Hiába Orbán nagyzolása, a kisbabáknak továbbra sincs kedvük megszületni

Csökkent az alacsony iskolázottságú, ugyanakkor nőtt a diplomás anyák termékenysége, nő a házasságon kívül született gyerekek száma és az élettársi kapcsolat egyre népszerűbb – írja a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népesedési helyzetkép című kiadványa alapján.

2017. január 4., 05:27

A KSH kiadványának gyermekvállalással foglalkozó fejezete szerint ma már majdnem minden második gyermek házasságon kívüli kapcsolatból születik: arányuk a rendszerváltás óta 13-ról 48 százalékra emelkedett – írja a Magyar Nemzet.

Az ismeretlen apák száma ugyanis 1990-ben és 2015-ben is szinte azonos volt. A házasságon kívüli születések esetében 1990-ben még az apák 58 százaléka számított ismeretlennek, 2015-ben már csak 23 százalékuk, ez az arányszám csupán a házasságon kívüli születések drámai emelkedését mutatja.

Átalakult a gyermeket vállaló nők iskolai végzettség szerinti összetétele is. Az anyák között a kevesebb mint 8 osztályt végzett nők aránya 4,8-ről 1,9 százalékra mérséklődött. Szintén csökkent a nyolc általánost (29-ről körülbelül 19 százalékra), valamint a szakmunkásképzőt és szakiskolát végzettek aránya is (23-ról 13,5 százalék körülire). A középiskolai végzettségűek aránya lényegében nem változott, 32 százalék körül maradt. A felsőfokú végzettségűek aránya viszont jelentősen megemelkedett, a 25 évvel ezelőtti 12-ről 34 százalékra. Az adatokból kiderül az is, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, jellemzően annál korábban vállal gyermeket.

Az Európai Unióban 1990 és 2002 között néhány év kivételével csökkent a születések száma, 2003-tól emelkedő trend vette kezdetét, amely a gazdasági válság kezdetének évében, 2009-ben megszakadt, majd ismét csökkenés kezdődött. 2015-ben ismét a 2002-es és 2013-as mélypont közelébe mérséklődött a születések száma: a 28 tagállamban összesen 5 091 000 újszülöttet regisztráltak.

Orbán Viktor 2013-ban évértékelő beszédét azzal a meghökkentő fordulattal kezdte, hogy „a kisbabáknak kedvük támadt megszületni” a kormány gyerek- és családvédelmi intézkedéseinek is köszönhetően. Csakhogy a KSH adatai szerint a magyar lakosság lélekszáma a kormányzati intézkedések dacára folyamatosan csökken. A Népességtudományi Kutatóintézet népesség-előreszámításának legnagyobb valószínűségű változata szerint 2060-ra további kétmillióval csökken a lakosság. Négy évtized múlva (a legoptimistább forgatókönyv szerint) még akkor is kilencmillió alá csökken az ország lélekszáma, ha sikerül jelentősen növelni a termékenységet és a bevándorlók száma is nagymértékben meghaladja a kivándorlókét.