Gyere vissza, nyugdíjas! – Kellenek-e az idősek a munka világába?

„Lehetőségeket látunk arra, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásánál olyan további kedvezményeket indítsunk el, amelyekkel a fiatal nyugdíjasok vagy azok az idősek, akik még jó erőben érzik magukat, képesek visszaintegrálódni a munkaerőpiacra, és alacsony teherrel vagy minimális teherrel képesek a munkaerőpiacon részt venni” – vetette fel nemrég Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján.

A nyugdíjasok visszahívásával a kormány enyhítené a munkaerőhiányt, ami szép cél, de korábban épp a második Orbán-kormány volt az, amely több tízezer nyugdíjasnak lehetetlenné tette, hogy tovább dolgozzon. 2013-ban új irányelvként megfogalmazták: ha valaki köztisztviselőként, közalkalmazottként ment nyugdíjba, akkor nem lehet újra közalkalmazotti, köztisztviselői illetményért foglalkoztatni. Az intézkedés nagy vihart kavart. Leginkább az egészségügy területén okozott pánikot, hogy a 62 éven felüli közalkalmazottat, köztisztviselőt el kell bocsátani, ha nyugdíjat is felvesz. A rendelkezés alól egyetlen ágazat sem kapott teljes mentességet, ám az egészségügyieknek hagyott a kormány egy kiskaput azzal, hogy akiről a munkáltató úgy ítéli meg, munkája nélkülözhetetlen, továbbfoglalkoztatási kérelmet nyújthat be – de arról nem a munkáltató dönt saját hatáskörben.

Van-e visszaút a láthatóan zsákutcába vezető nyugdíjpolitikából?

Fotó: Békésijárások.hu

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a munkaerőpiacon kialakult drámai helyzetet sem a Gyere haza, fiatal program, sem az Ukrajnából importált munkaerő nem oldja meg. Állítja: a kormány is belátta, óriási hiba volt elengedni az időseket a munka világából.

– A Nők 40 plusz programmal pél­dául 55-60 éves, életerős, tapasztalt nőkről mondott le a kormány. Ezzel azóta 150 000 érintett került ki a foglalkoztatásból, és mintegy 200 milliárdot vettek ki a költségvetésből. Láthatóan elkerülhetetlen a rugalmas nyugdíjrendszer bevezetése, mert a helyzetet ebben a merev struktúrában nem lehet kezelni. Az előrehozott nyugdíj vagy a kényszernyugdíj nem ösztönző, viszont figyelembe kell venni, hogy az érintett korcsoport életpályája, körülményei nagyon eltérők. Van, akinek nincs más választása, mint a nyugdíj, mert rossz fizikai állapotban van, másnak lehetősége nincs, mondjuk, mert olyan helyen él, ahol még a fiataloknak sincs munkájuk. Aki viszont egészséges és dolgozni akar, annak igenis meg kell adni az esélyt – magyarázza a főtitkár.

Dávid Ferenc szerint szemléletváltásra van szükség:

– A továbbfoglalkoztatás legyen az elsődleges cél, hogy az életerős, rátermett nyugdíjkorúakat bent tartsuk a munkaerőpiacon. Ne legyen presztízsveszteség idősnek, nyugdíjasnak lenni. Rengeteg nyugdíjasnak fontos, hogy aktív maradjon, sokukat nem elégíti ki, hogy az unokákat gardírozzák. Mind a verseny-, mind a közszférának szüksége van rájuk, megannyi területen kellenek az idős, tapasztalt szakemberek, különben ágazatok válhatnak működésképtelenné. De ehhez változtatni kell a látásmódon: nem arról beszélni, hogy a szakmák elöregednek, hanem egészséges egyensúlyt kialakítani. Vegyük például az építőipart, ahol az idős művezetők kiválóan irányíthatnák az építkezést, vagy az idősgondozást, ahol nagyobb empátiával bírhat egy, a rászorulóhoz korban közelebb álló ember. Az oktatás és az egészségügy már élt a lehetőséggel, hogy megtartsa idősebb munkavállalóit, de erre minden területen szükség lenne. Ne Erzsébet-utalványokat osztogassunk kvázi könyöradományként, hanem építsünk be olyan elemeket, amelyek munkaadói és munkavállalói oldalon is a maradásra motiválnak.

Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke, egykori kormányzati tisztségviselő konkrét programmal állna Varga Mihály elé, ebben szakértőikkel egy foglalkoztatási modellt dolgoztak ki.

– Az általunk javasolt modellprogramot első lépésként az ország három régiójában vezethetnénk be. Itt feltérképeznénk azokat a munkáltatókat, akiknek szükségük van munkaerőre, és toboroznánk is a lehetséges nyugdíjas munkavállalókat. Sokszor egyik oldal sem gondolkodik a másikban. A munkáltatóban fel sem merül, hogy időseket foglalkoztasson, leginkább a kialakult sztereotípiák miatt, a nyugdíjas pedig nem érzi, hogy rá még szükség lenne. Pedig igen. Ehhez viszont a jogszabályi akadályok megszüntetésére van szükség, illetve olyan új szabályozásokat, szolgáltatásokat kellene bevezetni, amelyeket Európa más országaiban már alkalmaznak. Például nem kell nyolc, hanem csak hat órát dolgozni ugyanazért a bérért, a rugalmas munkaidőt is sokan szívesen fogadják. Azoknak, akik egy ideje már visszavonultak, hasznos a visszaszoktató, tudásfelújító – például informatikai – képzések szervezése.

Perelő nyugdíjasok

Bár a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában, köz­­alkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban vállalt, nyugdíj melletti munkavégzés esetén a nyugdíj folyósítását 2017-ben is fel kell függeszteni. Egyelőre. Az indokolatlanul korlátozó rendelkezés azonban talán idén változik, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt elsőfokon egy ilyen perben vesztett a magyar állam. A másodfokú tárgyalást 2016 no­­vem­­berében tartották a bíróság nagykamarája előtt, így hamarosan jogerős ítélet várható, írja a NyugdíjGuru.hu. Ha a pert jogerősen elveszti az állam, akkor 4400 olyan közszolga is eséllyel perelhet, akinek a nyugdíját a közalkalmazotti vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennállása ­miatt felfüggesztették. Ennek elkerülése érdekében magától értetődő lenne a rendelkezés hatályon kívül helyezése, így a közszférában is lehetne korlátozás nélkül dolgozni a nyugdíj mellett.

A nyugdíjasok munkavállalásának ösz­­tönzéséhez nem kell feltalálni a spanyolviaszt. Olyan helyzetet kell teremteni, hogy a munkáltatóknak is érdekük legyen nyugdíjasokat felvenni. Ehhez a meglévőknél komolyabb kedvezményeket kell biztosítani. Farkas Andrásnak, a NyugdíjGuru.hu alapítójának a Vg.?hu-n megjelent írásából kiderül: a jelenlegi ösztönzők nem túl széleskö­­rűek, hiszen most százezres bruttó fizetésig a munkáltató mindössze 11 ezer forint kedvezményt kap, ha 55 évnél idősebb dolgozót alkalmaz. Jó megoldás lenne, ha a kedvezmény a teljes fizetésre járna, így a munkáltatónak is könnyebb lenne magasabb végzettséggel rendelkező nyugdíjasokat felvenni. De a másik oldalnak is adni kell.

A nyugdíjas dolgozók jelenleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci hozzájárulás alól mentesülnek. Nagy segítség lenne, ha a 10 százalékos nyugdíjjárulék megfizetése alól is felmentést kapnának, cserébe viszont lemondhatnának a nyugdíjemelésre való jogosultságról. Alternatív megoldásként szóba jöhet a nyugdíjjárulék megfelezése is. Emellett egyes szakértők szerint el lehetne törölni a kereseti korlátot a Nők 40 plusz programban – jelenleg a keresetnek a 2015. évi garantált bérminimum 120 százaléka feletti részére szociális hozzájárulási adót kell fizetni –, valamint át kellene gondolni azt a másik korlátozást, hogy a korkedvezményes nyugdíjban és a szolgálati járandóságban részesülők, ha egy év alatt a havi minimálbér tizennyolcszorosának megfelelő összegnél (2 295 000 forintnál) többet keresnek, akkor nyugellátásuk folyósítását szüneteltetik. Nem mellesleg csökkenteni kellene a nyugdíjas vállalkozók terheit is, elengedve vagy legalábbis csökkentve a kötelező nyugdíjjárulékot. Az is nagy segítség lehetne, ha a nyugdíjas vállalkozók havi 25 ezer forintos kata mellett végezhetnék tevékenységüket. Cserébe nem minősülnének biztosítottnak és nem szerezhetnének jogosultságot nyugdíjemelésre.

Fotó: Fortepan

Javaslatokból tehát nincs hiány. Ám az, hogy a nemzetgazdasági miniszté­­rium mit akar tenni, egyelőre rejtély. Kérdeztük a tárcát, hogy mik az elképzelések és vannak-e konkrét számítások arra, hogy hány nyugdíjas munkaerő­­piac­­ra való visszavezetése lenne elképzelhető a következő években – lapunk több mint egy hete hiába várja a válaszokat.

Adler Judit, aki a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetőjeként foglalkozik a nyugdíjaskorúak foglalkoztatási helyzetével, úgy látja: a helyzet az elmúlt tíz évben sokat változott. Akkor még 62 év volt a nyugdíjkorhatár, mára 65-re emelkedett. Anno a munka megengedett volt nyugállomány mellett is. A szigorítás, amit a kormány bevezetett, a fekete zónába terelte az időskori munkavállalást, különösen az idősápolásban, a háztartási és ház körüli munkában, ahol leggyakrabban nyugdíjasok vállalnak szerepet. Ő is állítja: indokolt lenne átgondolni a rendszert, mert hazánkban amúgy is megvan az az attitűd, hogy megtaláljuk a kiskapukat.

Hegyesiné Orsós Éva pedig felhívja a figyelmet arra is, hogy óriási hiba az idős korosztályt homogén masszaként kezelni. Saját példáját említi:

– 56 évesen, 36 évnyi munkaviszony után kerültem utcára, esélyem sem volt, hogy munkát találjak, pedig folyamatosan képeztem magam. Tizennégy éve vezetem a nyugdíjasszervezetet, de ma is szívesen vállalnék munkát, mert tudom: képes és alkalmas vagyok számos területen a legmagasabb szintű munkavégzésre is. A férjem 69 éves, két egyetemen tanít, persze a felsőoktatásban érvényes életkori korlátozások közé szorítva, de nagy szükség van a munkájára, és őt ez élteti. Bizton mondhatom: több tízezer kortársam bármikor visszaállna, mert szükség van rájuk. Nem beszélve az anyagiakról. A nyugdíjak és egyéb ellátások átlagos összege 110 ezer forint, a nyugdíjasok kétharmada él ennél kisebb juttatásból. Tennének azért, hogy kiegészítsék a házi kasszát.