 14 millió szavazatot térítettek el, ami nem maradt észrevétlen. Óriási tüntetéshullám kezdődött, mire 2012 nyarán elnyomó intézkedések sorát fogadta el a Duma. Megszigorították az internet ellenőrzését, a tüntetések engedélyezésének rendjét, megváltoztatták a hazaárulás és a kémkedés definícióját is – azóta nemzetközi szervezetek informálása is árulásnak számíthat. Ennek a folyamatnak volt a része az ügynöktörvény elfogadása is, amely elrendelte, hogy a politikai tevékenységet folytató civil szervezeteknek külföldi ügynökként kell regisztrálniuk magukat, bármilyen minimális anyagi támogatást is kapnak határon túlról. Ügynök mivoltukat pedig minden kiadványukban jelezni kell.

Fotók: Kovalovszky Dániel

A törvény tavaly elfogadott izraeli változatából – akárcsak a magyar tervezetből – kimarad a kommunista időkre emlékeztető ügynök szó, a törvény átláthatósági intézkedésnek álcázza magát. A zsidó államban a külföldről finanszírozottnak minősülő szervezetek számára pluszként viszont azt is előírták, hogy ezt a státust az állammal folytatott írásbeli vagy szóbeli kommunikációban is jelezni kell. Az eredeti törvényjavaslatban még az az ízléstelenség is felmerült, hogy kötelező legyen kitűzőt hordaniuk, ezt azonban a nyilvánvaló történelmi áthallás miatt elvetették. Az izraeli és az orosz szabályozás közötti kapcsolat erősebb, mint az Európából nyilvánvaló lenne. Elfogadásához koalíciós tárgyalásain az a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt ragaszkodott, amely a volt szovjet területekről bevándorolt, orosz anyanyelvű szavazók voksait szállította. Szülőföldjükön szerzett reflexeik alapján őket háborította fel leginkább, hogy egyes szervezetek informálják a nemzetközi közvéleményt az izraeli katonák, azaz a „mieink” túlkapásairól.

A civilek elleni nemzetközi fellépés válaszreakciójaként jött létre nemzetközi szervezetként a CIVICUS nonprofit kutatóközpont, amelynek egyik friss elemzése bevezeti a putyinizmus fogalmát. Azokra a macsó, konzervatív politikusokra utal, akik parlamenti választásokon szerezték meg a hatalmat, majd többségükre hivatkozva nemzetellenesnek minősítenek minden ellenvéleményt. Országuk hajdanvolt dicsőségének helyreállítását ígérik, miközben elsősorban magukról és környezetükről gondoskodnak, amit megkönnyít az üzleti elittel való összefonódásuk. Patriarchális értékeket követnek, túllépnek a különbözőség tiszteletén, nem gondoskodnak a hátrányos helyzetű kisebbségekről, szerintük mindez csak a túlhaladott politikai korrektség része. A putyinista politikusok nem tűrik az ellenvéleményt: érthető, hogy miért korlátozzák minden rendelkezésükre álló eszközzel a civilek, elsősorban a nemzetközi hálózatok tevékenységét.

A CIVICUS elemzése a putyinista országok közé sorolja Oroszországot, Izraelt, Törökországot, Indiát, Dél-Afrikát, a Fülöp-szigeteket – és az Európai Unióban egyetlenként Magyarországot. Felmérésük szerint a világ húsz országában tiltották be a civil szervezeteket, 35 államban elnyomják azokat, és 51 országban korlátozzák tevékenységüket. Európában csak három ilyen rezsimet találtak: Ukrajnában, Moldovában és Magyarországon. Térségünk többi országa általában azok közé tartozik, ahol legfeljebb enyhén szűkítik a civil tevékenység kereteit, a teljesen szabad kategóriába került viszont a nyugat-európai országokkal együtt a Cseh Köztársaság, Észtország és Lettország is.

Fogas kérdés, hogy a civiltörvény várható elfogadása sért-e nemzetközi jogot. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint nyilvánvaló, hogy igen.

Ligeti Miklós

– Jelen formájában ez a törvényszöveg nem állja ki a strasbourgi bíróság tesztrendszerét, hiszen szükségtelen és értelmetlen feltétel teljesítésétől teszi függővé egy alapvető jog gyakorlását – mondta lapunknak a jogász. Álláspontja szerint a tervezet afféle karanténszabály, megsérti Az emberi jogok európai egyezményét, korlátozza a szólás- és véleményszabadságot, megbélyegző feltételhez köti a mindenkit megillető jogot, hogy a nyilvánossághoz forduljon, közérdekű információt igényeljen.

A magyar miniszterelnök már eddig is invenciózus volt a GONGO-csel alkalmazásában, az állam által létrehozott nem állami szervezet felléptetésében. Nincs még egy ország a miénken kívül, ahol a civil szervezetek állami finanszírozásával megbízott intézménynek ugyanaz lenne az első embere, mint a legfőbb GONGO vezetője. Csizmadia László pedig egyszerre elnökli a Nemzeti Együttműködés Alap Tanácsát és a Civil Összefogás Fórumot. A napokban újabb invencióra derített fényt az Index: a magyar GONGO kilépett a nemzetközi porondra. Vagy inkább kizavarták, és csetléséhez-botlásához segítséget is kapott. A külügyi tárca felszólította az uniós országok nagykövetségeit: május 15-ig hajtsanak fel partnereket a CÖF számára. A magyar adófizetők pénzéből szervezzék tehát azt az úgynevezett Európai Civil Együttműködési Tanácsot, melyet a CÖF a Gazeta Polska-klubokkal hozott létre. A szervezet célja papíron az, hogy az EU-tagállamok nemzeti érzelmű polgárai együtt képviseljék a közjót. Valójában inkább arról lehet szó, hogy magyar költségvetési források felhasználásával szervezzenek olyan álcivil tüntetéseket, amelyeken a magyar kormány lépéseit védelmezik – például az állítólagos álcivilek ellen.

Fotó: Bazánth Ivola

A Spiegel magazin a napokban kemény kérdéseket tett fel Manfred Webernek, az EP néppárti frakcióvezetőjének. A lap a megalkuvás politikáját kérte számon Orbánnal kapcsolatban, mire Weber azt felelte: nem alkusznak meg mindenáron. Az EPP nem ismétli meg a szociáldemokraták hibáját, akik Franciaországtól Hollandiáig az eljelentéktelenedés ellen küzdenek. A frakcióvezető azt is elmondta, nincs EPP-tagság mindenáron, a magyar miniszterelnök számára is vannak határok, amelyeket nem léphet át.

Most már csak az a kérdés, a civiltörvény átlóg-e ezen a határon. És hogy Orbán képes lesz-e arra a piruettre, amit már nemegyszer bemutatott. Vagyis közönsége előtt győzelemként ünnepelje azt is, amikor vereséget szenved.