Titkolja a kormány, működik-e az a maszkgyártó gép, amit Orbán Viktor egy PR-videóban látogatott meg

2020. július 23., 11:38

Szerző:

Április 4-én látogatta meg Orbán Viktor miniszterelnök azt a Kínából érkezett maszkgyártó gépsort, amelyet a sátoraljaújhelyi börtönben üzemeltek be. Mégpedig nagy reményekkel: állítólag a kapacitása 2,8 millió darab/hónap.

Most Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdezte meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert:

  • Üzemel-e jelenleg a maszkgyártó gép(sor), s ha igen, hol?
  • Milyen típusú maszkok gyártására alkalmas a Kínából beszerzett gyártósor?
  • Milyen mennyiségben gyártottak eddig maszkokat a hivatkozott maszkgyártó gépen?
  • Hová kerültek a legyártott maszkok, kinek adtak át- vagy értékesítettek azokból és milyen mennyiségben?

Helyette Pintér Sándortól kapott választ,

aki igazából nem is válaszolt a politikusnak.

Mint a hvg.hu szemlézte, a belügyminiszter azt írta, a börtönben elhelyezett gépsor egyszer használatos maszkok gyártására alkalmas, de az nem derült ki, hogy ez a gép most üzemel-e vagy sem, ahogy az sem, hogy hány darab maszkot gyártottak ott eddig.

Hozzátette, „a büntetés-végrehajtási szervek az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek enyhítése érdekében minden erőfeszítést megtesznek a védőeszköz szükségletek kielégítésére, a védőeszközökkel való folyamatos ellátottság biztosítására.”

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.