Celsiusból 20, forintból milliárd kell az iskolai rezsire
Most próbálják kideríteni az iskolafenntartó önkormányzatok, mennyivel is emelkedik a rezsiszámla a tanítási időben - de a köznevelési államtitkár megnyugtat: Celsiusból 20 is elég a diákoknak.
Két hónap múlva az önkormányzatoknak hatalmas költségnövekedést okoz a köznevelési intézmények épületének felfűtése. Még az is felmerült, hogy az intézmények átállnak fatüzelésű kályhákra. Vajon okozhat-e szünetet az, hogy az önkormányzatok nem képesek kigazdálkodni az elszálló energiaárakat?
Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár Tényi István kérdésére, hogy az elszabaduló energiaárak következtében milyen mértékben kell a minimális szint – vagyis a jogszabályban előírt 20 Celsius-fok – fölé fűteni a tantermeket, csoportszobákat, azt felelte:
„semmilyen mértékben.”
A 20 Celsius-fokos hőmérséklet „kielégítése esetén további fűtést nem szükséges biztosítani”, ugyanis ezt a minimális szintet írja elő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló kormányrendelet – írja a Népszava.
A tanév rendje – rendkívüli szünet lehetőségével dúsítva
A tanév rendjéről szóló Belügyminisztériumi rendelet szerint „A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni.
Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2023/2024. tanítási évben történő feldolgozásáról.”
Az 5.§ arra is kitér, hogy „Ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el.”
Úgy tűnik, a Belügyminisztérium felkészült egy esetleges téli leállásra vagy a pandémia újabb hullámára.
Hogyan készülnek az önkormányzatok?
A terézvárosi önkormányzat egyelőre az igényeket méri fel, majd szeptemberben ennek megfelelően módosítja a képviselő testület a költségvetést.
„Jelenleg azonban nem tudunk még pontos adatokkal szolgálni, zajlik az intézmények fogyasztásának felmérése. Ezek eredménye alapján a szeptember elsejei képviselő-testületi ülésen módosítjuk majd a költségvetést, ezt követően tudunk konkrét választ adni” – írták a szerkesztőségünknek küldött válaszukban.
A III. kerületben a rezsitöbblet 1 milliárd forint körül lehet. dr. Kiss László, a kerület polgármestere azt írta:
„Az óvodákban és az intézményrendszerben jelentős többletteher várható.
1. Megnövekedett rezsiterhek: az állam egyik első intézkedése az volt, hogy kizárta az önkormányzatokat a rezsitámogatott körből. Az áremelkedés jelenleg nem kalkulálható pontosan, de kerületünknél ez kb. 1 milliárd forintos tétel lesz
2. Az étkezés díját infláció alatt emeltük a kerületi lakosok gyermekei tekintetében, ingyenesen étkezik az óvodai gyermekek 85%-a, és az iskolai gyerekek kb. 1/-3. Ezzel együtt 1 milliárd forintot meghaladó összeget biztosítunk az étkezés támogatására.
3. A fatüzelésre való átállás komolytalan kommunikációs trükk, meggyőződésem, hogy azok sem gondolják komolyan, akik mondják. Ilyen terveink nincsenek. Minden intézményünkben – bölcsődékben és óvodákban egyaránt – biztosítjuk a megfelelő ellátást, ennek fedezete az Önkormányzat felelős gazdálkodása.
4. Nem esett szó a hatalmas infláció által okozott bérromlásról sem. Önkormányzatunk havi 20.000 forinttal támogatja az óvodai dolgozókat és egyszeri átlagosan 100.000 forinttal támogatta őket a nyáron. Emellett szükségesnek vélünk további béremelést is. Elképesztően rossznak tartom, hogy a kormányzat által ígért pedagógusbér emelés elmaradt.”
(Kiemelt fotó: Diákok kabátban, sapkában állnak sorba az ebédért a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Vilmány általános iskolájában, ahol egy hónapig volt rendkívüli tanítási szünet. MTI Fotó: Vajda János)