Hétfőn érkezik az Európai Parlament ellenőri bizottsága, megnézik a totális bukást jelentő felcsúti kisvasutat is

Kifejezetten érdekli őket, mire ment el 600 millió forint EU-támogatás.

2017. szeptember 14., 10:44

Szerző:

Szeptember 18-án érkezik Magyarországra az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a küldöttsége megvizsgálni az EU-s támogatásból megvalósított projektet. Megnézik az Orbán Viktor szívügyének számító Vál-völgyi (felcsúti) kisvasutat is, amelynek a napi három járata gyakorlatilag üresen zakatol az Alcsútdobozi Arborétumtól a felcsúti Puskás Akadémia stadionjáig és vissza – emlékeztet cikkében a 24.hu.

Fotó: Népszabadság-archív / Kovács Klára

A bizottság látogatását parázs vita előzte meg a testület elnöke, a német Ingeborg Gräßle és Lázár János között, a program kialakításakor ugyanis a Miniszterelnökséget vezető miniszter sérelmezte, hogy a bizottság nem csak azokat a projekteket vizsgálja meg, amelyeket az Orbán-kormány kijelölt a számára. Lázár emiatt a magyarországi ellenzéknek kedvező politikai motivációkkal vádolta meg Gräßlét. Ezt annak ellenére tette, hogy Gräßle előre szólt, a bizottságot az EU-s támogatások magyarországi felhasználásának a hatékonysága érdekli, és kifejezetten szeretnének megnézni olyan projekteket, amelyekkel kapcsolatban felvetődik a pénzügyi visszaélés gyanúja.

Ami a felcsúti kisvasutat illeti, az Orbán Viktor miniszterelnök szívügyének számító projekt eddig totális bukást jelent. Az átadása, 2016 májusa óta 53 olyan nap is volt, amikor senki nem utazott rajta, tavaly októberben hat olyan is akadt, amikor senki nem váltott jegyet.

A felcsúti kisvasút 857 millió forintból épült, amelyből 600 milliót az Európai Unió adott, ezt viszont vissza kell adni, ha a kisvasút nem teljesít az elvárásoknak megfelelően. És úgy tűnik, hogy nem teljesít, hivatalos adatok szerint legalábbis 2016. május 30. és december 31. között 23 779 menetjegyet váltottak rá, ami napi átlag 113-at jelent, miközben a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) az Átlátszónak átadott  tervdokumentációban még ötvenszázalékos kihasználtság mellett is napi 2560 fizető vendéggel számolt. A napi 113 utazó egyébként kétszázalékos kihasználtságot jelent, ez pedig azt, hogy a felcsúti kisvasút eddig totális bukás. A 113-as napi átlaggal 120 év múlva térülne meg az ára. (A Nemzetgazdasági Minisztérium egyébként tagadja, hogy napi 2560 utasra tettek volna ígéretet az Európai Unió előtt, azt viszont nem hajlandó elárulni, hogy akkor mennyivel számoltak. Az Átlátszó pert indít ezért.) Ehhez képest Lázár a múlt heti kormányinfón az első projektfenntartási jelentés alapján elmondta, hogy a 2016. június 15. és 2017. június 14. közötti fenntartási időszakban 17 233 844 árbevétel volt 40 019 jegy eladásából. A működtetésből összesen 21 661 118 forint folyt be, amivel a vállalásokat túlteljesítették, a projektfenntartási jelentést pedig elfogadták. A vállalt számokat egyébként a 2016 júniusa és 2021 júniusa közötti fenntartási időszakban kell hozni – fűzte hozzá a miniszter.

Április 30-án az MBH Bank szerződést írt alá a Magyar Fejlesztési Bankkal, melyben megállapodnak arról, hogy a 2021–2027-es uniós fejlesztési ciklus lakossági hitelprogramjait elérhetővé teszik az MFB Pont Plusz lakossági hálózatukon keresztül. A hitelintézet a közvetítői feladatok ellátásának jogát konzorciumban nyerte el, nyílt közbeszerzés keretében, így az EU-s forrásokból a vállalkozásoknak szánt, már korábban bejelentett KKV Technológia Plusz Hitelprogram nulla százalékos kölcsönei április 30-tól, míg az otthonfelújítási program terméke várhatóan nyár elejétől lesz igényelhető a MBH Bank által üzemeltetett, 154 bankfiókban elérhető lakossági és vállalkozói MFB Pont Plusz pontokon.