"Mi kell ahhoz, hogy észrevegyenek?" – A bicskei gyermekotthon fenntartóit és a pedofil igazgatót is beperlik áldozatai
A bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon volt igazgatójának, Vásárhelyi Jánosnak az áldozatai az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak, a Miniszterelnökségnek és a Fővárosi Önkormányzatnak napokon belül elküldik tájékoztatásukat kártérítési igényükről, amelyben már számszerűsítik a várt pénzösszeget. A hivataloknak azt is megírják, hogy ezzel párhuzamosan benyújtják a bíróságra polgári peres kártérítési igényüket – értesült a 168 Óra Pop Mert Juliántól, a bicskei zaklatási botrány egyik kirobbantójától.
Az intézmények mellett Vásárhelyi Jánost is kártérítésért perlik.
– Jánost is perbe fogjuk. Fizessen, mert van miért
– jelentette ki Pop Mert Julián.
Portálunk számolt be arról, hogy a gyermekotthon volt lakói kártérítést kérnek a magyar államtól és a fővárostól. Gál András, a sértettek jogi képviselője hónapokkal ezelőtt megkereste a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárát és a Főpolgármester Hivatalt az általa képviselt fiatalok érdekében. Ígéretet kaptak a válaszra, de nem történt semmi, ezért polgári jogi kártérítési keresetet készítettek.
Az RTL Klub Híradójának érdeklődésére később a Fővárosi Önkormányzat azt válaszolta, hogy konkrét kártérítési igény nem érkezett a Városházára. A főváros, amely már nem fenntartója a gyermekotthonnak, jelenleg annak a jogi lehetőségét vizsgálja, ennek ellenére hogyan tud kártérítést fizetni az áldozatoknak. A minisztérium a Híradóval azt közölte, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz (SZGYF) nem érkezett kártérítési igény.
Az SZGYF azonban csak 2013 óta felel a gyermekotthonért, előtte a Fővárosi Önkormányzat volt az otthon fenntartója. Vásárhelyi János ellen az első nyomozást 2012-ben szüntették meg, bűncselekmény hiányában. Az Orbán-kormány által létrehozott Emberi Erőforrások Minisztériuma szintén felügyeletet lát el az otthon felett.
– Az RTL Klubnak azt nyilatkozta a főváros és a minisztérium is, hogy nem érkezett konkrét kártérítési igény. Azt elfelejtették közölni, hogy már majdnem fél évvel ezelőtt megkerestük őket, csak ők nem jeleztek vissza
– állapította meg portálunknak Pop Mert Julián.
Úgy gondolja, hogy a felelős intézményeknek elég idejük volt arra, hogy bejelentsék, hogyan akarják kezelni a helyzetet.
– Iszonyatosan felháborít ez a reakció. Jogerős ítélet van arról, hogy megtörténtek a bűncselekmények, ez alapján jogos a kártérítési követelésünk. Azt várom, hogy álljanak ki kormányhoz és intézményhez méltóan. Meg is köszönhetnék, hogy végigvittük az ügyet, mivel olyan töketlenek voltak az intézmények, hogy nélkülünk a mai napig tartana az erőszak az otthonban
– jegyezte meg.
Pop Mert Julián 18 évesen, az első nyomozás lezárulta után került ki a gyermekotthonból, 2012 júliusában. Abban az időben azt sem tudta, mihez kezdjen. Az évekig tartó abúzus miatt kicsúszott a lába alól a talaj, ezért hamarosan kirakták az albérletéből. Megfogalmazása szerint aluliskolázottan, sok sérelemmel jött ki az otthonból, fel sem tudta mérni az elszenvedett károkat. Azóta is alkalmi munkákból él, a hogyléte függvényében.
– Akarom magamat képezni, sok mindent tudnék csinálni, de ehhez az kell, hogy segítsenek azok a hivatalok és emberek, akiknek kell. Nem magától értetődő az, hogy életben vagyok. A történtek után elvárják, hogy éljünk, legyünk normális tagjai a társadalomnak? Nekünk elvették az életünket, megnyomorítottak, lenullázták az önbizalmunkat, önértékelésünket, és mindez nagyon rossz élethelyzetbe sodort minket – mondta.
Pop Mert Julián felhívta a figyelmet arra, hogy 2011-ben a Bicskei Rendőrkapitányság nyomozott Vásárhelyi János ellen, majd szüntette meg 2012-ben a nyomozást, és ugyanez a rendőrkapitányság 2016-ban már elfogultságot jelentett be. Julián 2016. szeptember 7-én Budapesten tett feljelentést, a nyomozás illetékességből került át – újra – Bicskére. A Házon Kívül riportfilmjét – amelyben beszámoltak a gyermekotthonban történt szexuális bűncselekményekről – 2016. október 5-én mutatták be. Őt csak a riportfilm után egy héttel kereste a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, pedig a feljelentés megtételekor azt mondták neki, hogy a bűncselekmény jellege miatt körülbelül egy hét múlva keresik. Akkor tudta meg, hogy a bicskei kapitányság elfogultságot jelentett, és a nyomozás átkerült Tatabányára.
Borbély Zoltán ügyvéd, büntetőjogász portálunknak azt magyarázta, hogy többféle elfogultsági ok van. Azt egy hatóság maga is fel tudja mérni, ha elfogultság áll fent részéről egy eljárásban. Olyan esetekben fordulhat elő, ha például szakmai vagy személyes kapcsolatban állt a gyanúsítottal.
– Ha a nyomozóhatóság vezetője elfogultságot érez, nem járhat el az adott rendőrség. És az a korrekt, ha ezt maga jelenti be
– mondta a jogász. Hozzátette, hogy egy hatóság inkább szóljon, minthogy kedvezzen vagy ártson az eljárás valamelyik szereplőjének. Az, hogy a bicskei kapitányság már korábban is nyomozott a volt igazgató ellen, még nem zárta volna ki őket a nyomozásból.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy az első nyomozáskor még nem jelentett a Bicskei Rendőrkapitányság elfogultságot.
Pop Mert JuliánVarga Judit igazságügyi miniszter januárban kijelentette, hogy 2020 az áldozatsegítés éve lesz, és bővítik az Áldozatsegítő Központok kapacitását. Ennek kapcsán Pop Mert Julián elmesélte, hogy ők milyen segítséget kaptak az egyik központtól.
Miután lement a Házon Kívül adása, kizárták őt budapesti albérletéből, ahol a riport másik szereplőjével, Leventével lakott.
Julián pont kihallgatáson volt, amikor Levente hívta, hogy bement a főbérlő a lakásba, és kirakta őt onnan. Hazament, de a kulcsa nem nyitotta a zárat, lecserélte a főbérlő. Minden személyes tárgya odabent volt. Rendőrt hívott, végül a tulajdonos megengedte, hogy még egy hetet maradjanak.
Utána jött a neheze. Akkor keresték fel a XI. kerületi áldozatsegítő központot, ahol pszichológust ajánlottak nekik. Egyszeri, körülbelül 120 ezer forintos segélyt is kaphattak volna, de csak akkor, ha az elejétől a végéig elmesélik, hogy mi történt velük. Julián ezt nem volt hajlandó vállalni vadidegenek előtt, gyakorlatilag egy nagyüzemben. Jogi segítséget is felajánlottak nekik.
– Ha arra kértem volna tőlük segítséget, hogy perelni akarom az államot, akkor segítenek? Azt senki nem mondta, hogy jogosultak vagyunk kártérítésre – közölte.
A fiatalok azt kérték a központban, hogy inkább a lakhatásukban segítsenek, amire szálláslehetőséget ajánlottak nekik egy XI. kerületi munkásszállóban. Győzködték őket, hogy jó lesz, de Julián elmondása alapján olyan volt, mint egy hajléktalanszálló.
– Ezt tudta a magyar áldozatsegítés felajánlani. Ettől a segítségtől semmi nem változik
– tette hozzá.
Ezután hostelekről hostelekre jártak, munkát és lakást kerestek, végül a kaucióhoz segítséget kaptak a Nyugodt Szív Alapítványtól és ismerősöktől, így tudtak kibérelni egy albérletet.
Úgy látja, azért is kell a kártérítés, mert rengeteg olyan költségük van, ami nem merült volna fel egyébként.
– Ez nem a mi gondunk kellene, hogy legyen, nem mi tettük ezt magunkkal - mondta.
A sértettek tisztességes lakhatást szeretnének, rezsit fizetni. Julián szeretne leérettségizni, nyugodt körülmények között tanulni, ez viszont mind pénzbe kerül. Úgy érzi, a kártérítés összegének azt is meg kell mutatnia, hogy mitől estek el az életben a bántalmazások következményeként, és mekkora kárt okoztak azok az áldozatok életében.
– Idáig is nehéz volt eljutni, de a felépüléshez vezető út még sokkal rögösebb. És úgy nem megy, ha csak a tévéből követi az eseményeket a fenntartó. Azok, akik ezt a rendszert fenntartották, biztosítsák azt is, hogy legyen egy jobb életünk
– jegyezte meg.
Érthetetlennek tartja, hogy a főváros ritka nagy empátiát mutatott a Gothár-botrányban, illetve szigorú fellépést az Újszínház állítólagos zaklatási ügyében, miközben azokban az ügyekben nem született jogerős ítélet. Az már 2016-ban kiderült, hogy éveken keresztül naponta kihasználtak szexuálisan gyerekeket a bicskei otthonban. Azóta eltelt három és fél év, a jogerős ítélet óta pedig majdnem fél év.
– Mi kell ahhoz, hogy észrevegyenek? Az sem volt elég, hogy Szabolcs a vonat elé ugrott és meghalt? Ez bármelyikünkkel megtörténhetett volna. Intézményi közreműködés is kellett ahhoz, hogy az otthon igazgatója éveken keresztül gyerekeket erőszakolhasson. Ez a gyermekvédelem szennyese
– hangsúlyozta.
A sajtóból értesült arról, hogy visszavonták Vásárhelyi János Bárczy-díját, mert a főváros erről nem tett közzé közleményt. A Köztársasági Elnöki Hivatal pedig portálunk érdeklődésére közölte, hogy Vásárhelyi János bronz érdemkeresztjét nem lehet visszavonni.
– Pont ez a kormány ne tudná ezt megcsinálni? Nem is érdekli őket, és azokat sem, akik egy napon kaptak a volt igazgatóval kitüntetést. Nincs az, mint Bayer Zsolt esetében, hogy a kitüntetettek visszaadják miatta a kitüntetésüket – jegyezte meg.
Úgy véli, nem mindegy, hogy a fenntartó intézmények maguktól állnak ki, vagy ítélet kötelezi őket erre. Ez utóbbinak szerinte az az üzenete, hogy az áldozatok továbbra sem számítanak.
Pop Mert Julián elmondta, hogy videósorozatot készítenek a történtekről, amelyben az eseményeket szeretnék feldolgozni és beszélni a felépülésről. Abban bíznak, hogy ezzel másoknak is tudnak segíteni, és hogy sokakhoz eljut az üzenetük. A sorozat első részét várhatóan tavasszal teszik közzé Youtube-on.
– Ennek egyik célja az, hogy jobban legyünk, mert nagyon sok mindent nem tudtunk még kimondani. Volt, hogy a bíróságon is belém fojtották a szót
– mondta.
A zaklatási ügyet az RTL Klub Házon kívül című műsora robbantotta ki 2016-ban. Így derült ki, hogy a bicskei gyermekotthonban legalább hat éven át napi szinten molesztáltak gyerekeket. Vásárhelyi János szexuális erőszak, annak kísérlete és szexuális visszaélés miatt jogerősen nyolc év fegyházbüntetést, egy volt nevelőtanár, K. Béla felfüggesztett börtönbüntetést kapott, egy másik eljárásban Vásárhelyi Jánost és egykori helyettesét pedig első fokon kényszerítésért is börtönbüntetésre ítélték tavaly novemberben.
A volt igazgató ellen két alkalommal folyt nyomozás szexuális zaklatás gyanúja miatt. 2012-ben még megszüntették vele szemben az eljárást bűncselekmény hiányában, mert a gyerekek egymás után vonták vissza vallomásaikat Vásárhelyi János és helyettese közbenjárására. A gyerekek hiába jelezték 2011-ben az abúzust, hiába tudtak róla a hatóságok és a fenntartó is, csak a 2016-os riport bemutatása után indult újra a nyomozás.
Kérdéseinket január 12-én küldtük el a Főpolgármesteri Hivatalnak és a Miniszterelnöki Kormányirodának az ügyben. Választ azóta sem kaptunk.
