Hatalmi arrogancia: ezért utálják a Fideszt
Az október eleji önkormányzati választás után egyoldalúra sikeredett a képviselő-testületi posztok kiosztása a békési fürdővárosban, Gyulán. Komoly aránytalanságnak tűnik, hogy egy 14 fős testületben miért kell a fideszes polgármester mellé három ugyanolyan színű alpolgármester és egy tanácsnok. Ahogy az is, hogy az ötből mindössze egy bizottsági elnöki posztot adott át a kormánypárt a többi bejutó szervezetnek. Sajátos demokrácia-felfogásról árulkodik az is, hogy az egyik civil szervezet tudomására hozták, kit nem fogad el bizottsági posztra a Fidesz.
Az országos tendenciáknak megfelelően a Fidesz utcahosszal nyerte az október 3-i helyhatósági választást Gyulán. Polgármester-jelöltjük, Görgényi Ernő – a bőven 40 százalék alatti részvétel mellett – a voksok 63 százalékát gyűjtötte be.
Emellett a tíz egyéni önkormányzati választókörzetben mindenütt a fideszes aspiránsok győztek. A polgármester-jelölt saját képviselői szavazókörében is befutott. Így összesen 10 fideszes és kompenzációs listáról 4 nem fideszes került be a 14 fős testületbe.
A négy nem narancssárga képviselő három jelölő szervezet képviseletében jutott be. Köztük van a Városbarátok két, valamint a Gyulai IPOSZ-Összefogás Gyuláért Egyesület és a szocialistákhoz közel álló Körösök Völgye Egyesület egy-egy képviselője.
A győztes mindent visz
A korábbi 24 fősről 14 tagúra csökkent fürdővárosi képviselő-testületben így két és félszeres többségben vannak a Fidesz képviselői, akik számarányuknál fogva minden döntést meghozhatnak anélkül, hogy egyeztetniük kellene a többi képviselővel. Ez nem csupán lehetőség, hanem felelősség is az elkövetkezendő négy évre nézvést. Másrészt nehezen mutathatnak hátra, hiszen ha MSZP-s polgármesterrel is, de relatív fideszes többséggel működött 2006 és 2010 között a gyulai testület, ahol a Fidesz-MPSZ nélkül nem lehetett érdemi döntést hozni.
A képviselő-testületen belül – az összes többi jelölő szervezettel szemben – szerzett két és félszeres többségükkel azonban nem elégedtek meg a gyulai fideszesek a vezető posztok elosztásakor, pontosabban kiosztásakor.
Megütközést keltett, hogy az alpolgármesterek számáról és személyéről nem kezdeményeztek semmiféle egyeztetést, hanem bejelentették: a 14 fős testületben három alpolgármester – Alt Norbert, Gajda Mihály és Galbács Mihály – segíti a polgármester munkáját. A Wass Albert-verssel sújtott alakuló ülésen az új városvezető, Görgényi Ernő kijelentette: olyan arányban nyertek, hogy az alpolgármesteri posztokat maguk között osztják el.
Ezek után aligha véletlen: mindegyikük fideszes. Ahogy a sportügyekért felelős tanácsnok is az ő köreikből kerül ki. Emellett az öt állandó bizottság munkájából négyet a Fidesz irányít, s csak a nem túl fajsúlyos kulturális bizottság vezetését engedték át.
Ez számszakilag nem kevesebbet jelent, minthogy a 10 bejutott fideszes képviselőből 9 – polgármesterként, alpolgármesterként, tanácsnokként és bizottsági elnökként – vezető pozíciót kapott. Mindez azt eredményezi, hogy a testületen belüli két és félszeres többségükkel szemben a vezetői posztokon kilencszeres fölényt szereztek.
Ez annak fényében érdekes, hogy Görgényi Ernő, újonnan megválasztott polgármester első nyilatkozataiban az együttműködésről, a máshonnan érkező javaslatok meghallgatásáról és a valódi városi érdekek mentén való politizálás szükségességéről beszélt. A politikai erőfölény révén kiosztott vezetői posztok nem egészen ezt tükrözik vissza.
„Lex Cséfán?”
Emellett sajátos demokrácia-értelmezésről tanúskodik, hogy az egyik jelölő szervezet, a Gyulai IPOSZ-Összefogás Gyuláért Egyesület vezetőinek értésére adták, csak akkor kapnak bizottsági helyet, ha arra nem a közel két évvel ezelőtt botrányos körülmények között leváltott volt Várfürdő igazgatót, Cséfán Lajost jelölik. Cséfán a Gyulai IPOSZ-Összefogás Gyuláért listavezetője. Az adott szervezetnek pedig szuverén joga, hogy kit delegál a megajánlott bizottsági helyre.
Hivatalosan nincs „Lex Cséfán” Gyulán, de érdekes fordulat lehet, ha az erősebb kutya elvén a jelölő szervezettől átveszi a jelölés jogát a kormánypárt.
Kérdések sorát veti fel, hogy egy alig valamivel több, mint 30 ezres városban, 14 fős képviselő-testületen belül miért szükséges a polgármester mellett három alpolgármester. A megválogatott sajtómunkások részére tartott első, bemutatkozó sajtótájékoztatón viszont az új polgármester azt hangsúlyozta, hogy a kevesebb testületi és bizottsági helyekkel több, mint 10 millió forintot takarítanak meg. Arról nem beszélt, hogy a három alpolgármester bére járulékokkal együtt egy év alatt mekkora összeget tesz ki.
