Hatvannégy embert küldenek el az ELTE-ről, az állam az oktatói fizetések helyett inkább végkielégítésre ad 250 milliót

Hatvannégy munkatársától fog megválni az ELTE. A bölcsészkar dékánja szerint már nem volt hova hátrálni, az egyetem szenátusa sarokba szorította őket. Eközben kiderült, hogy a leépítéssel megspórolni remélt 250 millió forint pont el fog menni az elbocsátottak végkielégítésére.

2019. január 25., 15:05

Szerző:

Csütörtök délután egyetemi fórumot tartottak az ELTE-n azzal a létszámleépítéssel kapcsolatban, amelynek híre a hét elején járta be a magyar sajtót. A hétfői híresztelések szerint az Társadalom- illetve a Bölcsészettudományi Karról terveztek takarékossági okokból 50-70 munkatársat elbocsátani. Ezt a számot most az ELTE kommunikációs osztálya pontosította,

összesen 64 fős leépítésre készülnek.

– Nem terveztünk létszámleépítést. Kész helyzet elé állítottak minket – mondta Sonkoly Gábor, az ELTE-BTK dékánja a Népszava tudósítása szerint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ELTE BTK-s alapszervezete által szervezett fórumon. A leépítéseket az egyetem Szenátusa írta elő, amely szerint az a két karnak a következő évben egyenként 250 millió forintot kell lefaragnia a kiadásaiból az utóbbi években felhalmozott, milliárdos nagyságrendű belső hiányaik miatt.

A dékán szerint minderről decemberben döntöttek, ráadásul

ez már egy enyhébb változata a megszorításoknak, októberben még 450 millió forint megsprórolása volt tervben, ami gyakorlatilag a Bölcsészettudományi kar megszűnését jelentette volna.

A kialkudott 250 millió a maximum, amit vállalni tudtak, ezt pedig már kénytelenek voltak, az ELTE szenátusa ugyanis sarokba szorította a karokat.

Az így elbocsátott a 64 főnek a nagy része - a BTK-n 23, a TTK-n 20 fő - elérte a nyugdíjkorhatárt, az érintettek így nyugállományba vonulnak, a maradék 21 fő pedig végkielégítésben fog részesülni. Ennek a 21 embernek a végkielégítésére a magyar állam készségesen 250 millió forintot bocsátott az ELTE kancelláriájának rendelkezésére - pontosan azt az összeget, amit az elbocsátott oktatók fizetésére már nem volt hajlandó kifizetni. 

Fotó: MTI/Sándor Katalin

Az elbocsátásokhoz több pontból álló szempontrendszert dolgoztak ki, amely egyes oktatók tudományos teljesítményét, publikációs listáját, az óraterhelést, a hallgatói létszámot veszi figyelembe. Azoknak mondtak fel, akik a legkevésbé feleltek meg ezeknek a szempontoknak, illetve figyeltek arra is, hogy ne sodorják veszélybe egyetlen tanszék működését sem. A dékán szerint a feltételeknek nem megfelelő munkatársak mindössze a két százalékát teszik ki a kar oktatóinak, a két karról azonban összesen így is egy egész egyetemi intézményi embert küldenek el.

Máté András, a BTK tanszékvezető docense szerint mindez akkor működött volna rendesen, ha figyelmeztetik a gyengébb tudományos teljesítményű oktatókat, ahelyett, hogy egy fél év alatt kidolgozott értékelési rendszer szerint minősítik és rúgják ki őket. Sonkoly Gábor dékán ennek igazat adott, de szerinte most „értek össze” a dolgok. A dékánhelyettes, Bartus Dávid hozzátette: amikor elkezdtek dolgozni az értékelési rendszeren, még nem tudták, hogy erre fogják majd azt használni.

Nem csak az eljárás menete talált kritikusokra: az Oktatói Hálózat szerint az elbocsátások érezhető hiányt okoznak majd, és ez a kutatási és oktatási tevékenységeken is meg fog látszódni. Szerintük

mindez nem következne be, ha a kormány rendesen költene a felsőoktatásra.

A TTK professzori tanácsa szerint a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan a létszámcsökkentés, kiváltképp, hogy Scheuer Gyula kancellár tavaly novemberben még azt mondta, az ELTE gazdálkodása stabil, kincstári számlájának jelenlegi egyenlege meghaladja a 10 milliárd forintot. Természetesen ennek jó része konkrét célokra lekötött pénz, de abszurdnak tartják az olyan egyetemi gazdálkodást, amely a teljes éves költségvetés harmadát megtakarítja (az egyetem tavaly 30 milliárdból működött). A további megszorítások szerintük az ELTE TTK helyrehozhatatlan hanyatlásához, az oktatás/kutatás színvonalának visszafordíthatatlan romlásához vezetnének, valamint olyan helyzetet teremtenének, amely „morális válságot és karok közötti súlyos ellentéteket” generálhat.

Maga a dékán is borúlátó: – Még egyszer nem szeretném átélni ezt. Ha valamikor újból létszámleépítésre kell sort keríteni, én már nem leszek dékán – mondta még az egyetemi fórumon Sonkoly Gábor.