Gulyás Gergely szerint Magyarország semmit nem veszített az Elios-ügyben
Nem az elszámolásról folyt vita az Elios-ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) 2018 elején, hanem hogy történt-e bűncselekmény – állította Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. A politikus sajtótájékoztatóján több kérdést is kapott a miniszterelnök veje, Tiborcz István körül gyűrűző botrányról, és azt állította, Magyarország azért nem fizettette ki a számlát az Európai Bizottsággal, mert e pályázatok nélkül is kimerítette a rendelkezésre álló keretet. Gulyás Gergely szerint az ország a lehető legtöbb pénzt hívja le a támogatásból, ugyanis mindig mindig több igényt nyújtanak be, 110 százalékra tervezik a pályázatokat. A keret kimerítése után – mondta a tárcavezető – felesleges minden vita, mert nem érkezik több támogatás. Semmilyen forrásvesztés nincs szó – hangsúlyozta.
Az OLAF szerint a 2015-ig Tiborcz István résztulajdonában lévő Elios Innovatív Zrt. körül szervezett csalási mechanizmust építettek ki, hogy a cég sorozatban nyerjen az EU-s támogatással megvalósított közvilágítási pályázatokon. Az OLAF a 35 projektből 17-et talált gyanúsnak, 2018 novemberében azonban a Pest Megyei Főügyészség által elrendelt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette. Az OLAF 2018 elején azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy a teljes EU-s támogatást, 13,5-13,9 milliárd forintot kérjen vissza Magyarországtól. Gulyás Gergelynek a 110 százalékról szóló érve azt jelenti, hogy az Orbán-kormány több pályázatot nyújt be annál, mint amennyinek a költségeit az EU-s támogatás fedezi, vagyis az Elios projektjeit más projektekkel helyettesítették.
Így az Elios számláit ugyan a magyar adófizetők állták, de ha nem állták volna, akkor helyettük úgyis más projekteket finanszíroztak volna közpénzből.
Az Orbán-kormány állítólag már 2017 decemberében eldöntötte, hogy nem kér pénzt az Elios-projektekért,
csakhogy erről akkor a kabinet egyik tagja sem beszélt.
Mindez azért igencsak figyelemre méltó, mert felvetődik a kérdés – és a 444 újságírója fel is tette – hogy az OLAF milyen jogon járt el az ügyben, hiszen csak EU-s támogatások felhasználást vizsgálhatja, az Elios projektjeit azonban magyar adófizetői pénzből fedezték. Gulyás Gergely erre válaszul cáfolta azt a korábban felröppenő hírt, hogy az Orbán-kormány nem adta le az Elios-ügy számlát az Európai Bizottságnak. Azaz leadták a számlákat, de később visszavonták. (Az Elios projektjei még az előző, 2007-2013-as költségvetési ciklus támogatásaiból valósultak meg. Ezeknek a projekteknek a támogatását a magyar költségvetés megelőlegezi a nyerteseknek, és utólag nyújtja be a számlákat értük az EU-nak.)
– Vannak EU-s források, különböző EU-s programok. Ezeknek van egy keretösszege, ezekre az Orbán-kormány leadja a számlákat. Ezeket mind szándékosan 110 százalékra túltervezzük, ami így volt az Elios előtt és így van utána is. Amikor vitatott egy számla, és közben a teljes keretösszeget kimerítjük, az összes forrást lehívjuk, egyetlen fillér forrásvesztés nincsen, mert az utolsó fillérig felhasználjuk az EU-s pénzt, akkor a további vitának ott nincs helye, és akkor valóban nem érvényesítünk igényt, mert nincs már miért – magyarázta politikus. Az OLAF-fal folytatott vita – fűzte hozzá – nem arról szólt, hogy 100 százalékból le tudunk-e hívni 110 százalékot, hanem arról, hogy az OLAF bűncselekménnyel vádolta meg az Eliost. Egyébként az Orbán-kormány is azt kérdezte, hogy az OLAF milyen jogon jár el. Valószínűleg részt akart venni a választási kampányban – gúnyolódott a tárcavezető, pedig ha leadták a számlákat (ahogy állított), akkor a szervezetnek minden jogalapja megvolt a vizsgálathoz. Állításait ráadásul – hívta fel a figyelmet a sajtótájékoztatón a 444 újságírója – Lázár János 2018. februári kijelentése cáfolja. Lázár Miniszterelnökséget vezető miniszterként 2018 februárjában még arról beszélt, hogy az Európai Bizottság nettó korrekcióra tehet javaslatot az Elios miatt.
– A kérdés jogos, a nettó korrekció esélye ekkor már nem állt fenn
– adott helyt az észrevételnek Gulyás Gergely, de az erről szóló kérdéseket szerinte Lázár Jánosnak kellene feltenni.
Az OLAF még 2015-ben indított vizsgálatot az Elios-ügyben, a következtetéseiről szóló jelentést pedig 2017-ben decemberében elküldte az Orbán-kormánynak. A kabinet nem hozta nyilvánosságra a több mint 100 oldalas dokumentumot, részleteiről elsőként a 24.hu számolt be egy cikksorozatban.
