"Gyurcsányiabban hazudik," és "IMF-gyarmat lettünk"
„Mi olyan sajtót akarunk létrehozni, melyet olvasva, nézve a magyar értelmiség csettint: ez igen.” Így összegezte terveit Széles Gábor médiacézár, egy „új szellemiségű sajtóbirodalom” atyja. Nemrég a Kossuth téren demonstráltak lapjának hívei „a kormány szóbeli bojkottfelhívása ellen”. Széles szerint ugyanis veszély fenyegeti a sajtószabadságot. De vajon mi is van veszélyben? BUJÁK ATTILA egy héten át „szemlézte” a Hírlapot, hogy lássa: kinek lehet itt igaza.
„Ezrek a sajtószabadság mellett” – hirdeti első oldalán az előző napi „nagyszabású eseményt” a Hírlap. A címlapot – már nem először – a laptulajdonos tölti be „faltól falig”, ahogy egy ősz tüntetővel jattol. A főszónok ma a vezér, de vannak itt még sztárok. Nem hiányozhat például Bayer főmunkatárs, aki a veszprémi ügyről írva állatoknak nevezett „bizonyos csoportokat”. De hogy ellenpont is legyen, itt áll a két Farkas is (Flórián és a Félix), s zavartan deklamálják, „nem volt ám ebben semmi sértő, sőt...”
A főszereplő az első három oldalon Széles laptulajdonos. Hogy a miniszterelnököt alkalmatlannak nevezi, elcsépelt közhely. Kissé erőteljesebb megközelítés Rákosi Mátyáshoz hasonlítani Gyurcsányt, aki „nagyobb károkat fog okozni”, mint „elődje”. A címlap szerint eddig 5978-an írták alá a lap tiltakozását. Stefka főszerkesztő kontráz: Gyurcsány bojkottja csak a kezdet. Széles kiadó mindenesetre köszön mindent, s szónoklatában a kormányfőt az ő legkiválóbb sajtómarketingesének nevezi.
De fellép itt mindenki, aki számít. Bencsik főszerkesztő, aki javasolja: nevezzék ezentúl a veszprémi rémeket Gyurcsánynak, Draskovicsnak stb. Morvay Krisztina jogvédő „hibbant Nérónak” mondja a miniszterelnököt. A múlt árnya, Bíró Zoltán, az MDF egykori elnöke szerint a kormányt minél előbb el kell zavarni, 2010-ig ugyanis olyan károkat okoz, amelyeket nem lehet helyrehozni.
A nagyok mellett írásban nyilatkoznak Csókay András idegsebész, Lányi Zsolt exkisgazda s még sokan mások. Csókay szerint „a gonoszság igazi erő”, nem lehet mellőzni a büntetést, „különben nem szabadul fel bennünk a Jóisten által adott kreativitás bátorsága”. Letisztult gondolat.
A Magyar Hírlap legerősebb része a zömében „külsős” szerzők által írott Vélemény rovat. Ezen a szombaton Alexa Károly irodalomtörténész nyűgözi le a közönséget. Az anyanyelvről publikál, amelyet a liberálglobalizmus olyannyira megvet. Szakály Sándor történész írásában a magyar királyi csendőrség kiváló szakmai munkája a téma, kontra Draskovics silány rendőrsége. Szakály sok mindent visszaállítana.
A hétfői szám még mindig a pénteki nagy esemény lázában ég. Ezúttal kevésbé zaklatottan szerkesztik a blokkot: öt teljes oldalon. A balos média szolgáinak csöndje – így az extraméretű főcím. Téma a „nagy tüntetés” nemzetközi visszhangja. Ugyanis „nemzetközi figyelmet keltett” – állítja az MH. Három lapot sorol fel. A francia Le Monde-ot, egy lengyel jobbos kislapot s a vajdasági Magyar Szót. No és – láss csodát – jelen volt a román Cotidianul. Utóbbinak Bayer Zsolt ad kolumnás nagyinterjút. Jelentősége oly nagy, hogy egy Kristály Lehel nevű erdélyi fordító magyarra ülteti át a terjedelmes szöveget.
Ám a fő műsorszám most is Széles. Pénteki nagy beszédét immár nemcsak tudósításban, de (Gyurcsány Ferenc alkalmatlan a miniszterelnökségre címmel) cikként, elegáns fotóval illusztrálva közlik. A portrén talán tíz évvel ha ifjabb. És derűs. A modor átvált tegezőbe. „Tudom, szeretnél te is minden problémát a szőnyeg alá söpörni a médiumaid, a lakájaid segítségével, de már annyi a szenny, hogy ez nem megy. Valahol mindig kiborul a bili” – mondja és írja. A finomabb stílt idéztük. Az első oldal hatalmas Gyurcsány-torzkép.
Kedden a Belföld rovat is vált. A gazdaság foglalkoztatja. Közeledik az „új csomag”. „Elvették a 13. havi nyugdíjat is” – írja az első oldal tömören. „Újabb csapás a Gyurcsány-kormánytól.” „Gyurcsány KISZ-vezetőt” (így írják) a harmadik oldalon cirkuszi késdobálónak nevezik. Ám a miniszterelnöki beszéd helyett inkább Navracsics válaszára összpontosítanak.
