Ha végre itt a nyár

– Ha teheti, most vegyen ingatlant a Balatonnál – mondja Erdei János, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. Úgy látja: a Balaton húsz év múlva Európa egyik legnépszerűbb üdülőtava lehet. A mai befektetés sokszorosát éri majd. Mindemellett – teszi hozzá a turisztikai szakember – a Balaton a rendszerváltást követő húsz esztendőben inkább távolodott Európától.

A tó korábban nem csupán a kettévágott Németország keleti és nyugati családjainak volt kedvenc nyári találkozóhelye: a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) államközi szerződései alapján a többi szocialista ország is ontotta ide a vendégeket. Ám a változások után villámsebesen apadt az egykori turistaáradat. Kiderült ugyanis, hogy a világ nyugati felén a szolgáltatások színvonala fényévekre van a balatoniétól. Az e-hitelekből, kárpótlási jegyekből sebtében privatizált tóparti szakszervezeti üdülők korszerűsítésére már nem futotta a vendéglátásban járatlan, ugyanakkor a piacgazdaság újkorán leginkább „nagy kaszálásra” készülő vállalkozóknak. Ráadásul a tó vizével is akadtak gondok: hol jelentősen apadt a szintje, máskor fertőzések tizedelték a halállományt, ami kihatott a fürdőzési kedvre is. Mindeközben a balatoni árakhoz képest megfizethetőbben kínálta egyre nívósabb szolgáltatásait Horvátország, Szlovénia, Bulgária, de még Tunézia, Marokkó, Egyiptom is.

Persze az is széles palettáról választhatott, akit a tenger helyett az édesvíz vonzott.

A Balaton lényegében egy közép-európai tórendszer legnagyobb édesvízi tava. Legközelebbi szomszédja a Fertő-tó, ahol az elmúlt tizenöt évben uniós forrásból hatalmas turisztikai infrastrukturális fejlesztés valósult meg. Csak a Mörbischi Vízi Színpad nézőtere hétezer férőhelyes. A szezon kilencven operett-előadására jórészt elővételben elkelnek a jegyek.

Erdei János szerint a karintiai Wörthi-tó kapcsán is akad tanulság a Balaton jövőjét illetően. A Wörthi-tó a nyolcvanas években még az egyik legelegánsabb osztrák üdülővidék volt. Aztán a kilencvenes évek közepére szürkeségbe süllyedt: elmaradt az innováció, ahogy a Balatonnál is. S bár az ottani települések éppúgy hajlamosak voltak a nagy összefeszülésekre, mint a mieink, azok egyszer csak észbe kaptak: nem egymással kell versenyezniük. Összefogtak. Ennek egyik eredményeként a klagenfurti repülőtér 2000-től fogadja a fapados járatokat. Ma már havonta majdnem hatvanezer külföldi érkezik a Wörthi-tó körüli rendezvények százaira, egyebek mellett az ironman és ironwoman, vagyis a triatlon hosszú távú versenyeire, Európa legjelentősebb strandröplabda-bajnokságára, különböző fesztiválokra, konferenciákra. És maguk is megépítették a saját – a mörbischinél némileg kisebb – vízi színpadukat, amelynek produkcióit szezononként úgy százötvenezren látogatják. Tény az is: Karintia tartományi önkormányzata tucatszámra írta ki a turisztikai vállalkozóknak a színvonalnövelő pályázatokat.

Erős a mezőny, és az élboly elhúzott, de – véli Erdei János – azért ma már a mi is ott vagyunk a pályán. A kétezres évek elejétől-közepétől nemcsak a Balaton vízminősége lett egyre jobb – hála elsősorban a természetnek –, ám az érdekeltek fejében is tisztulni kezdtek a gondolatok. Úgy pedig a statisztikákból kiolvasható számokra is könnyebb felfigyelni: nálunk ötven, az osztrák tavaknál hetven százalék a belföldi vendégarány. A MSZSZ elnöke szerint már a húszszázaléknyi „különbség” itthon tartása komoly pluszbevételt jelenthet.

A „technikákra” pedig ott vannak a külföldi példák. Ha csak a vízi színpadot nézzük: Kálmán Imre Siófok szülötte, de Lehár Ferenc is inspirálhat efféle beruházást.

Persze a Balaton fejlesztésének alfája és ómegája – alapja a komolyabb turisztikai attrakciók tervezésének – mégiscsak a megfelelő színvonalú szállásszolgáltatás. Az utóbbi tíz esztendőben több négycsillagos, egész éves működésre is alkalmas wellnesshotel épült a tó partján. Ám nem elég, s nem átfogó koncepció alapján.

Wossala György, a többszörös vitorlázóbajnokként is közismert vállalkozó Balatonalmádiban vette meg s modernizálta a szocialista korszak egykori büszkeségét, a rendszerváltás után gyorsan lepukkant Hotel Aurórát. Amely ma Ramada Hotel néven üzemel, és az egyik legszínvonalasabb a „műfajában”. Kihasználtságára nincs is panasz. De mivel tulajdonosa a beruházását részben svájcifrank-alapú hitelből finanszírozta, a gazdasági válság miatt vagyonvesztéssel járt a dolog.

Wossala állítja: kormányzati szinten utoljára az első Orbán-kabinetnek voltak gazdaságilag is értékelhető koncepciói a Balaton fejlesztésére. Ilyen azóta sincs. A nemzetközi „tóversenyben” további nehézség, hogy a konkurens országoknál csupán egy számjegyű az áfakulcs, nálunk kettő. Nem könnyíti a helyzetet az sem, hogy az itteni önkormányzatokban az eltérő pártállású képviselők erőből szavazzák le egymás terveit.

Ezzel együtt persze Almádiban is rendeznek nyaranta standard balatoni attrakciókat, például, pálinka- vagy gasztronómiai fesztivált. Almádi esetében pluszforgalmat jelent a háromnapos Veszprémi Utcazene Fesztivál is: fellépői általában a Ramadában laknak. A hotel teraszán most vacsorával egybekötött különkoncerteket is tartanak: július 29-én Demjén Ferenc, augusztus 5-én Mága Zoltán, augusztus 12-én Szentpéteri Csilla lép föl.

A déli part legújabb négycsillagos szállodája a zamárdi Hotel Wellamarin. Egyik tulajdonosa, Kiss Kálmán elmondta: a milliárdos befektetést önerőből, illetve az MFB-hitelprogramnak a „Sikeres Magyarországért” pályázatán elnyert összegből finanszírozták. Ő maga tizenhat éves panziós tapasztalattal vágott a beruházásba. Úgy látja: a balatoni retróból már mindenkinek elege van, a nyaralótulajdonosoknak is. De onnan csak nagy lépésekkel lehet elmozdulni. Ezért EU-kompatibilis szállodájába profi direktort kért fel.

Czimondor Nándor legutóbb a népszerű zalakarosi Hotel MenDant igazgatta évekig. Bízik a zamárdi hotel sikerében, ahol, például 190 napelem biztosítja a meleg vizet, ami a környezettudatos vendégeknek fontos szempont. A Wellamarin is egész évre tervez: öt konferenciateremmel, külső-belső wellnesslehetőségekkel, squash- és bowlingpályával. Nem mellesleg: a hotel előtt húzódik a Balaton leghosszabb, három kilométeres, gondozott szabad strandja. Mindemellett saját programokat is szerveznek – számítva az önkormányzat együttműködésére.

– Egymás nélkül nem is megy – mondja Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere. – Az új szálloda munkahelyet teremt, és önmagában is forgalmat generál. A déli parton nincs hasonló színvonalú hotel Siófok és Hévíz között. A három éve városi rangot nyert Zamárdiban a képviselő-testület nagy egyetértéssel fogadta a beruházást.
Az önkormányzat a programok szervezésében, támogatásában is lokálpatrióta.

A legnagyobb helyi esemény a Balaton Sound. De hagyomány már az Íjász Avar Kupa, a Balatoni Játszadalom, a helyi utcazenész-fesztivál. Csákovics Gyula szerint a főszezonon kívül is van élet: városa tudatosan szervez őszi, téli programokat, egyebek mellett disznóvágásokat, lovasszán-túrákat az idelátogatóknak. A közeli dombságba három jól kiépített turistaút vezet, amelyek tavasztól őszig kerékpárral is járhatók. Zamárdi turisztikai fejlődésére bizonyíték a tavalyi háromszázezer vendégéjszaka is.

Egyébként az ország tíz leglátogatottabb turisztikai célállomása a tóparton van: Balatonfüred, Keszthely, Siófok. A füredi polgármester, Bóka István talán nem véletlenül a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) elnöke is: az elmúlt években városának változásai a leglátványosabbak. Balatonfüred egyes partszakaszai a 21. század lenyűgöző mediterrán üdülőhelyeit idézik.

Bóka szerint saját városában az önkormányzat beruházásai – közterek, utak felújítása, újabb és újabb turisztikai programok szervezése – ösztönözték a vállalkozók befektetéseit. Másrészt a füredi fellendülés idején – a kétezres évek közepén – még több volt az uniós forrás, és nagyobb a bankok hitelezési kedve. Balatonfüreden szállodák, éttermek épültek, több régi, klasszikus épületet is felújítottak. Majd beütött a krach, jött a gazdasági krízis.

Bóka István azt mondja: megszűnt a kiszámítható banki finanszírozás. A pénzintézetek elzárkóznak az ingatlanfejlesztésektől, különösen a turisztikai, főként a Balaton környéki projektektől. Vagy elfogadhatatlanok a feltételeik. Például a korábban egymilliárdra értékelt ingatlanrészt ma felére taksálják, a különbözetet pedig az ügyfélnek kellene pótolnia. Az önrész eleve negyven százalékra változott a húsz-huszonöt százalékról. Balatonfüreden három olyan nagyobb projekt is „állva maradt”, amely három éve még remek befektetésnek tűnt.

A füredi városvezető amúgy érti a bankok félelmeit: a válság miatt rengeteg ingatlan maradt a nyakukon az országban. Csakhogy Balatonfüreden az élet nem igazolja a félelmeket: a helyi idegenforgalmi vállalkozások rendben fizetik a tartozásaikat. A polgármester mindenesetre úgy véli: a balatoni fejlesztések előtt a banki bizalmatlanság mára olyan akadály, amelyen csak újabb uniós és hazai támogatással lehetne átlendülni.

Messziről jött ember nyilván azt is gondolhatná: a Balaton Fejlesztési Tanács – amelynek tagjai az illetékes minisztériumok képviselői is – bír annyi erővel, amelynek révén újabb források nyílhatnának a régió fejlesztéséhez. Bóka István erre azt mondja: a valójában köztestületként működő tanácsnak nincs intézményi ereje, sem saját forrása. Személyfüggő, mennyire „lobbiképesek” a tagjai. Másfelől – fűzi hozzá a tóparti mintaváros vezetője – a Balaton további, látványos fejlesztésére, amelyre kidolgozott stratégiák vannak, egyetlen esetben van lehetőség: ha az új uniós pályázati időszak meghirdetéséig, 2014-re a Balaton régió megkapja az „önálló fejlesztési egység” státust. Akkor foghat össze az egész térség, és aspirálhat saját jogon forrásokra. A státus kormányzati döntés kérdése.

Balatoni gasztronaptár

2011. július 21–24. Balatongyöröki Borfesztivál
2011. július 23. Halászléfőző Verseny – Balatonakali Kikötő Étterem
2011. július 27–31. Vonyarci Boros Forgatag – Vonyarcvashegy
2011. július 29.–augusztus 2. Hungarikum Fesztivál – Balatonalmádi
2011. augusztus 3–7. Zalai Borcégér – Keszthelyi Borünnep
2011. augusztus 5–21. Borfesztivál – Balatonalmádi
2011. augusztus 6–28. Balatonfüredi Borhetek
2011. augusztus 6. Zánkai Gasztronómiai Nap
2011. augusztus 6. Lecsó Fesztivál – Balatonszepezd
2011. augusztus 12–14. Györöki Bor-Dal Fesztivál – Balatongyörök
2011. augusztus 13. Lecsófőző Verseny – Balatonakali Fék Étterem
2011. augusztus 17–21. Hévízi Országos Borfesztivál
2011. augusztus 17–21. Csopaki Napok Borhét
2011. augusztus 18–21. Boglári Szüret – Balatonboglár
2011. augusztus 18–21. Bor- és Csemegeszőlő-fesztivál – Vonyarcvashegy
2011. augusztus 18–21. Bor és Kenyér Ünnep – Siófok
2011. augusztus 20. Országos Lecsófesztivál – Balatonkenese
2011. augusztus 25–28. Pálinka Napok – Balatonalmádi
2011. szeptember 10–11. Badacsonyi Szüret

Haltól halig

A balatoni étkek közül kétségkívül a halaké az elsőbbség. A tó „királya” a fogas süllő: húsa hófehér, omlós, szálkátlan. Hagyományosan egyben sütik meg, semleges ízű körettel tálalják, hogy a „tiszta íze” érvényesülhessen. Egyébként a gyenesdiási „BAB”, vagyis a Balatoni Autentikus Bio- és Látványpiacon belül nemrég megnyílt az első balatoni halpiac is.

Közkedvelt persze a balatoni halászlé is. Talán kevesen tudják, hogy a klasszikus halászlé első írásos dokumentuma – az 1800-as évekből – épp a Balatonhoz kötődik: a keszthelyi Festetics-uradalom és a halászok közti szerződés rögzítette, hogy utóbbiak különleges alkalmakkor „halaclit” kötelesek készíteni a gróf vendégeinek.

Szintén nevezetes balatoni étel a Csáky töltött rostélyos: a balatonfüredi egykori Palace Szanatórium híres mesterszakácsa, Csáky Sándor a 20. század elején alkotta meg a tojásos lecsóval töltött, tejfölös, paprikás szaftban tálalt marharostélyos ínyencséget.

A népi ételek közül pedig a lángos, a palacsinta, a gyümölcsös rétesek, a tócsi- és prószafélék
a vendégek kedvencei.

Tiszta erőből nyár!

A Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának (RMI) megbízott vezetője, Benkő Krisztina lapunknak elmondta: idén a „Tiszta erőből nyár!” kampányukkal segítik a térség idegenforgalmának élénkítését. Elsősorban a belföldi vendégforgalom növelésére koncentrálnak. A kiadott nyári rendezvény-naptárukban számos esemény szerepel – a Siófoki Nyár Repülő Grúzainak fellépésétől a Kis-balatoni Kutatóháztól induló madárlestúrákig.

Megjelentettek tematikus térképet a kerékpártúrákról és a régiós borutakról, illetve szállás- és étterem-katalógust, valamint az egészséges életmódra fókuszáló wellnessajánlat-katalógust is. A tóparti szolgáltatásokról szintén részletes tájékoztatást nyújt a Balaton.itthon.hu internetes oldal.

Benkő Krisztina bízik abban, hogy idén több lesz a balatoni vendég, mint tavaly. Úgy véli: egyre jobb az együttműködés a régió turisztikai egyesületei, szolgáltatói, önkormányzatai között, illetve az RMI-vel is. Különböző fejlesztések ugyancsak hozzájárulnak a vendégszám növekedéséhez. Például: Tihanyban megnyílt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park által létrehozott Levendula Ház Látogatóközpont – interaktív kiállítással a Tihanyi-félsziget múltjáról és jelenéről, egyebek mellett a levendulatermesztésről.

Folyamatosan bővül a balatoni múzeumok, bemutatóterek kínálata is. A Káli-medence természeti értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén a Theodora Tanösvény, amely a Kékkúti Ásványvíz palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi-patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.

A tó ma már kerékpárral is körbejárható: a Balatoni Bringakörút mintegy 210 kilométeres, végig táblával jelölt. Részben kiépített kerékpárutakon, részben part menti mellékutakon vezet.

Máshol

A német egyesítés előtt évente több mint félmillió kelet- és nyugatnémet turista fordult meg a Balatonnál. Azóta a „Plattensee” csak a sokadik helyen szerepel az egyik a legtöbbet utazó európai nép listáján. Heltai András, a Ger-mania.hu szerkesztője utánajárt annak is: tíz éve több mint kétszázezer német üdült a Balatonnál, ám tavaly már alig százezren. Főként az idősebbek érkeznek, járnak vissza hajdani ifjúságuk egyik helyszínére. Vonzóak számukra a közeli gyógyfürdők is, amelyeknek a szolgáltatásait sokuknál a biztosító finanszírozza.

A balatoni szállodások tapasztalatai szerint Ausztriából is főként az idősebb korosztály utazik a Balatonhoz. Szívesen keresik fel a környékbeli településeket, kedvelik a folklórprogramokat, a sétahajókázását s persze a változatos magyar ételeket. Számukra is fontosak a szállodai szolgáltatások – a masszázs- vagy kozmetikai kezelésektől a manikűr-pedikűrön át a fodrászig, tudjuk meg Szászi Júliától, a Szervuszausztria.hu szerkesztőjétől.

Az olasz turisták egyik kedvenc célpontja – Németország, Ausztria és Nagy-Britannia mellett – már jó ideje Magyarország, főként Budapest, a Dunakanyar és persze a Balaton. És nem csupán nyáron. Különösen kedvelik a tó körüli termálvizeket, wellness-központokat, a kulturális értékeket Tihanytól Kőröshegyig, nem beszélve a gasztronómiai kirándulásokról. Az itáliai fiatalok körében pedig egyre népszerűbb a Balaton Sound fesztivál, tájékoztat Göbölyös N. László, a Tuttoitalia.hu szerkesztője.

A hazánkba érkező oroszországi turisták legalább egy-két napot biztosan a Balatonnál töltenek: rajongói a tájnak, méltányolják a kulturált strandokat, a kulináris kínálatot, különösen a halétkeket és a mangalicakolbászt s persze a balatoni borokat. A gyerekes családok különösen értékelik a déli part sekély vizét. Siófok, Füred és Tihany népszerűségén csak Keszthelyé tesz túl Hévíz közelsége miatt: az oroszországi turisták számára a gyógyvíz a legnagyobb vonzerő, nemcsak a Balaton közelében, Magyarország más részein is, informál Pogány Ira, az Oroszline.hu szerkesztője.