Magyar Orvosi Kamara: Azonnal lépni kell!

Azonnali intézkedésekre, szakmai párbeszédre van szükség a járvány és az egészségügyi szolgálati jogviszony által is súlyos károkat szenvedett egészségügyben – írja a Napi.hu a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) közös figyelmeztetését.

„A szakrendelők frontján van nagyon nagy gond, nagyon kevés az orvos”

– fogalmazott Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke az InfoRádiónak, majd hozzátette:

„És nagyon sok az úgynevezett láthatatlan áldozat, mint erre korábban is felhívta a figyelmet a kamara. Vizsgálatok maradtak el, van, akinél még diagnózis sincs, tehát messze nem csak arról van szó, hogy műtétek maradtak el. Betegek sokasága el sem jutott az orvoshoz, a betegutak is szétzilálódtak”.

A szakember szerint, ha ma vége is lenne a járványnak, négy évbe telne a helyreállítás, „de nem lesz ma vége” – emelte ki Lénárd.

„Halaszthatatlanul lépni kell, az intézkedésekkel nem lehet megvárni a választásokat, vagy egy új kormányt, nincs vesztegetni való idő”

 – írja a cikk a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara képviselői egybehangzó felhívását, ami egy szerdai háttérbeszélgetésen hangzott el.

A MOK és a MESZK a változás érdekében 12 pontos javaslatcsomagot fogalmazott meg, amik az elengedhetetlen lépéseket foglalják magukba:

1. A szakdolgozók bérének érdemi emelése az orvosok béréhez arányaiban illeszkedő módon. Ez növeli a szakdolgozók társadalmi megbecsülését és biztosítja az utánpótlást.
2. Kiszámítható jövőkép az egészségügy minden dolgozójának, szakdolgozói életpályamodell bevezetése.
3. A járványkezelés eddigi gyakorlatának elemzése a szakmai szervezetek bevonásával. Fontos, az őszinte, szembenéző és nyilvános elemzés a hibák feltárása, és jövőbeni elkerülése érdekében.
4. Szükség van a járványkezelés adatainak széleskörű nyilvánosságra hozatalára a lakosság járványtudatosságának javítása, és a megalapozott szakmai döntések érdekében.
5. A közegészségügyi – járványügyi rendszer szervezeti megerősítése, az ÁNTSZ eredeti szervezetének és jogosítványainak visszaállítása.
6. Az egészségügy depolitizálása, szakpolitikai kérdésként kezelése. A szakmai intézmények döntéseire nem nehezedhet politikai utasítás, nyomás.
7. Az ellátórendszer szerkezetének és finanszírozásának hozzáigazítása a megváltozott szükségletekhez és szakmai, tudományos fejlődéséhez. Az elkerülhetetlen financiális és szerkezeti átalakítás transzparens előkészítése, a titkosított reformtervek publikussá tétele.
8. Az új finanszírozási és szabályozási rendszernek az értékalapú egészségügy elvein kell alapulnia, beleértve a minőségkontroll elindítását és a protokollok és minimumfeltételek megújítását és naprakészen tartását.
9. Az ügyeleti rendszer és az ügyeleti bérezés rendbetétele a folyamatos betegellátás érdekében, mind az alapellátás, mind a kórházi ellátás terén, a MOK és a MESZK által javasolt elvek érvényesítése.
10. A műszak átadás-átvétel idejének anyagi ellentételezése a megszakítás nélküli munkarendben dolgozók számára.
11. A 13. havi cafeteria és illetményrendszer bevezetése a szakdolgozók körében. Továbbá az egészségügyi ágazati gyógyszer program elindítása: akik egy életen át gyógyítottak, ápoltak, beteget láttak el, nyugdíj után ne kerülhessenek olyan helyzetbe, hogy nem tudják kifizetni a gyógyszereiket.
12. A közfinanszírozott és a magánegészségügy szabályozott együttműködését kell megvalósítani. Egy, közös egészségügyre van szükségünk, a közellátás megfelelő szinten tartásával, a köz- és magán jól szabályozott, egymást segítő együttműködésével

– írja a cikk. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Unplash)