Az új miniszter lefejezte a Magyar Honvédséget, sem a részletek sem az okok nem ismertek

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter január 17-én a tartott évértékelőt a budapesti Bálnában. Az esemény sajtónyilvános része után a Bálna emeletére rendelték őket, ahol a miniszter – Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének jelenlétében – felolvasta, kiket mentenek fel az aznap megjelent 8/2023-as kormányrendeletre hivatkozva, amely szerint bárki szolgálati viszonya megszüntethető, aki elmúlt 45 éves és legalább 25 évet szolgált – írja a Válasz, amely az összesen több mint 110 érintett közül a következők felmentését tudta megerősíteni: 

• Sándor Zsolt altábornagy és Simon Attila János vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei (utóbbit három hónappal korábban léptették elő);
• Bozó Tibor vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója (nyugdíjba ment);
• Lippai Péter dandártábornok, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnoka (az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának megbízott dékánjaként folytatja);
• Sándor Tamás vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Különleges Műveleti Parancsnokság parancsnoka;
• Kilián Nándor vezérőrnagy, egykori légierő haderőnemi szemlélő;
• Ugrik Csaba dandártábornok, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár parancsnoka;
• Kovács László dandártábornok, kibervédelmi haderőnemi szemlélő.

Rajtuk kívül többeket hívtak haza fontos NATO-beosztásból, például a szövetség legnagyobb missziója, a KFOR parancsnokhelyettesét, Szpisják József dandártábornokot. Úgy tudjuk továbbá, hogy a felmentésekkel egy időben a Honvédelmi Minisztériumban a legtöbb főosztályvezetőt leváltották – írja a lap.

Érthetetlen időzítés

A Válasz szerint nem túlzás azt mondani, hogy január 17-én lefejezték a Honvéd Vezérkart. A lap úgy tudja, hogy „fiatalításnak” ezzel még nincs vége. A következő körben az alakulatparancsnokoknak kell pontozniuk 45 évnél idősebb, legalább 25 éve szolgáló beosztottjaikat. A fiatalítással kapcsolatban számos kérdés felvetődött, de megnyugtatóan sem a miniszter, sem a HM nem tudta ezeket megválaszolni – írják – például arra sem kaptak választ, hogy miért most kellett ennyire drasztikusat lépni. Mint kifejtik: „nem elég, hogy a szomszédban egy éve tart a teljes értékű invázió, ezzel párhuzamosan folyik a Zrínyi haderőfejlesztés program. Soha nem látott értékben soha nem látott fejlettségű eszközök érkeznek a Honvédséghez. Ezek rendszerbe állítása pedig összetett kihívás. Nem egyszerűen arról van szó, hogy ki kell képezni a Lynx-, Panzerhaubitze- vagy Leopard-kezelőket, hanem például csapatmozgásra is meg kell tanítani őket. Ha ez a tudás nincs meg, kezelheti kiválóan a 21. századi technikát az őrmester, az önmagában nem sokat ér. Hogy érjen valamit – ahhoz kellenek a tapasztalt vezetők.”

Kiszervezték a „listázást”?

A lap úgy tudja, hogy az érintetteket hidegzuhanyként érte a bejelentés, amelyből adódik a kérdés, hogyan lehetett ezt véghezvinni anélkül, hogy a Honvédség vezetői ebből bármit megsejtsenek, s esetleg megelőző lépésekkel tompítsák a döntést. A Válasz által megkérdezett forrás oknem zárják ki, hogy a listák összeállítását kiszervezték – elképzelhető, hogy a szó szoros értelmében: külső helyszínre. Erre enged következtetni az is, hogy a felmentett katonák a mai napig nem kaptak választ olyan kérdésekre, mint hogy például illetményük bruttó vagy nettó 70 százalékát kapják meg a honvédelmi szolgálati juttatás keretében, vagy, hogy maradhatnak-e szolgálati lakásaikban. Ha ezt a HM-személyügy készítette volna elő – hangzik a lapnak nyilatkozók érvelése – biztosan kidolgozták volna ezeket a részletszabályokat. Mivel a döntés körülményeit a Válasz forrásai szerint a felmentettek sem ismerik pontosan, azonnal megindultak a pletykák. Az ide vonatkozó legmeredekebb feltételezés, hogy a listákat annál a Századvégnél állíthatták össze, amelynek Szalay-Bobrovniczky miniszter korábban elnökhelyettese volt.

Távolodás a NATO-tól?

A Válasz azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogy a vezérkar lefejezése a Magyar Honvédség NATO-tlanítását is jelenti-e. Ezt Vadai Ágnes, a DK-s szakpolitikusa dobta be a köztudatba. Ezen érvelés szerint a most felmentettek karrierjük legjavát már a nyugati szövetségi keretek közt szocializálva abszolválták. A lapnak nyilatkozók szerint ez alaptalan aggodalom, hiszen a most előrébb lépő fiatalabb tisztekre még inkább igaz, hogy a NATO-sztenderdeket sajátították el.

A lap a minisztériumot is megkereste a kérdéseivel. A sajtóosztályról a kapcsolatfelvétel után öt nappal azt a tájékoztatást kapta szóban a szerksztőség, hogy a HM hivatalos lapjában, a honvedelem.hu-n, illetve a Szalay-Bobrovniczky Kristóffal január végén megjelent Bloomberg-interjúból választ kaphatnak a kérdésekre, a lap munkatársai azonban nem találtak abban olyat, amely pontosan azokra az eddig nem ismert részletekre vonatkozik, melyekre rákérdeztek. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egy Gidrán típusú páncélozott harcjárműnél a nyírteleki Kedvesház diákjainak látogatásakor az MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni laktanyájában 2022. december 20-án. MTI/Czeglédi Zsolt)