Gulyás Gergely szerint a kormányoldal védte meg az alkotmányos rendet, a tiltakozók erőszakosak, sőt, keresztényellenesek

– Mielőtt bárkit túlzott optimizmusra vagy pesszimizmusra biztatnánk, a kormány csak az idei utolsó ülését tartotta – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a parlamenti események után üléseztek éjszakába nyúlóan, beszéltek migrációs és egyéb jogszabályokról, valamint a strasbourgi eseményekről. Múlt héten európai uniós 

Ez az első kormányinfó, amelyet Gulyás már nem Kovács Zoltánnal, hanem Hollik István új kormányszóvivővel az oldalán tart.

Hollik azzal mutatkozott be: „Tegnap megtartotta utolsó ülését a kormány”. Gulyás helyesbített.

Gulyás terrorfenyegetettségről és uniós döntésekről beszélt, a kormány szerinte elkeseredetten vette tudomásul, hogy az Európai Parlament elfogadta a „migránsvízumot”. Szerintük ez szembemegy a józan ésszel, meghívóként értelmezhetik menekültek tömegei és érdemi döntés nélkül belépést enged az Európai Unióba. Hasonlóképp elkeseredettek az uniós költségvetési tervezés ügyében.

A tegnap kormányülést követően jelent meg a Magyar Közlönyben a nyugdíjemelésről szóló kormányhatározat, ennek kapcsán a miniszter arról beszélt, mi mindent tettek szerinte a nyugdíjasokért, s mindennek milyen költségvetési kiadásai.

Hollik István és Gulyás Gergely

Fotó: Biró Marianna

– A tegnap az Országgyűlésben történtek – amelyekről talán érdemes lesz beszélni – ellenére fontos döntések születtek. Ilyen a közigazgatási bíróságokról alkotott törvény – mondta Gulyás, aki szerint noha megkezdődtek a vádaskodások ennek kapcsán, ám ezekből semmi sem igaz, hiszen semmiféle politikai befolyásolásnak nincs esélye, minden jogállami garancia szerepel a kormány által megalkotott és a Fidesz-KDNP által elfogadott jogszabályban.

Trócsányi László igazságügyi miniszter, akinek a kezébe kerülnek majd az új bíróságok, most tárgyalásokat kezd a nemzetgazdasági miniszterrel, hiszen nemcsak az új szervezet létrehozásának anyagi feltételeit, de valamiféle bírói fizetésemelést is a költségvetésnek kell biztosítani. Tárgyalt továbbá a kormány az egészségügyi dolgozók, Gulyás szerint 20-30 százalékos béremeléséről, valamint egyéb közszolgák, közülük is ezúttal a központi államigazgatásban dolgozók márciustól érvényes béremeléséről is. Hasonlóképp béremeléseket jelentett be a tegnap elfogadott törvények nyomán a honvédelmi dolgozók esetében is.

– Szomorú és példátlan ami a magyar Országgyűlés épületében történt, Még akkor is az, ha ezzel a teljes ellenzék tette magát nevetségessé – mondta, rátérve a tegnap események kormányzati kommunikációs magyarázatára.

Gulyás szerint a kormánypárti többség a saját méltóságát, és az Országgyűlés méltóságát is megőrizte, sőt, megvédték az alkotmányos rendet. Gulyás szerint ugyanis sem az alaptörvény, sem az országgyűlési törvény, sem a házszabály nem rendelkezik azokról „a mondvacsinált kifogásokról”, amelyek megkérdőjeleznék a tegnap elfogadott törvények esetében.

Azt mondta, alaptalanok az ellenzéki felvetések például a képviselői kártya nélküli szavazásról, és a levezető elnöknek sem kell a pulpitusról vezetnie az ülést. „Amit a kormánypárti többség tett, az az alkotmányosság védelmét szolgálta” – tette hozzá. Később újságírói kérdésre azt mondta, ha valakinek bármi kétsége van, hogy a szavazás személyesen történt-e a képviselők által, akkor például videófelvételeket lehet visszanézni. Hozzátette: korábban is éveken át kártya nélkül szavaztak. 

Szerinte komoly jogi vita fel sem merülhet a törvények közjogi érvényessége kapcsán.

Gulyás elítélte a a szerinte erőszakos tüntetők viselkedését és keresztényellenes megnyilvánulásait, sőt előállt azzal is, hogy Soros György által finanszírozott szervezetek szervezték az utcára azt a néhány száz embert, akiket szerinte persze jogosan oszlattak a rendőrök, hiszen nem bejelentett tüntetésről volt szó. 

Az ATV kérdésére azt is mondta: az Orbán Viktor személyi védelmét biztosító testőrségének üléstermi megjelenését az indokolta, hogy az ellenzéki képviselők „fizikai kontaktusba léptek" a miniszterelnökkel, így indokolt volt ez. aztán Orbán viszont azt mondta, meg tudja védeni magát, így a testőrök gyorsan visszavonultak.

Az utcán történtek Gulyás szerint elfogadhatatlanok, mert „a gyülekezési jog békésen, keretek közt gyakorolható. De a vonulgatás törvénytelen volt, és azt látjuk, hogy agresszív politikai aktivisták tüntettek, és Soros szervezeteinek kitartottjai is szép számban vettek részt ezen”.  Gulyás állította: a tegnap látott „nyílt keresztyéngyűlölettől Isten óvja Magyarországot”.

– Az „Ég a fenyő, ég a rendőr” rigmus skandálása, rendőrök lefújása, ezek olyan dolgok, amik miatt a rendőröknek hálát adunk, hogy tették a dolgukat – mondta, hozzátéve: 34 embert tartóztattak le. Ebből 20-at garázdaság miatt, 5-öt lopás miatt, 5-öt gyülekezési törvény megsértése miatt.

Ezután a kancelláriaminiszter azzal a fideszes retorikai panellel állt elő, hogy a rabszolgatörvényt érintő kritikák öt pontban cáfolhatóak, s miért nem igaz mindaz, amivel a szakszervezetek bírálták a jogszabályt.

Kérdéseinkre Gulyás Gergely úgy magyarázta, éppen őt erősíti az országgyűlési törvény azon passzusa, miszerint:

• 51. § Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

Magyarán a Fidesz-KDNP által megalkotott és elfogadott  országgyűlési törvény egyértelművé teszi, hogy a magyar Országgyűlés ülése megszakad, ha a levezető elnök elhagyja a székét. Ehhez képest Kövér és Latorcai sem a helyéről vezette az ülést – méghozzá jegyzők nélkül.

A kancelláriaminiszter úgy látja, ez a passzus azért nem alkalmazható a tegnapi esetre, sőt, szerinte éppen őt és őket igazolja, mert az arra vonatkozik, ha folyik az ülés, nem pedig arra, ha meg sem tudja kezdeni a Ház a munkáját. A jogi szabályok értelmezhetetlensége nyomán rákérdeztünk a kancelláriaminiszternél, tervezik-e egyértelműsíteni az országgyűlési törvényt:

– Nem, éppen tegnap bizonyosodott be, hogy jó jogszabályt alkottunk – válaszolta Gulyás.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem várták meg a Velencei Bizottság (VB) állásfoglalását, ha már egyszer kérték a közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló törvény kapcsán, visszakérdezett:

– Miért kellett volna megvárnunk? A Velencei Bizottság egy véleményező testület, az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete, amely tanácsokat ad.

Ezután többszöri kérdésünkre sem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy a kormány adott esetben módosítja a most elfogadott törvényt, azaz elfogadja a Velencei Bizottság állásfoglalását. Ehelyett Gulyás arról kezdett beszélni, hogy a VB tanácsaira többször hajtottak végre módosításokat, például éppen az igazságszolgáltatás 2011-es átalakítása kapcsán, ám az „utóbbi időben” a VB állásfoglalásai egyre inkább politikai, mintsem alkotmányjogi véleménynyilvánításnak voltak tekinthetőek.

Kérdésünkre, hogy konkrétan milyen esetben foglalt állást nem jogszabályról, hanem politikai ügyben a VB, Gulyás azzal állt elő, hogy a Stop Soros törvénycsomagot érintő alkotmányjogi elemzésében azt is felrótta a testület, hogy ki és milyen típusú hirdetéseket tett közzé a választási kampányban.

Végül megkérdeztük Gulyás Gergelyt, hogy ha őt a főnöke, Orbán Viktor arra kéri, maradjon benn, s túlórázzon, azt valódi eldöntendő kérdésként éli-e meg. Erre a kancelláriaminiszter azt mondta, az államigazgatásban dolgozók, főként az állami vezetők nem túlóráznak, ők minden nap 14-16 órát dolgoznak, állami vezetők esetén tehát nem értelmezhető a túlórára vonatkozó kérdés. Éppen ezért a magyar munkaerőpiaci viszonyok ismeretében kérdeztük a minisztert, hogy szerinte reális-e, hogy egy egzisztenciális függésben lévő munkavállaló nemet mondjon az őt túlmunkára kötelező munkáltatójának. Minderre Gulyás annyit tudott mondani: – A mai munkaerőhiány fényében mindenképpen reális.

Szóba került a Kormányinfón Orbán Viktor miniszterelnök hivatalának budai Várba költözése is. Arra az újságírói kérdésre, hogy 2019. január elsején már a Várban kezdi-e meg munkáját a kormányfő, Gulyás Gergely először viccelődve felelt.

– A miniszterelnök kolostorba vonul - mondta a kancelláriaminiszter, utalva arra, hogy Orbán hivatala a Parlament épületéből az egykori karmelita kolostor épületébe kerül.

Nyáron a 168 Óra megpróbálta megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy pontosan mennyibe is kerül az adófizetőknek a miniszterelnök költözése, illetve a kolostor átalakítása, de Gulyás akkor azt felelte: majd csak a beruházás befejezése után számolnak el, mennyit költöttek, de a kormányzat Várba költözése az adófizetőknek semmibe nem kerül, mert értékes ingatlanokat hagy el a kormány. Ezeknek az értékesítéséből pedig több bevétele lesz a magyar államnak, mint amennyibe a Vár rekonstrukciója kerül.

A 168 Óra információi szerint azonban az eddig erre költött közpénz mértéke meghaladja a 16 milliárd forintot, de Gulyás lényegében azzal hárította el a kérdéseinket, hogy nem tud konkrét számokról. A kancelláriaminiszter egyébként a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, nincs akadálya annak, hogy január elsejétől „megszűnjön az a rossz, kommunista örökség, hogy a törvényhozás és a végrehajtás egy épületben legyen”.