H1N1: Kétezer magyar áldozat lenne, ha nem oltanának

„Legrosszabb álmaimban sem jött elő, hogy ennyire kevesen fogják felvenni a H1N1 elleni védőoltást Magyarországon” – mondta pénteken Falus Ferenc országos tisztifőorvos. Az ÁNTSZ vezetője az MR Online-nak nyilatkozva csalódottságának adott hangot. Arra számított, ősz közepén már sorban állnak az emberek az új influenza elleni oltásért. Ezzel szemben a kistérségi tisztifőorvosoktól szerzett információi szerint a lakosság körében nagyon alacsony az érdeklődés a vakcina iránt. Az oltási kampány eddigi eredményeiért a védőoltás körüli bizonytalanságot okolja, amit szerinte a rosszindulat, a tudatlanság és a sajtóhírek táplálnak.

A kétkedők között van a Magyar Infektológiai Szakmai Kollégium részéről Szalka András, aki a héten arról beszélt: a szakmai kollégium állásfoglalása szerint nem szabadna terhes nőket és gyerekeket oltani a magyar H1N1-vakcinával. Utóbb Székely Tamás egészségügyi miniszter sajtótájékoztatón közölte: Szalka András infektológus főorvos nem az Inflektológiai Szakmai Kollégium véleményét, hanem a saját álláspontját mondta el nyilatkozatában.

Megkérdeztük Bujdosó Lászlót, a Nemzeti Pandémiás Bizottság elnökét a vakcina körüli kétségekről. Bujdosó szerint összehasonlíthatatlanul nagyobb kockázatot hordoz a H1N1-fertőzés, mint a védőoltás. Ha nem tennénk semmit a megelőzés érdekében, egy enyhe influenzának is mintegy 2000 magyar halálos áldozata lenne. A felmerült aggályokra úgy reagált: az új influenza elleni magyar oltóanyag egyértelműen alkalmas a várandós kismamák oltására, akik a legveszélyeztetettebbek csoportjába tartoznak. Hozzátette: az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) stockholmi központjának szakértői is egyértelműen a terhes nők oltása mellett foglaltak állást.

Máris elkéstünk?

Falus Ferenc országos tiszti főorvos csütörtökön azt is mondta: ezek az utolsó napok a H1N1-vírus elleni védettség megszerzésére, mert a járvány korábban jön a szokásos január-februárnál. Mivel az új influenzavírus elleni vakcina csak a jövő héttől lesz megvásárolható a patikákban, ezért kíváncsiak voltunk, mire számíthat az, aki csak az elkövetkezendő egy-két hétben kapja meg a védőoltást.

Bujdosó László szerint a tiszti főorvos szavait nem úgy kell érteni, hogy a védettséget egy későbbi oltással ne lehetne megszerezni: természetesen a vakcina a járvány előtt, alatt vagy akár után beadva is védettséget biztosít. Az viszont igaz, hogy aki az oltás beadatása mellett dönt, annak minél előbb érdemes ezt kérnie. A védőoltás vényköteles, 1930 forintért lesz megvásárolható a patikákban.

A 168 Órának nyilatkozva Komáromi Zoltán, az ÁNTSZ szakmai főfelügyelője arról beszélt: a háziorvosok és a patikusok felkészítésére az ÁNTSZ nem fordított elég figyelmet. Meg kell könnyíteni a munkájukat, hogy egyszerűbben szerezzenek információt az oltóanyagról, a mellékhatásokról, az oltással kapcsolatos adminisztrációhoz pedig elengedhetetlen volna az informatikai támogatás - mondta. Bujdosó László szerint a szakmai kommunikáció valóban lehetett volna, és még mindig lehetne hatékonyabb. Továbbra is találkoznak olyan háziorvosokkal, gyerekorvosokkal, akik nincsenek birtokában bizonyos információknak az oltóanyagra vonatkozóan.

Hungarikum az ampullában

Kevesebb mellékhatást okoz a magyar oltóanyag, mint a külföldi vakcinák - nyilatkozta a héten az országos tisztiorvos. Hogy mitől jobb a magyar oltóanyag, mint a nagy gyógyszergyártók termékei? Bujdosó László szerint a viszonylag kis szériában gyártott magyar oltás előállításakor olyan módszert alkalmaznak, amely nagy termelési kapacitásnál nem használható. A vakcinagyártók szerte a világon csirkeembrióban szaporított vírust használnak az oltóanyag előállításához. Amikor a vírustartalom eléri a maximumát, a tojásból elszívják a vírust. Az így eltávolított anyag azonban a víruson kívül számos más összetevőt is tartalmaz: elsősorban tojásfehérjét, ebben pedig baktériumokat, amelyektől meg kell tisztítani a vírust. A magyar gyártó biológiai tisztítási módszert használ, a nagy külföldi cégek ultracentrifugálással választják szét a vírust és a ballasztanyagokat. A tojásfehérjét alkotót fehérje és a vírus fehérjéje azonban nagyon közel vannak molekulasúlyban egymáshoz, ezért ultracentrifugálással nehezebben elkülöníthetők. Ennek az eredménye az, hogy míg a magyar vakcina egy dózisában legfeljebb nyomokban található meg a tojásfehérje, a multinacionális cégek gyártmányaiban ötször nagyobb mennyiségben fordul elő. A oltási reakciókért, a szövődményekért pedig nem a vírusfehérjék, hanem pontosan ezek a ballasztanyagok a felelősek.

A Magyar Infektológiai Szakmai Kollégiumnak tulajdonított, majd egészségügyi miniszter által magánvéleménynek nevezett dokumentum viszont éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar vakcina sajátosságai miatt több mellékhatással kell számolni. Szalka András, a 15 fős szakmai kollégium tagja az Origónak elmondta: fő kifogásuk az, hogy a magyar vakcinát teljes vírusból állították elő, míg több külföldi gyógyszergyártó cég hasított vírussal dolgozik. A teljes vírus jóval több mellékhatást, többek között lázat okozhat. A kollégium főtitkára, Rókusz László az MTI szerint közölte: a sajtóban megjelent, a terhes nők és a kisgyermekek oltására vonatkozó infektológiai szakmai kollégiumi állásfoglalás magánvéleménynek tekintendő, egyéni álláspontot tükröz. Rókusz szerint a kollégium korábban már eljuttatta az Egészségügyi Minisztériumnak hivatalos állásfoglalását, amelyben nem tiltják a védőoltás adását terhes nőknek.

Szalka András az Origónak azt mondta: a kisgyerekek oltását ő kifogásolta. A terhes nők esetében azonban az Infektológiai Szakmai Kollégium összes tagja egyetértett abban, hogy őket a mellékhatásként esetleg fellépő láz miatt ne az Omninvest által gyártott vakcinával oltsák be.

Csendes hetek

Október 9-18. között 16 600-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, körülbelül annyian, mint az azt megelőző héten - közölte kérdésünkre Bujdosó László. A magyarországi megbetegedések aránya közelíti a határértéket (100 ezer lakosra vetítve 200), de még nincs országos járvány. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján a hét magyarországi régió közül egyedül a Közép-magyarországi Régióban beszélhetünk a vírus járványos terjedéséről, ahol a magasabb népsűrűség miatt eredményesebben fertőz. Az OEK szerint a 21-42. hét között 2 350 betegnél történt virológiai vizsgálat influenzavírus kimutatása céljából. A héten megerősített 15 új esettel a pandémiás H1N1 variáns által okozott ismert megbetegedések száma így összesen 297-re emelkedett.