Némi szünet után ismét őrizetbe vettek a rendőrök egy hajléktalan embert pusztán azért, mert hajléktalan
Szerdán őrizetbe vették az első hajléktalan embert azután, hogy az Alkotmánybíróság megvédte a kormány tervét a hajléktalan emberek büntetésére – jelentette be ma az Utcajogász Facebook-oldalán.
Bejegyzésük szerint önkéntesük, Kalota Ágnes ügyvéd megpróbálta felvenni a kapcsolatot a férfival, de a rendőrség nem engedte, hogy személyesen beszéljen vele. Az ügyvédnőt a BRFK fogdájából elküldték a város másik részébe, a Haller utcai kapitányságra, hogy ott szerezzen egy pecsétet a meghatalmazására, majd jöjjön vissza. Ezután beszélhetett az ügyvéd a hajléktalan emberrel. A férfi bírósági tárgyalása ma délben lesz.
– A szegénységet nem lehet láthatatlanná tenni! A szegénység nem bűn!
– zárta posztját az Utcajogász.
A hajléktalantörvény néven elhíresült szabálysértési törvény módosítása 2018. október 15-én lépett hatályba. Eszerint ha a hatóság három hónapon belül háromszor szólítja fel a hajléktalan embert a közterület elhagyására, negyedik alkalommal megindítja a szabálysértési eljárást, így 72 órára azonnal őrizetbe vehető az illető, majd a bíróság dönthet azonnali elzárásról is. A civil jogvédőkből álló Szabálysértési Munkacsoport álláspontja szerint a törvény a gyakorlatban alkalmazhatatlan, mert a szociális ellátórendszer a jelenlegi kapacitás mellett nem képes befogadni a közterületen élő hajléktalan tömegeket. A munkacsoport az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, és így tett Leilani Farha, az ENSZ lakhatási jogokkal foglalkozó különleges jelentéstevője, illetve Kiss László és Lévay Miklós volt alkotmánybíró.
Az AB azonban júniusi döntésében kimondta, hogy az életvitelszerű közterületen való tartózkodás szabálysértési tényállása alkotmányos.
