Halott mártírjaink békében megférnek a náci tömeggyilkosainkkal

Csapody Tamás szociológus kezdte el feszegetni a 298-as parcella ügyét, még 2004-ben a Népszabadság hasábjain. A cikkben, melynek aztán többször lett folytatása, azt állította: kiderült, ki volt Radnóti Miklós gyilkosa. A publicista azt írta: Tálas András hadapród őrmester és négy társa végezte ki a költőt, több munkaszolgálatossal együtt. Nekik és körülbelül száz társuknak sokáig díszsírhelye volt a 298-as parcellában, kopjafával, nemzetiszín szalaggal és vésett márványtömbbel.

Az ügy a múlt évben mérgesedett el igazán; több cikk is megjelent a Népszabadságban, Bächer Iván és Csapody Tamás tollából, amelyben elmarasztalóan nyilatkoznak a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal kapcsolatban, amely szerintük nem járt el korrekten az ügyben, azaz: nem lehet megkülönböztetni, ki a mártír, ki a háborús bűnös, ki a köztörvényes bűnöző. De a cikkek ennél tovább mentek: miért van székely kapu "Nemzeti pantheon" felirattal a parcella előtt? Miért kaptak közpénzen díszsírhelyet a náci gyilkosok? Hogy lehetséges, hogy nem lehet megkülönböztetni a mártírokat és hősöket a bűnözőktől?

A lapunknak nyilatkozó Kalmár Szilárd, a Demokratikus Hálózat alelnöke elmondta: valóságos hungarista kultusz alakult ki a parcellában, a náci gyilkosok sírján mindig van friss virág. Állítása szerint a parcella kialakítását egy volt nyilas, Bosnyák Imre kezdeményezte 1990-ben. (Csapody ezt több cikkben is leírta, lásd a keretes írást.) A baloldali értelmiségiek folyamatosan tiltakozása miatt aztán a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Boross Péter volt miniszterelnök vizsgálatot rendelt el és megállapították: több, mint ötven név szerepel a parcellában felállított emléktáblán, akik valóban háborús bűnösök, vagy köztörvényes bűnözők voltak.

– Amikor bizonyossá vált, hogy kik szerepelnek ezen a táblán, a Bizottság levetette a táblát - mondta lapunknak Radnainé dr. Fogarasi Katalin, az NKB főtitkára. Hozzátette: – Boross Péter életre hívott egy bizottságot, ami egyenként vizsgálta a neveket. Ennek az eredményeképpen idén májusban állítottunk új táblát. Ezen kizárólag olyan nevek szerepelnek, akikért vállaljuk a felelősséget és valóban megérdemlik, hogy fel legyenek sorolva az emléktáblán. Ezek a nevek azok, akiknek a sírjai védettek. Csak ezek a személyek a Nemzeti Sírkert részei. Senki más. Ez azért fontos, mert az NKB kizárólag azokról a sírhelyekről gondoskodik, amelyek a Nemzeti Sírkert részei.

Fogarasi Katalin elmondta: a parcellát 1944-től használják. – Mindenkit ide vittek, mindenféle vizsgálódás nélkül. De nem az NKB joga, kötelessége, hatásköre, feladata bárkivel foglalkozni, csak a Nemzeti Sírkertben található sírokkal. Minden, amit a Csapody Tamás, Demokratikus Hálózat, vagy a Nagy Imre Társaság nekünk vindikál, arra nekünk nincs se jogunk, se hatáskörünk.

– Elméletileg itt a sztálinista diktatúra áldozatai vannak eltemetve, gyakorlatilag a sírok többsége jogszerűen és visszavonhatatlanul elítélt háborús bűnöst fed - mondta lapunknak Kalmár Szilárd, a DH alelnöke. – Többnyire véreskezű, azaz saját kezével is ártatlanokat megölő gyilkosokat. A Radnóti Miklóst halálba hajtó keretlegényeket, az ostromlott fővárosban apokaliptikus viszonyokat teremtő nyilas bestiákat, a megszálló németekhez csapódó magyar, azokat kegyetlenkedésben felülmúló SS-katonákat.

Az NKB főtitkára közölte: a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság nem felelős azért, ki jár megemlékezni a 298-as parcellában; nem felelős azért, hogy oda kiket temettek el; ezen felül a temető a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában és a Budapesti Temetkezési Intézet ZRt kezelésében van, "magyarul illetékes jogosultsága Demszky Gábor főpolgármesternek van ebben a történetben".

Fogarasi Katalin felhívta a figyelmet: a parcella 1992-ben nyerte el végső képét, míg a Bizottság csak 1999 óta működik. – Ami ránk tartozik, azt megtettük - mondta lapunknak a főtitkár asszony, utalva a tábla-cserére.

Felemás megoldás

Az ügyet kirobbantó baloldali értelmiségiek és a mögéjük felsorakozó civilek – a Nagy Imre társaság és a Demokratikus Hálózat – szerint félmegoldás született a parcella ügyében. Azaz: bár ötven sírról valóban lekerült a nemzeti színű szalag, a kopjafák ugyanúgy állnak, a székely kapu megmaradt, sok náci sírhelyet pedig még minidig a hivatalos magyar címer díszít. Sőt: a Szabadságharcosokért Közalapítvány - melynek elnöke ugyancsak Boross Péter, az MDF volt miniszterelnöke - egy másik táblát állított a sírkert egyik végébe, Mementó címmel. A tiltakozók szerint a táblán látható felirat egyszerű történelemhamisítás, hiszen az áll rajta, hogy ezen a helyen az 1945 utáni diktatúra mártírjai vannak eltemetve. Ez utóbbi azonban nem fedi a valóságot, mert 1945-1948 között demokrácia volt Magyarországon, ekkor azokat temették ide többnyire, akik háborús bűnösök voltak. Emiatt Csapody Tamás szerint a helyzet rosszabb lett a 298-as parcellában, mint mielőtt a táblákat lecserélték volna.

– A Mementó nevet viselő tábla ügyében forduljon a Szabadságharcosok Közalapítványhoz és annak kuratóriumi tagjához, dr. Sömjéni Lászlóhoz, ő szövegezte meg ezt a táblát. A Mementó című táblához nekünk semmi közünk nincsen. Mindig van valami, amiért a Csapody úr írja az egyre erőszakosabb cikkeit - véleményezte Radnainé Fogarasi Katalin az esetet. Sömjéni László lapunkkal közölte: hívjuk fel Boross Pétert, mert ő nem szeretne nyilatkozni az ügyben. Boross Pétert sikerült ugyan elérnünk, de a volt miniszterelnök azt mondta: már mindent megírt a Népszabadságban megjelentetett cikkében és rövid interjút nem szeretne adni az ügyben.

– A Mementó tábla nem a Nemzeti Sírkert része, mindenért nem lehet minket sarokba állítani - mondta Fogarasi Katalin, aki hozzátette: a Bizottság csak a Nemzeti Sírkertben található sírokért tud felelősséget vállalni, ez pedig csak egy része a 298-as parcellának. Azt is közölte: nincsenek díszsírhelyek a parcellában, hiszen "azokat adományozni kell, ilyen pedig nem történt". Szerinte nem is közpénzből emelték a sírokat és a székelykaput, hanem adományokból jött rá össze a pénz. – Úgy látom, hogy ez egyre inkább vagdalkozás-szerű támadásoknak vagyunk kitéve - mondta lapunknak Fogarasi Katalin. – Amire joga volt a bizottságnak, azokban az ügyekben eljárt - tette hozzá.

Mit lehetne tenni?

Csapody Tamás nem további kegyeletsértésekkel járó, a sírokat megbolygató megoldást követel - de következetesen elvárja a helyzet tisztázását - írta az ÉS-ben a szociológus. Olyan állapot kialakítását várja el, amely garantálja, hogy aki kilátogat a 298-as parcellához, ott a helyszínen pontos tájékoztatást kapjon arról, kik és miért nyugszanak ott együtt - és ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy Radnóti Miklós gyilkosa, bori keretlegények vagy más háborús főbűnösök előtt hajt fejet, abban a hiszemben, hogy a díszsírhelyek alatt abban a parcellában mártírok nyugszanak.

"Hány botránynak kell még bekövetkeznie ahhoz, hogy a parcella jellege megváltozzon, hogy a szé­kely­ka­pu elvitelre kerüljön, hogy a parcella sarkában álló márványtábla szövege kiegészüljön, hogy az érintetlenül hagyott háborús bűnösök sírját márványtáblától, nemzeti címertől és kopjafától megfosszák, és sírjuk mellett többnyelvű felirat tudassa az odalátogatóval, hogy ki alussza ott végső álmát?" - tette fel a kérdést a szociológus, a parcella kutatója.

"Minek kell még történnie ahhoz, hogy a főpolgármesteri tisztséget tizenkilenc éve betöltő szabad demokrata Demszky Gábor leereszkedjen az éteri magasságokból, és tizenkilenc hónap után végre megszólaljon ebben az ügyben, netán tegyen is valamit az érdemi megoldásért?" - folytatta kérdéseit a cikkben.

"És végül, de lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem: a kormány és a demokratikusan gondolkodó pártok miért tűrik el ezt a botrányos helyzetet? A kormánynak a NEKB-ra vonatkozó rendelete szerint a NEKB "a Kormány döntési joggal rendelkező, szakmai véleményező, koordináló és ellenőrző testülete". A kormány miért tűri és pénzeli tizenkilenc hónapja, hogy a NEKB a helyzet fenntartásában és nem megoldásában legyen érdekelt?" - kérdezte Csapody Tamás.

"A kormány ahelyett, hogy lépne, arra vár, hogy Boross Péter egyszer csak egészségi okokból le fog mondani? Az MSZP és az SZDSZ ne látná, hogy a 298-as parcella egyik kiindulópontja a neonáci törekvéseknek? Eszmei-fizikai bázisa és kultikus helye a megújult szélsőjobboldalnak?" - olvasható az ÉS-ben.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) főtitkára felhívta rá a figyelmet, hogy megalakulásuk első évében Radnóti Miklós sírhelyét, és annak környezetét a Bizottság hozatta rendbe. – Ha Csapodynak az a szándéka, hogy sírokhoz nyúljon, ahhoz nem adjuk a nevünket. Gondoljon bele, hogy mi történne ebben az országban, ha bármilyen irányban engednénk. Voltak más irányból is megkeresések, például a Kerepesi úti temető esetében, de annak se engedtünk. Álláspontunk szerint a kegyelet mindenkit megillet, a háborús bűnöst is. A dicsőség nem - mondta Fogarasi Katalin.