Gyurcsány: a szocialisták árultak el
Videóval emlékezik Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgásának tizedik évfordulójára. Ebben nemcsak a Fideszt, de saját korábbi pártját, az MSZP-t is árulónak tartja, azt állítva: a beszéd kiszivárogtatásával sajátjai árulták el. Gyurcsány Ferenc kérdésünkre – miszerint van-e erre bármi konkrét bizonyítéka – annyit mondott: nem kíván nyilatkozni.
„Azt gondolták, hogy ha már legyőzni nem tudtak, akkor egy indulatos, de őszinte beszéd kiszivárogtatásával tönkretehetnek. Annyi eszük volt csak, hogy az első lépést lássák, de a másodikat már nem” – mondja Facebook-oldalán közzétett videójában Gyurcsány Ferenc. A volt kormányfő szerint „annyi volt a víziójuk, hogy engem eláruljanak, de nem tudták, hogy valójában nem engem árulnak el, hanem azt a Magyarországot, amit építeni akartunk”.
Az őszödi beszédről úgy fogalmaz: az akkor megjelent formában „nem nagyon lehetett érteni”, „de ettől még igaz volt, igaz beszéd volt”. Gyurcsány arról is beszél: egy jobb Magyarországot akartak csinálni, ebbe azonban „néhány ember hatalomvágya miatt” belebuktak. Ekkor megalakították a Demokratikus Koalíciót: „egy olyan pártot, ahol nem árulnak el saját párttársaink”.
Kerestük a DK elnökét a videóval kapcsolatban, hogy van-e bármilyen konkrét bizonyítéka a beszéd kiszivárogtatásáról, de nem kívánt nyilatkozni.
Gyurcsány a videóban súlyosabb árulásnak tartja a Fideszét, szerinte „az igazi böszmeség az, hogy miközben kis túlzással éhen gebed ebben az országban az emberek egy része, addig az MNB elnöke 260 milliárd forintot oszthat szét az unokatestvérek cégeinek, vagy éppen szőnyeg vásárlására.” A kisfilm nagyobb részében az Orbán-kormányt kritizálja, az orbáni stadionépítések kapcsán kérdezve: „Mennyire van ez attól, hogy Ceaușescu a szülőfalujában szintén focistadiont épített fel?”
A felvétel végén, csakúgy, mint 2006-ban, Gyurcsány kiszól: „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” Akkor a kérdés Lendvai Ildikó akkori frakcióvezetőhöz szólt.
Az őszödi beszéd 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után, az MSZP-frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéd volt, amelyben Gyurcsány a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció előtt. Ennek részletei 2006. szeptember 17-én kerültek nyilvánosságra, nem sokkal később pedig megjelent egy hosszabb, 25 perces rész is. A megvágott beszéd alapján a Fidesz kampányban fogott, illegitimnek tekintette a miniszterelnököt, az önkormányzati választásokat a kormányról szóló népszavazásnak állította be, s meg is nyerte. 72 órás ultimátumot adott a kormánynak, ám lemondás helyett Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért maga ellen az Országgyűlésben. Ezen a kormánypárti képviselők egyhangúlag álltak ki mellette.
A beszéd nyilvánosságra kerülése után azonnal tüntetés kezdődött a Parlament előtt, a tüntetők egy része megtámadta és elfoglalta a Magyar Televízió akkor még Szabadság téri székházát. Az estéből hosszan elhúzódó, többször a rendőrség és a tüntetők közötti összecsapásba torkolló tiltakozássorozat lett.
A beszéd kiszivárgásával kapcsolatban Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter utasítására a Nemzetbiztonsági Hivatal vizsgálatot kezdett. A több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat megállapította: a felvétel készítése nem volt jogellenes, nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket. Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke akkor azt nyilatkozta: „Az MSZP vezetésében, méghozzá a hivatalos felvételhez szabályos körülmények között hozzáférők között kell keresni a balatonőszödi hangfelvétel kiszivárogtatóját.” Ilyen volt – a korabeli sajtóelemzések szerint – Gál J. Zoltán akkori miniszterelnöki kabinetfőnök és Butor Klára pártigazgató, ők hozzáférhettek a hivatalos hangfelvételhez. Amikor kiderült, hogy a kiszivárgás felelősét a párton belül kell keresni, Gyurcsány Ferenc leállíttatta a további vizsgálatot.
Gyurcsány Ferenc utóbb, 2011 júniusában azonban leírta és elküldte Mesterházy Attila MSZP-elnöknek a rendelkezésére álló információkat, köztük azoknak a nevét, akik szerinte szivárogtattak. Mesterházy másnap újságírók előtt olvasatlanul megsemmisítette a borítékot. Mondván: ha Gyurcsány nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor tőle sem várható, hogy ezt helyette megtegye. Gyurcsány 2012 szeptemberében a TV2-n azt mondta: értesülései szerint három korábbi párttársa, akkori MSZP-s vezetők szivárogtathatták ki a beszédet, egy nő és két férfi.
Szabó Bálint, a Demokratikus Koalíció egyik tagja 2013 májusában több interjúban elmondta, hogy bizonyos „MSZP-s felső vezetők”, „Katalin, Imre és Ferenc” felelősek a történtekért, akik még a beszéd kiszivárgása előtt, 2006 nyarán Eduardo Rózsa-Flores Eötvös utcai lakásán hallgatták a beszéd részleteit. Miután kiderült, hogy a Szabó által megnevezettek Szili Katalint, Szekeres Imrét és Baja Ferencet jelölik, Szili pert indított Szabó ellen rágalmazás és jó hírnév megsértése miatt, amely során Szekeres és Baja is felszólalt tanúként. 2014 júniusában a bíróság pedig első fokon elmarasztalta Szabót az őszödi beszéd kiszivárgásával kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt.
