Ha így marad, kétharmadot szerez a Fidesz

Tartósan 50 százalék alatti azok aránya, akik egy „jövő vasárnapi” országgyűlési választáson állításuk szerint biztosan leadnák a szavazatukat. Az más kérdés, hogy az elszántság négy évvel ezelőtt sem volt sokkal nagyobb a mostaninál, ám később a kampány hatására meredeken emelkedett a „biztos” szavazók aránya, és végül a választók 64 százaléka járult az urnákhoz.

A pártok közül egyértelműen a Jobbiké a legfiatalabb szavazótábor, a radikális jobboldali szervezet megjelenése újabb generációs választóvonalat húzott a magyar politikai térképen. Az MSZP és a Fidesz közötti életkorbeli különbségek a szocialista szavazótábor összezsugorodása ellenére is megmaradtak. Bár a Fidesz minden nagyobb társadalmi csoportban megelőzi a kormánypártot, az előnye a 60 évesnél idősebbek körében a legkisebb és a harmincas éveikben járók körében a legnagyobb.

A Jobbikot a húszas éveikben járó szavazók támogatják a legnagyobb arányban, aminek alapvetően három magyarázata lehet. Egyrészt ez az a generáció, amelyiknek nem alakulhattak ki erős kötődései a parlamenti pártokhoz, és sokan éppen abban az időszakban kezdtek érdeklődni a politika iránt, amikorra a „régi” pártok imázsa megkopott. Másrészt ennek a korosztálynak a politikai információszerzésében nagyon nagy szerepe van az internetnek, márpedig a média fő áramából korábban kiszorult Jobbik leginkább a saját netes szubkultúráján keresztül tudott hírt adni magáról. És végül számos nemzetközi vizsgálat hívta fel a figyelmet, hogy a politikai radikalizmusra – legyen az jobb- vagy baloldali – a leginkább a fiatal választók vevők. A nemzetközi tapasztalatok azt is mutatják, hogy a „zárt” gondolkodás és a tekintélyelvűség sokkal inkább jellemző a férfiakra, mint a nőkre. Alighanem ez a magyarázat arra, miért találni csaknem háromszor annyi Jobbik-szimpatizánst a férfiak, mint a nők körében. Sokak feltételezésével ellentétben nincs szó arról, hogy a Jobbik az elesettek, a lecsúszottak pártja lenne, hiszen a vagyon és jövedelem szempontjából a radikális párt szavazói nem különböznek az átlagtól. Protestpárti jellege sokkal inkább a Fidesznek van, amely a társadalmi ranglétra alsó fokán lévők körében a legnépszerűbb. Korábban ez az MSZP-re volt inkább igaz, ma viszont a szocialisták azokban a csoportokban a legerősebbek, amelyek a legkevésbé érintettek a gazdasági válságban, az átlagnál magasabb jövedelmű nyugdíjasok körében.

Ha a tavaly júniusi európai parlamenti választás után mutatkoztak is trendfordulat jelei – például a Fidesz szavazótáborának megcsappanásában, vagy a kormány és a miniszterelnök elutasításának mérséklődésében –, most januárban ez a tendencia nem folytatódott. Pedig a gazdasági várakozásokban tavaly márciusban megindult javulás ma is tart.

Kétségtelen, hogy a lakosság továbbra is meglehetősen pesszimista – csupán minden tizedik polgár vár javulást a saját háztartásának anyagi helyzetében és az ország gazdasági állapotában –, ám kevesebben vannak olyanok, akik szerint kifejezetten rosszak a kilátások. Összességében a gazdasági közhangulat visszatért a nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzése előtti, tehát 2008. októberi szintre.

Ami a pártpreferenciákat illeti, az utóbbi hónapok számai stabil erőviszonyokat tükröznek. A választani tudó „biztos” szavazók körében a Fidesz nagyjából a voksok kétharmadát tudhatja magáénak (a parlamenti kétharmadhoz körülbelül 50 százaléknyi listás szavazat is elegendő lehet), az MSZP szűk egyötödnyi, a Jobbik egytizednyi szavazatra számíthat. Három hónappal a választások valószínű időpontja előtt egyértelműen a radikális jobboldali párt tekinthető „harmadik erőnek” – a bejutásért versenybe szálló kispártok közül még a legjobban álló MDF sem éri el az 5 százalékos küszöböt, az SZDSZ-szel pedig a Medián pártpreferencia-kutatásainak történetében először ebben a negyedévben fordult elő, hogy támogatottsága még kerekítve sem éri el az 1 százalékot.

A választási szándékokkal szinte teljes összhangban van a legismertebb politikusok népszerűségi rangsora. A listavezető köztársasági elnök mögött fideszes vezetők sorakoznak – köztük a feltehetően a költségvetés vitájában játszott szerepe révén népszerűbbé vált Varga Mihály. Az ellenzéki politikusok között az egyetlen kakukktojás a saját pártjában ellenzékinek számító MSZP-s Szili Katalin, aki annak köszönheti a listán elfoglalt helyét, hogy a Fidesz-szimpatizánsok közül aránylag kevesen utasítják el. Az viszont az egész politikai osztály társadalmi megítélésére jellemző, hogy Szili hetedik helyéhez elég volt 37 pont, miközben tíz évvel ezelőtt ugyanilyen helyezéshez 50 pont feletti népszerűségi index kellett.