Gyurcsány: ne adjuk az államnak a megtakarításokat

Amikor a kormány magánpénztári befizetéseket visszairányít az állami rendszerbe, akkor látható hiányt tesz láthatatlan adóssággá. Jövőre szóló megtakarítást költ el ma, és ezzel jövőbeni adósságot állít elő. Ez a legnagyobb baja a nyugdíjrendszer államosításának – írja blogbejegyzésében a volt kormányfő.

2010. október 26., 07:59

"Az állam adósságának egy részét nyilvántartjuk, más részét viszont nem. Nyilvántartjuk például az államkötvényekben megtestesülő adósságot. Tudjuk, hogy mennyit és mikor kell visszafizetni. Ugyanakkor nincs teljesen pontos képünk arról, hogy mennyivel tartozik az állam a leendő nyugdíjasoknak. Mert ugye az is adósság. Hiszen aki befizet az állami (na jó: társadalombiztosítási) nyugdíjrendszerbe (ezt hívják felosztó-kirovó rendszernek), az jogot szerez arra, hogy majd amikor ő lesz nyugdíjas, akkor majd ő is kap nyugdíjat. Az állam tehát az ő jövőbeli adósává válik. Ez a költségvetésben nem szereplő, ha úgy tetszik ki nem mutatott adósság" – írja Gyurcsány Ferenc.

Hozzáteszi: nem könnyű kiszámolni, hogy évtizedek múlva mennyi nyugdíjat kell fizetni az államnak. Részben nem tudható pontosan, hogy hány nyugdíjas lesz majd annak idején (ez nem csak a halálozási statisztikától függ, de évtizedek alatt változhat a nyugdíjkorhatár is), de az sem, hogy miként alakul majd a nyugdíjszámítás módja. A jövőbeni nyugdíj, az államadósság, melyet részben vagy egészben a jövőbeni dolgozók befizetéséből fog törleszteni a kormány. A magán-nyugdíjpénztári rendszerben az emberek nem az államnak fizetik be a nyugdíjcélú megtakarításaikat (járulék), hanem elteszik saját számlájukra. Ebből lesz majd nyugdíjuk. Igen ám, de ebben az esetben, az államnak nincs elég bevétele ahhoz, hogy a mai nyugdíjakat kifizesse. Ezért az állam hitelt vesz fel. Nem kétséges, hogy ebben az esetben növekedni fog az államadósság – írja.

Gyurcsány Ferenc szerint miközben növekszik a jelenbeli és kimutatott államadósság, ezzel párhuzamosan csökken a jövőbeli és a költségvetésben ki nem mutatott adósság. Tehát nem történt más, mint az, hogy a nem látható (de létező) adósságból látható lesz. A kormány most ennek az ellenkezőjét teszi.
Amikor magánpénztári befizetéseket visszairányít az állami rendszerbe, akkor látható hiányt tesz láthatatlan (de újra mondom: valóságosan létező) adóssággá. Jövőre szóló megtakarítást költ el ma, és ezzel jövőbeni adósságot állít elő. Ez szerinte a legnagyobb baja a nyugdíjrendszer államosításának.

A volt kormányfő így folytatja: "Miért lenne jó odaadni pár százezer vagy pár millió forint saját megtakarítást az államnak abban reménykedve, hogy 30-40 év múlva jobban fogok járni az állami nyugdíjjal. Ez utóbbiról, arról, hogy akkor majd milyen szabályok lesznek érvényesek, semmit sem tudunk. Amikor a jelenlegi parlament eltörölte az örökösödési adót, a miniszterelnök azt mondta, hogy vannak dolgok, amihez nincs köze az államnak. Csak azt tudnám, hogy akkor mi köze van az államnak az én megtakarításomhoz, miért akarja rátenni a kezét?"