Ha a kocsim beszélni tudna

Az 1950-es éveket idézi a pátyi veteránautó- és -motormúzeum. Falai közt korabeli sanzon szól, a kiállítótérben fél évszázados autók sorakoznak: Porsche, Alfa Romeo, Jaguar, Škoda, Volga, Pobjeda. De a legtöbb a Mercedes-Benz.
– Az autó persze a Mercedesszel kezdődik és fejeződik be – szögezi le Tabányi Sándor, a múzeum alapítója, aki szerint minden, ami az autózáshoz köthető, a száznyolc éve megalkotott német automobilig vezethető vissza.
A kocsi nevét az Osztrák–Magyar Monarchia autórajongó nizzai konzulja, Emil Jellinek adta. A versenyautót, amelyet 1900-ban rendelt meg a Daimler Motoren-Gesellschaft autógyártól, a lányáról nevezte el. (A Mercedes spanyol név, jelentése elegancia.) A konzul és kocsija 1901 márciusától sorra nyerte a Nizza környéki autóversenyeket. Jellinek többet is rendelt a 35 lóerős szuperkocsiból azzal a kikötéssel, hogy ő lesz a kizárólagos értékesítő Amerikában, Franciaországban és az Osztrák– Magyar Monarchia területén.
– Magyarországon végül nem alakult Daimler-kereskedés – mondja Juhász Péter, a Mercedes-Benz hazai kutatója. – Sőt, Daimler autó sem került az országba.
Mindeközben az automobil szülőatyja, Karl Benz sem tétlenkedett. Cége, a Benz&Cie készített elsőként belső égésű motorral hajtott autót.
– A feljegyzések szerint egy Hatsek Béla nevű optikusnak volt először Magyarországon Benz autója, 1895-ben – folytatja Juhász Péter. – Az is biztos, hogy a Benz Budapesten épp száz éve, 1908-ban létesített kereskedelmi központot, de 1916 és 1921 között Aradon is működött gyára. Úgy hívták: MARTA (Magyar Autó Részvénytársaság Arad). Az üzemben alvázak, karosszériák készültek.
Az első világháború után a Daimler-céget az alapító fia, Paul vette át, de csakhamar elhagyta a családi vállalkozást. Helyére 1923-ban Ferdinand Porsche került, aki később létrehozta a róla elnevezett autógyárat.
Egy tőzsdeügynök közreműködésével a Benz és a Daimler végül egyesült, és 1926 júniusában létrejött a világ egyik legrangosabb autógyára, a Daimler–Benz AG, amelynek márkaneve a Mercedes-Benz lett. Kevesen tudják: a Daimlerre a háromágú csillag, a Benz-gyárra a babérkoszorú emlékeztet az ismert emblémán. 1926-ban a budapesti Benz-kereskedést is átkeresztelték Mercedes-Benzre, a vállalkozás telephelye pedig a Vörösmarty tér 1. szám alatt működött.
– Két másik üzlet is üzemelt az országban. Egy a Lehel út és Dózsa György út sarkán, a másik, a Mercedes-Benz a Magyar Királyi Állami Vas- és Acél Gépgyárakkal (MÁVAG) volt közös – mondja Juhász Péter. – A két világháború között a fővárosban, a Csata utcában saját Mercedes-javítóműhely is létezett.
1945 után jelentősen megcsappant Magyarországon a gépjárművek száma. A harmincas években még csaknem 150 ezer személygépkocsi futott az országban, de 1945 után többségüket háborús jóvátétel címén lefoglalták a szovjet hatóságok. Ami megmaradt, azt le, illetve el kellett adni, az állam által megszabott átvételi áron. 1958-ra a magyar autópark igencsak szerényre zsugorodott, 7800 gépkocsit regisztráltak a buszokkal és a haszonjárművekkel együtt.
– A háború után az Árpád híd alá kellett elvinni az autókat. A tulajdonosaik 300 forintot kaptak értük. A gépkocsik 80 százalékát aztán a diósgyőri zúzdába vitték, a többit pedig a politikusok kapták meg – mondja Borsche Károly, a Magyar Veteránautós és Motoros Szövetség elnöki tanácsadó testületének vezetője. – Akadtak, akik inkább elásták, vagy széna alá rejtették gépeiket. Pár, mai szemmel nézve történelmi jármű így maradt meg.
Néhány kitüntetett művész azért tarthatott autót.
– A világháború után először Orosz Júlia Kossuth-díjas opera-énekesnőnek volt „elegáns” autója – mutat Tabányi Sándor a múzeumában álló tűzpiros W120-as Ponton Mercire. – Ebbe már a magyar származású mérnök, Barényi Béla egyik biztonsági szabadalmát, a padlólemezt is beépítették. Ez volt a feltalálónak az első, szériagyártásban megjelent ötlete.
Barényi a Daimler–Benznél 1932-től 1972-ig dolgozott, s több mint 2500 találmánya volt. Már a háború idején tervezte a gyűrődőzóna és a biztonsági kormányoszlop kialakítását. Ő vezette be a kocsiknál törésteszteket. Németországban, a Mercedes múzeumában Barényi munkásságának külön vitrint szenteltek.
– Orosz Júlia autója – nem tudni, miért – 1958 és 1970 között az állam tulajdonában volt – állítja Tabányi Sándor, aki az autók iránti szenvedélyét apjától, Tabányi Mihálytól, a negyvenes–ötvenes évek legnépszerűbb tangóharmonikásától örökölte.
Az apa az új autókat szerette. Gépkocsiengedélyét Svéd Sándor énekestől „örökölte”.
Tabányinak volt először Magyarországon sport-Mercedese, egy 190 SLR. 1953-ban alkották, s egy évvel később mutatták be New Yorkban. Összesen 25 ezer gurult le belőle a futószalagról.
– 1959-ben vettem, amikor Nyugat-Berlinben játszottam – kezdi a kétüléses „meseautó” történetét a muzsikus. – Az áráért vásárolhattam volna akár egy használt Rolls-Royce-ot is.
De neki ez kellett. Akárcsak Frank Sinatrának, Grace Kellynek, Elvis Presley-nek. Bőrülés, tűzoltó készülék, virágváza, motoros antenna és autósrádió is van benne.
Tabányi évekig Zoll-rendszámot használt. Akkoriban a használt autó vámja kedvezőbb volt. De így is 80 ezer forintot kellett kifizetnie, amikor hazahozta.
– Kelet-Berlinben laktam, de a fal túloldalán dolgoztam. Egy másik autóm is volt, azzal közlekedtem. Jóban voltam a határon a tisztekkel, de 1964-ben két fiatal NDK-s gyerek a tudtom nélkül elbújt a kocsimban. Amíg tisztáztam magam, a Mercit is lefoglalta a keletnémet rendőrség.
1982-ig nem volt más sport-Merci Magyarországon. Akkoriban a gépjárműexporttal és -importtal foglalkozó MOGÜRT vásárolta a kormánynak a Mercedes-Benzeket, a Merkuron keresztül pedig csak cseh, lengyel, szovjet és keletnémet autókat lehetett kapni hoszszú sorállás után.
Ahogyan tulajdonosa, úgy a fehér 190 SLR is sztár lett. Makk Károly hatvanas évek végén forgatott, Isten és ember előtt című művében játszott főszerepet a Merci. 1970-ben pedig Az autó című mozifilm egyik jelenetében is feltűnt a művész úr autója.
A nyolcvanas évek elején idősebb Tabányi eladta a sportkocsit, mire tizenöt éves fia megsértődött, és elköltözött. Két héttel később visszavette volna 200 ezer forinttal többért a volt gazda, de nem adták neki. Kilenc évvel később a fiú vásárolta vissza, így került a kocsi ide, a múzeumba.
– Még mindig csodájára járnak. Veteránautó-rajongók mesélik: a hatvanas években csak azért utaztak fel vidékről Budára, a tabáni Aranyszarvashoz, ahol apám zenélt, hogy az étterem előtt álló Mercit láthassák – mondja ifjabb Tabányi.
A rendszerváltás előtt ismét fellendült Magyarországon Mercedes-Benz forgalma.
– A nagyobb ipari vásárokon, BNV-ken mindig megjelent a német autógyár – mondja Juhász Péter, aki a hazai forgalmazónál dolgozik.
Nincs saját Mercedese. Csak autómodelljei vannak. Több mint ezer darab...
A kecskeméti beruházással gyárunk is lesz.
A Mercedesről is elmondhatjuk majd, hogy az is a mi autónk? n