Heroikus küzdelem – Romló túlélési esélyek az intenzív osztályokon
– Egy ember életében a legborzalmasabb élmény, hogy hiába vesz levegőt, nem kap eleget – így nyilatkozott Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a Mandinernek. Még azok is sokáig gyengék, és szörnyű tünetekkel küszködnek, akik közepesen súlyos tünetekkel vészelik át a Covid-fertőzést. Az osztályvezető főorvos egy tévéinterjúban azt is elismerte, hogy ő tavasszal arra számított, a járvány második hulláma jóval enyhébb lesz, mint az első volt. Hozzátette: – Nagyon meg vagyunk ijedve. Az összes szakember a védőoltást várja, és a vakcina a következő hónapokban vagy évben talán véget vethet ennek a rémálomnak. – Szlávik szerint
senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz.
Az őszinte interjúkon kívül az elmúlt napokban a járványügy döntéshozói közötti zavarodottságot tükrözte az az eset is, amikor a Nemzeti Népegészségügyi Központ Karácsony Gergelyt bírálta, amiért a főpolgármester bejelentette: bízik az antigén gyorstesztekben. Az önkormányzat 100 ezer ilyen vizsgálati eszközt szerez be, a pedagógusok és a szociális dolgozók ingyenes szűrésére. A tiszti főorvos által irányított intézmény kioktatással reagált: a gyorsteszt fals eredményt mutat azok esetében, akiknek a szervezetében csak kis mennyiségben van jelen a vírus. Ők ezért jóhiszeműen tovább fertőzhetik a környezetüket.
A Magyar Nemzet sietett az ítélettel. Azt írták, hogy Karácsony Gergely, aki hibát hibára halmoz, megint az alkalmatlanságáról és dilettantizmusáról tett tanúbizonyságot. Csakhogy a cikk megjelenésének másnapján a miniszterelnök a járványügyi szigorítások mellett maga is azt jelentette be, hogy a tanárokat és a kórházi dolgozókat gyorstesztekkel fogják szűrni. Igaz, hozzátette, hogy azok megbízhatósága csak 50-60 százalékos. Ez az adat azért is riasztónak látszik, mert a népegészségügyi központ által kiadott új protokoll szerint
a jövőben már egy gyorsteszt elég lesz ahhoz, hogy a kórházból valakit gyógyultként hazaküldjenek, sőt ahhoz is, hogy egy-egy fertőzött egészségügyi dolgozót visszaengedjenek a gyógyító munkába.
Korábban ehhez legalább két PCR-teszt kellett.
Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, a WHO szakértője szerint a nyilatkozatháború a kapkodást bizonyítja, miközben a nemzetközi szakirodalom szerint a korszerű gyorstesztek megbízhatósága ma már 90 százalék körüli. Mint mondta: nehéz elképzelni, hogy a tiszti főorvos miért támaszt kétségeket egy olyan vizsgálati eszköz iránt, amelyet az európai gyakorlatban széles körben használnak. Lehet, hogy a PCR-teszt-gyártók anyagi érdekei állnak a háttérben? Kökény Mihály lapunknak azt mondta: a gyorstesztekkel végzett szűrés mindenképpen hasznos – bárki is végezze. A héten bejelentett intézkedésekkel a legfőbb baj, hogy megkésettek. Szerinte nem áll meg a miniszterelnök visszatérő érvelése, hogy nekünk elég Ausztriát követnünk. Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint az uniós országok között a járvány miatti halálozásnak az elmúlt két hétre vonatkozó adatai Magyarországon a legrosszabb három között vannak, míg Ausztriában a napi halálozás jellemzően fele a magyar adatnak. Ott a Covid-halottak száma a hetvenet is csak egyetlenegy novemberi napon lépte túl.
Az elmúlt hét intézkedései a huszonnegyedik órában érkeztek. Vagy talán kicsit később. Aznap, amikor bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, bezárták az éttermeket, a kulturális és sportlétesítményeket, s bevezették a távoktatást az egyetemeken és a középiskolákban, már 6061 beteget ápoltak kórházban, 415-öt gépen lélegeztettek. A betegek száma pedig exponenciálisan nőtt, és nem is lehet arra számítani, hogy ez a növekedés nagyjából két héten belül alábbhagy. „A 14. nap környékén nagyon nehéz lesz” – mondta a miniszterelnök a szokásos péntek reggeli interjúban.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora elfogadhatónak és üdvözítőnek nevezte a korlátozásokat a tudomány ünnepén mondott beszédében. Mint kifejtette, az összes elvégzett teszt 20-30 százaléka jelenleg azért pozitív, mert valójában már csak azokat vizsgálják, akiknél tüneteket észlelnek. Kontaktkutatásokat a járvány mostani időszakában nem végeznek, de jelenleg rendszeres szűrések sincsenek. Megerősítette: a járványt csak akkor lehet megállítani, ha a lakosság jelentős része átesik a fertőzésen, vagy kellő számban rendelkezésre áll hatékony vakcina. Hogy az mikor lesz? Szlávik János szerint a tavasz végén, a nyár elején várható a tömeges oltás.
Most azonban gyorsan emelkedik a fertőzöttek száma. Ráadásul az egészségügyi dolgozók között is, akik közül egyre többen esnek ki a szolgáltatásból. Magyarországon a hivatalos adatok szerint a járvány előtt 1100 intenzíves ágy volt, ezek 60-70 százalékán betegek feküdtek. Intenzív terápiás orvosból sohasem volt felesleg, de szakápolóból már a járvány előtt is jelentős hiány mutatkozott. Ha valaki a lélegeztetőgép mellett hibázik, az emberéletbe kerülhet.
Most pedig tömegével érkeznek a Covid-osztályokra belgyógyászok, háziorvosok, szemészek, pszichiáterek.
Lélegeztetésről legutóbb az egyetemen hallottak. Kiképzést nem kaptak, csak egy videoprogramot néztek végig. Jó, ha miden műszakban van tapasztalt intenzíves nővér.
Hétfőn a hivatalos közlés szerint 110 256 aktív fertőzött volt Magyarországon, szakértői becslések szerint ezt a számot nagyjából tízzel kell szorozni ahhoz, hogy a valódi adatot megkapjuk. Rekordszámú új megbetegedést, 6495-öt jelentettek. Kórházban 7236 beteget ápoltak, 582-en voltak lélegeztetőgépen. Az állam a legrosszabb esetben 30 ezer körüli kórházi beteggel számol, a minisztérium által kívánt intenzívágy-kapacitás meghaladná a 4500-at. Ágy még lenne is, a fürkészek és a portyázók lélegeztetőgépet is kellő számban hoztak be. Személyzet azonban nincs, a kapacitás válójában már most meghaladja a biztonságos szintet.
A Magyar Orvosi Kamara a közelmúltban arra kérte tagjait, hogy számoljanak be tapasztalataikról. A leveleket Svéd Tamás intenzív terápiás altatóorvos, a kamara titkára összegezte, a szakmai szervezet honlapjának „Realitás” rovatában. Nem könnyű olvasmány. Megtudhatjuk, hogy a gyógyítás minősége, az új betegek gyógyulási esélyei folyamatosan csökkennek, mert nincs elegendő orvos és szakdolgozó. Az összefoglaló a kijavítható negatívumok között sorolja fel, hogy hiányoznak a megfelelő gyógyszerezési protokollok, szükség lenne adminisztratív személyzetre, de kevés a használható számítógép, nyomtató, sőt a személyzet számára rendelkezésre álló öltöző, étkező és pihenőhely is.
Nagyobb baj, hogy sok helyen nem megfelelő a fertőzött és a „tiszta” helyiségek elválasztása, a bezárt, ablaktalan ajtók miatt a túlterhelt személyzet nem látja, ha leszakadt egy infúzió, vagy rosszul lesz egy-egy jelezni képtelen beteg.
Számos kórházban már ötven ágy jut egy-egy ápolóra, az intenzív osztályokon hat-tíz lélegeztetett betegre kellene ügyelniük a szakápolóknak, ami csak „kompromisszumos” ellátást tesz lehetővé. Az esetek többségében nincs kapacitás arra, hogy forgassák a betegeket, hasra fordítva lélegeztessék őket. Az ápolás erőforrásainak elégtelensége miatt időről időre sérülnek a sterilitás szabályai, gyakorivá válnak veszélyes kórházi fertőzések, kialakulhat a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása, kanülszepszis, véráram-infekció. Mindez rontja a betegek túlélési esélyeit. A kamara azt javasolja, hogy fagyasszák be az intenzív osztályos ágyak számát, biztosítva a megfelelő szakszemélyzetet. Hozzanak létre viszont olyan osztályokat, ahol lehetőség szerint megakadályozzák, hogy a romló állapotú betegek intenzív osztályra kerüljenek.
A múlt héten a transzplantációs Medicina Központ online szakmai fórumán szintén heroikus küzdelemről számoltak be a gyógyítók. Egy Budapest környéki kórházban ötvennégy intenzív ágy kialakítását irányozták elő, miközben egyelőre csak nyolc ágy ellátására elegendő orvosuk és ápolójuk van. Egy pécsi ellátóhelyen az ötven ápoló egyharmada kiesett a munkából az elmúlt hetekben. A terhelés nemcsak tűrhetetlen, hanem veszélyes is: ebben a kórházban a halálozási arány 50 százalék fölé nőtt. Miközben egy budapesti kórház Covid-osztályára több olyan orvos érkezik, aki még sohasem szolgált intenzíves ágyak mellett, nincs protokoll a gyógyszerezésre, az orvosoknak kellene kitalálniuk, hogy milyen terápiát alkalmazzanak.
– Hiába írják elő, hogy négy- vagy négy és fél ezer lélegeztetett beteg fogadását kell megoldani intenzív ágyakon, ha a magyar orvosok és ápolók kétezernél többet valójában megfeszített munkával sem tudnak ellátni. Ezt állítja Falus Ferenc volt tiszti főorvos. Számítása szerint
a négyezres számhoz harminc kiskunhalasi típusú szükségkórházat kellene létesíteni,
de orvos legfeljebb akkor volna bennük, ha a tavaszi olaszországi példához hasonlóan kínai gyógyítókat hívnának segítségül. A volt tiszti főorvos azonban abban reménykedik, hogy a múlt heti intézkedések hatására három-négy hét múlva sikerül a járványt ellenőrzés alá vonni, ami persze aligha vigasztalja azokat, akik most kerülnek kórházba, vagy mostanában veszítik el szeretteiket. Falus ugyanakkor valószínűnek tartja, hogy a szükségintézkedéseket újabb harminc nappal meg kell majd hosszabbítani. Szerinte azokban a nyugati országokban, ahol korábban hoztak hasonlóan szigorú intézkedéseket, a szakértők kiszámolták, mikor kell lépniük annak érdekében, hogy az emberek ünnepelhessenek karácsonykor. Nálunk ez elmaradt.
Falust, aki korábban volt a pulmonológiai klinika légzési intenzív osztályának vezetője is, a napokban a kormányközeli sajtó azzal kívánta lejáratni, hogy tíz éve nincs is orvosi működési engedélye, így ma nem is praktizálhatna. A hetvenesztendős volt tiszti főorvos lapunknak elmondta: nyugdíjas, tizenhárom éve nem dolgozik gyakorló orvosként, tehát nem volt szüksége arra, hogy a praxishoz szükséges vizsgáit megújítsa. Valójában azonban ma is dolgozhatna orvosi teamben. Sőt, ha a helyzet még súlyosabb lesz, ha hívják, és rendelkezésre állnak a megfelelő védőfelszerelések, akkor készen áll arra, hogy visszatérjen a betegágy mellé.
„Boldogan megyek, hiszen életem nagy részét tüdőgyógyászként intenzív osztályon töltöttem el” – mondta Falus Ferenc a 168 Órának.
A kórházakra nehezedő roppant nyomást csökkenthetné, ha rendelkezésre állna olyan hatásos gyógyszer, amelyet a körzeti orvosok felírhatnának olyan pácienseiknek, akiken még nem hatalmasodott el a betegség. Létezik ilyen, favipiravirnak hívják, a világ számos országában patikai forgalomban van, és behozataláról már több mint fél éve cikkezik a hazai sajtó. Áprilisban a koronavirus.gov.hu már bejelentette, hogy Kínából 400 ezer tablettányi érkezett, majd májusban már az eredeti japán gyártmány behozataláról szóltak a hírek. Október elején a távirati iroda megírta, hogy megkezdődik a favipiravir hazai tesztje, és ez a gyógyszer „átlagosan hat nap alatt kisöpri a koronavírust az emberi szervezetből”. Valójában persze ez az orvosság sem csodaszer, csak kezdeti stádiumban hat, ám világszerte pozitív teszteredmények kötődnek hozzá. Az elmúlt héten Szíjjártó Péter a Facebookon jelentette be, hogy az ország Kínából és Japánból is vásárolt egy-egy millió tablettányi favipiravirt. Az első kínai szállítmányt a raktárban már a miniszterelnök is megszemlélte.
Arról azonban nincs hír, hogy mikor és ki, milyen feltételekkel juthat hozzá.
A cikk eredetileg a 168 Óra hetilap 2020. november 18-i számában jelent meg.
