Hatalmi játszmák: A bőnyi rendőrgyilkosságtól az orosz destabilizációig
Hét ember közelítette meg Győrkös István bőnyi házát. Három tűzszerész és négy nyomozó. Október közepe volt, szerda reggel. A csapat biztosra ment. Tudták, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű hungarista félkatonai szervezet egyik prominenséhez mennek: házkutatásra, fegyverek, bombák keresésére készültek. Az akció összefüggött a körúti robbantó ügyével, a nyomozók azt igyekeztek feltárni, lehetnek-e a szélsőjobbos szervezeteknél terrorcselekmények elkövetésére alkalmas eszközök. A rendőrök nem a kerítésen másztak be, a kertkapu felé vették az irányt. A 76 éves tulajdonos a feleségével volt otthon, az idős férfi kiment az udvarra, bezárta a kutyáját, beengedte a nyomozókat. És néhány perc múlva a lakásban elszabadult a pokol.
Hol voltak a terrorelhárítók, miért csak a Nemzeti Nyomozó Iroda emberei vonultak fel? Az ok a szervezetek közötti rivalizálásban keresendő: Keszthelyen a rendőröket hagyták ki a körúti robbantó ügyének fináléjából, ezért akartak információink szerint a rendőrök Bőnyben a Terrorelhárítási Központ (TEK) nélkül dűlőre jutni a Győrkös családdal. Ám végül mégis értesíteni kellett a terrorelhárítókat.
Néhány nappal a rendőrgyilkosság előtt Bőnytől 150 kilométerre, Keszthelyen fogta el a TEK a körúti robbantás gyanúsítottját. Az akció során Karmacson és Hévízen több páncélozott TEK-jármű is feltűnt. Impozáns volt az erődemonstráció. Szakértő forrásaink szerint ezzel alaposan fel is értékelték a büntetlen előéletű, ám két rendőr súlyos sérülését okozó körúti robbantót. A bőnyi akció során információink szerint a rendőrség azért nem szólt a TEK-nek, mert érvelésük szerint nem személy ellen irányult az akció, „csak” házkutatást terveztek. Bár a tűzszerészek jelenléte arra utal, hogy tisztában voltak azzal, nem egy átlagos család átlagos életét fogják megbolygatni, ők mintha mégis alulbecsülték volna a veszélyt.
MTI Fotó: Bugány János
Győrkös István gépkarabéllyal tüzelt a rendőrökre. Egy 46 éves nyomozót fejbe lőtt, ám – vélhetően az egyik rendőr fegyveréből – ő is kapott egy golyót a hasába. Az idős férfi nem szélsőjobbos motivációból támadt, az esetre rálátó forrásaink azt vélelmezik, az idős, leépülőben lévő személy hirtelen felindulásból cselekedhetett.
Győrkösnek nem lehetett teljesen rendben az élete. Az az ember, aki korábban részt vett 1992-ben Göncz Árpád kifütyülésében, létrehozta a Magyar Nemzeti Arcvonal nevű hungarista mozgalmat, aki társaival megszervezte a becsület napját, amivel SS-katonákra és a velük szimpatizáló magyar bakákra emlékeztek, sőt még virágot is vittek Szálasi Ferenc nyilas vezető feltételezett sírjára – napjainkban már egy széthullott szervezetet látott maga körül.
Kettészakadt az MNA, a szakadárok marginalizálódtak, Győrkös pedig az oroszok felé sodródott. Információink szerint pénzzavarban volt, ezért vette fel a kapcsolatot az orosz titkosszolgálattal. Így kerültek Putyin katonai hírszerzésének tagjai a házához, az Index írta meg, hogy gyakorlatoztak, airsoftoztak az MNA maradékával. A Bőnybe látogató külföldiek, úgy tudjuk, nem az orosz követség magas rangú diplomatái közül kerültek ki.
Győrkös Istvánt korábban már elítélték lőfegyverrel való visszaélésért
Működött a magyar titkosszolgálat jelzőrendszere, így a szakszolgálatok azonnal értesültek arról, mi zajlik a Győr-Moson-Sopron megyei településen. De mégsem léptek. Sőt ha leszámítjuk Győrkös korábbi bírósági ügyeit – elítélték már közösség elleni izgatásért és lőfegyverrel való visszaélésért – a kilencvenes évek óta nem lépnek. Azóta áll célkeresztben a hungarista férfi, mégis hagyták, hogy építgesse hol növekvő, hol fogyó magánhadseregét, sőt időközben gond nélkül kapcsolatba léphetett idegen ország ügynökeivel is.
A titkosszolgálatoknak nem érdekük, hogy egy szélsőjobbos szervezetet azonnal kiiktassanak, hiszen támogatóik, tagjaik ekkor szétszaladnak, mint a hajtók zajától megriadó vadak, nem lehet őket szemmel tartani, viselkedésüket elemezni, kontrollálni. Persze ha veszélyessé válik a tevékenységük, akkor számos eszközzel, például bomlasztással, hiteltelenítéssel vagy végső esetben bűnvádi eljárással ártalmatlaníthatják őket.
Így tettek annak idején az operettnyilas Bácsfi Diánával, aki mára már elmerült az ezotériában, fantasyregény-író, mítoszkutató lett, és megbánt mindent pozőr, náci karlendítést. De a titkosszolgálat látókörében ott volt a szabolcsi központú, ám több más megyében szintén tevékenykedő Nemzeti Őrsereg is – ma már alig hallunk róla –, amelynek karszalagja, jelképe erősen hasonlított a nyilas szimbólumokhoz. A szerveződés vezetőjének autójában 2009-ben fegyvereket találtak a rendőrök, két éve pedig arról szóltak a hírek, hogy az akkori főkapitányt drogvásárláson érték tetten.
Győrkös megroggyant szervezete a Hídfő elnevezésű portált működtette, aztán átadta új barátainak, az oroszoknak. Hogy miért fogadták el Putyin ügynökei a zsugorodó szervezet ajánlatát?
Ezt az oldalt használták arra, hogy a krími háború idején Ukrajnának szánt állítólagos magyar fegyverszállítmányról szivárogtassanak vagy olyan képtelenségekkel operáljanak, hogy szerintük az egyik magyar tévé műsora ukrán „neonáci terroristák” szimbólumát használja: az adás háttere ugyanis piros-fekete csíkos, akár az ukrán Jobb Szektor csoport zászlaja. A Trump-barát orosz vezetés kottájából játszó oldal előkotort egy montenegrói politológust is, aki azt állította, Clinton győzelme instabilitást hoz a balkáni térségre. Vagyis dezinformálnak, megtévesztenek, elbizonytalanítanak.
De emellett érdemes néha figyelni rájuk. A Political Capital (PC) korábban jelezte, a Hídfő szokatlanul jól értesült, hiszen 2013-ban már felvetette, hogy Oroszország beavatkozhat Ukrajnában, ha ott újabb forradalom tör ki.
Juhász Attila, a PC vezető elemzője szerint Putyin országában 2014-ben és 2015-ben fogadták el azt a külpolitikai, illetve nemzetbiztonsági doktrínát, amely szerint sokkal aktívabb beavatkozásra van szükség a posztszovjet térségben. Az orosz hatalmi politika felülírta azt a második világháború után kialakult hallgatólagos megállapodást, amely a területszerző háborúk helyett kisebbségi jogok garantálását tartotta elsődlegesnek. Most azt vallják, hogy szeparatista mozgalmak támogatásával kell biztosítani az orosz kisebbség jogait.
Kelet-Európában, a posztszovjet térségben – ahol csekély számú orosz ajkú él – militáns szervezetek a szélsőjobb támogatásával igyekeznek destabilizálni az adott országot és annak szövetségeseit, a NATO-t, illetve az Európai Uniót.
Juhász Attila emlékeztet arra is, hogy szomszédságunkban a Szlovák Sorkatonák Mozgalom tagjai az orosz különleges erők volt instruktoraitól kaptak oroszországi kiképzést. Sőt néhány szélsőjobboldali szereplő a kelet-ukrajnai orosz szeparatisták oldalán is harcolt. Két éve az oroszbarát lengyel Új Jobboldali Kongresszus (KNP) két korábbi politikai aktivistája és az orosz kémkedéssel összefüggésbe hozott Változás párt tagjai – vélhetően Moszkva által finanszírozott – akcióban vagy „aktív titkosszolgálati műveletben” vettek részt Ukrajnában – írta a PC blogja. „Ennek során második világháborús ukrán nacionalista emlékműveket és Stepan Bandera-szobrokat rongáltak a nemzetiségi ellentétek felkorbácsolása érdekében, majd a károkozást a Nyugat-Ukrajnában élő, jelentős számú lengyel kisebbség provokációjának akarták sikertelenül beállítani.”
Más szakértők már többször figyelmeztettek arra, hogy Oroszország reformok nélkül tíz éven belül olyan országok között találhatja magát, amelyeket gyenge állam, rossz társadalmi helyzet jellemez. Bár Putyin a megújult duma alakuló ülésén arról beszélt, hogy erős, de nagyhatalmi felhangok nélküli országot akar, nem lehet nem észrevenni, hogy egy ideje sokkal több a katonai incidens orosz és NATO-repülőgépek és hadihajók között, s Putyinék a szír háborúban vállalt szerepükkel igyekeznek az arab térségben növelni a befolyásukat. Hab a tortán, hogy orosz hackerek hathatós közreműködésével még az amerikai elnökválasztásba is beletrollkodtak. A külpolitika, a nagyhatalmi törekvések elfedhetik a belpolitikai bajaikat.
A bőnyi gyilkosság révén ismét felszínre került nagyhatalmi játszma mellett zajlik egy másik, belpolitikai küzdelem is. A Népszava nemrég azt írta, hogy Gyöngyösi Márton lehet a kapocs Vona pártja és az MNA szélsőségesei között. A lap egy fotót közölt, amelyen látszik, hogy a jobbikos országgyűlési képviselő találkozott a Hídfő „újságírójával”. Gyöngyösi szerint mindez a Fidesz bosszúja a Pharaon-ügy megpiszkálása miatt. (A szaúdi férfi cégei révén kapcsolatba hozható a kormányfő családjával, ráadásul a terroristák támogatása miatt körözött arab üzletember egyik vállalkozása Orbán házával szemben vásárolt telket.)
Győrkös Istvánt TEK-esek vitték a győri kórházból Tökölre Fotó: MTI
Gyöngyösi vádjait részben alátámaszthatja Németh Szilárd Fidesz-alelnök közleménye, amely azt ígéri, a következő nemzetbiztonsági bizottsági ülésen „külön és kiemelten” vizsgálják meg „a szélsőjobboldali, paramilitáris szervezeteket és azok esetleges külföldi és hazai politikai kapcsolatait”. Kósa Lajos frakcióvezető pedig a belügyminisztertől kért vizsgálatot az ügyben.
Juhász Attila szerint az a Magyar Nemzeti Arcvonal, amellyel a Jobbikhoz is köthető személyek kapcsolatot tartottak, nem azonos a mai szervezettel. A Győrkös-féle csoport inkább a Thürmer Gyula fémjelezte Munkáspárttal állt jó viszonyban. Az egyik Győrkös fiú együtt tiltakozott Thürmerrel az érdi kilakoltatások ellen, az idősebb Győrkös pedig a Munkáspártot a „magyarság valódi érdekeinek igaz képviselőjeként” jellemezte. Ugyanakkor a Hídfő portál támadta a Jobbik törökországi politikáját, elemezte kudarcos néppártosodását.
Juhász Attila szerint eközben elaludni látszik az orosz kémkedéssel gyanúsított jobbikos uniós képviselő, Kovács Béla ügye. Mintha a Fidesz ezt a témát – annak orosz szálai miatt – már nem akarná bolygatni. Szakértők többször rámutattak már, hogy a Putyinékkal való jó kapcsolat érdeke a magyar kormánynak, elég csak a paksi erőmű orosz bővítésére gondolni. Az atomügylet eredménye a rezsicsökkentés részbeni fedezetét adó Gazprom-megállapodás meghosszabbítása is. A PC elemzője ugyanakkor nemzetbiztonsági kockázatnak tartja, hogy Oroszország iránti elkötelezettsége miatt a kormány nem tesz érdemben semmit, hogy visszaszorítsa a régió destabilizációjára irányuló putyini törekvéseket.
