Ha jól értjük: bárki bárhol tüntethet

Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a gyülekezési törvény azon passzusát, amelynek alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles volt feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha azt bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg.

2008. május 27., 14:35

A gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség csak a közterületen tartott és előre szervezett rendezvényekre vonatkozik, mondta ki az Ab. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva már nem tilthatja be a rendőrség azokat a békés rendezvényeket, amelyeket nem jelentettek be három nappal előbb - foglalt állást a bírói testület.

Az Ab határozata szerint gyakorlatilag bárkinek joga van békés, spontán vagy tervezett gyülekezésre. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog kiterjed az olyan, előzetesen szervezett rendezvényekre, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor.

A testület szerint a bejelentési kötelezettség tulajdonképpen a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül. A mostani határozat megerősíti azt, hogy be kell jelenteni valamennyi közterületi rendezvényt. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése az Ab szerint.

Vonjuk le a következtetést: minden rendezvényt be kell jelenteni, csak azokat nem, amelyekre nincs mód. Ez utóbbiak vagy spontán módon szerveződnek, vagy túl rövid az idő, amíg a politikailag aktív állampolgár reagálni szeretne valamire és ki szeretné fejezni a véleményét.

Az Ab szerint ugyanakkor a bejelentés az úgynevezett villámtüntetés (flash mob) esetén is kötelező.

A rendőrség továbbra is akkor hozhat tiltó határozatot, ha fennáll a törvényi feltételek valamelyike, így például a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné.