Frekvenciapályázat: nyertes csata, vesztes háború?

A héten döntött, és döntésével nagy sajtóvihart kavart az ORTT. A testület a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával úgy döntött, hogy a kisebbik vételkörzetű, a lakosság 67 százalékát elérő – november 18-áig a Danubius Rádió által használt – jogosultságot az Advenio Zrt., a nagyobbik, 81 százalékos lefedettséget biztosító, most a Sláger Rádió adását továbbító hullámsávot pedig az FM1 konzorcium nyerte el hét évre. Ez a két pályázó ígérte a legtöbbet: bevételük 50, illetve 55 százalékos befizetését vállalták. A sajtóban megjelent vélemények szerint az Advenio mögött jobboldali, míg az FM1 konzorcium mögött baloldali érdekek állnak: sokan úgy vélik, nem történt más, mint a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz „mutyival” megszerezte magának a frekvenciákat, ki-ki a magáét, természetesen. Majtényi László, az ORTT elnöke szerette volna, ha kizárnák az irreális ígéretekkel előrukkoló pályázókat, ám ezt a törekvését nem tudta végigvinni. A pályázati döntés megszületése után nem sokkal lemondott testületi elnöki tisztjéről.

– Találgatásokba nem szívesen megyek bele, hiszen a pályázatokban nem szerepelt, hogy a Fidesz vagy az MSZP érdekeit szolgáló rádiót kívánnak-e működtetni – felelte Majtényi László, az ORTT frissen lemondott elnöke, amikor a 168 Óra Online azt firtatta, valójában mely politikai oldal érdekeit szolgálhatja hosszabb távon a testület döntése. Ha a most nyertes két adó valamelyike nem teljesíti a pályázatban vállaltakat, akkor az ORTT felmondhatja vele a szerződést. Így, feltételes módban, mert a gyakorlatban más is történhet. – Többször megtörtént korábban, hogy valaki egy irreális ajánlattal elvitte a frekvenciát, később pedig vagy a javára módosították a szerződést úgy, hogy hatalmas könnyítéseket kapott, vagy egyszerűen nem tudta fizetni, és befuccsolt, de az ilyen nagyságrendű bukás elég nagy károkat okoz – feleli Majtényi László.

Mi a garancia arra, hogy a választások után egy megváltozott összetételű ORTT egyformán bánik a két mostani nyertessel, és egyformán behajtja az ígéreteket? – tettük fel a kérdést.
– Szabály van, garancia nincs, és az ORTT sok éves gyakorlata nem megnyugtató ebből a szempontból. Nyilvánvalóan a követelmény az, hogy hasonló módon kezelje a két adót a hatóság, de erre semmilyen garancia nincs. Pereskedhet a rosszabbul járó fél, semmire nem megy vele – feleli az önszántából leköszönő testületi elnök.

– Én e pillanatban a veszteséget látom, azt, hogy létező szabályokat valamilyen érdek mentén felül lehet írni – mondja Dr. Timár János, a testület SZDSZ által delegált tagja, aki nem vett részt a határozathozatalban. Bízik abban, hogy ezek az országos adók alapvetően gazdasági vállalkozások, és műsoraikat tekintve nem fognak politikai irányzatot venni. Persze, ha csupán arról lenne szó, ki sugároz szórakoztató zenét, nem tört volna ki a botrány. A sajtó azért hangos, mert a két győztes mögött a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz paktum át sejti a frekvenciák fölött. Ezügyben óvatosan fogalmaz az SZDSZ delegáltja: – Az ORTT-ben relatíve kevés információval rendelkezünk az ilyen típusú feltevések valós gazdasági hátteréről.

Mekkora biznisz van a kereskedelmi rádiózásban? – tette fel a kérdést a 168 Óra Online.
– Amikor elindult, óriási biznisznek tűnt, ehhez képest valóban beszűkült a reklámpiacon a rádiók lehetősége, de így is hét és tízmilliárd forint közöttire becsülik a rádiós piac értékét, és ennek jelen pillanatban legalább a kétharmadát, de inkább többet a két nagy adó, a Danubius és a Sláger birtokolja – válaszolja Dr. Timár János.

Az ORTT a jelenlegi szabályozás szerint fele-fele arányban kormánypárti és ellenzéki delegáltakból áll, szavazatuk egyenlő értékű, ezenkívül van egy elnök, aki a mérleg nyelve lehet. A tagok megbízatása 2012-ig szól. A választási eredmények azonban módosíthatják a testület összetételét. Ha például az SZDSZ nem jut be a parlamentbe, vagy nem alkot frakciót, a párt delegáltjának megbízatása automatikusan megszűnik. Ha csakugyan úgy lesz, ahogy Orbán Viktor most állítja, hogy a Fidesz nem lép koalícióra a Jobbikkal, a Jobbik delegáltjai, akárcsak a szocialistákéi, ellenzékinek számítanak majd. És bár a Jobbik most úgy nyilatkozik, hogy „aggodalommal látjuk a Fidesz és az MSZP hosszú évek óta tartó, háttéralkuk formájában működő nagykoalíciójának újabb példáját”, ha a két adó nem tudja teljesíteni a pályázatban vállalt kötelezettségét, nem kétséges, melyiknek a kesztyűs kézzel való bánásmódjához járulna hozzá a szavazatával. Elképzelhető, hogy az Advenio működtette Klassz rádió műsorszolgáltatási díját csökkentik, míg a sajtó által most baloldali kötődésűnek nevezett FM1 konzorcium Neo rádiójánál lekattintják a főkapcsolót. Persze, ez arra az esetre vonatkozik, ha a Fidesz csak a Jobbikkal szerezne sima többséget. Mert ott van még az a variáció is, hogy kétharmados többséget szerez a Jobbikkal együtt, illetve önmagában is megszerzi ezt a kétharmadot.

Gyuricza Péter, az MSZP egyik delegáltja szerint fölösleges feltételes módban gondolkodni.
– Ha a Fidesznek kétharmada van azt, csinál, amit akar, akkor nem a médiát alakíthatja át, hanem az országot. Csinálhatnak egy új médiatörvényt, amelybe ad absurdum beleírhatják, hogy mától a közszolgálati rádió funkcióját az Advenió rádiója fogja betölteni. Ha így gondolkodunk, akkor ne hozzanak törvényt a parlamentben, mert minden törvényt meg fog tudni változtatni kétharmaddal egy másik összetételű országgyűlés, akkor állítsuk le az országot. Akkor, amikor ezt a döntést hozzuk, nem azt kellett figyelnünk, mi lesz, ha Jobbik delegáltak lesznek, hanem azt, hogy elkerüljük a rosszabbik megoldást, vagyis azt, hogy nem tudunk eredményt hirdetni, mert akkor november 18-án éjfélkor két hullámhosszon megszűnik a sugárzás – nyilatkozta a 168 Óra Online-nak.

Gyuricza Péter úgy véli: ha komolyan veszik azt, amit kiírtak, akkor bizony nem nagyon dönthettek volna másképp.
– A felállított kategóriák döntő többségében (magyar zene aránya, tudósítás kulturális eseményekről stb.) az összes versenyző a maximális számot ígérte a pályázatában, tehát mindenkinek a maximális pontszámot kellett adni – magyarázza. – A szubjektív pontozáson kívül egyetlen olyan tétel maradt, ahol különbség volt: az ár. Az elérhető 100 pontból negyvenöt az árból tevődik össze. Ennek két eleme van: az egyik, hogy most, az indulásnál mennyit ajánlanak meg, a másik pedig az bizonyos 200 millió forint plusz az éves nettó árbevétel általuk vállalt százalékos aránya. A kettőből összeadott befizetendő összeg évente nem lehet kevesebb 350 millió forintnál, és az első évben meghatározott minimáldíjnál. Itt már nagyon komoly verseny volt, és a legtöbbet ígérők nyertek.
Az MSZP egyik delegáltja szerint nehéz ilyen helyzetben jó döntést hozni. Hosszabbítani pedig már semmiképpen nem lehetett: – A médiatörvény úgy rendelkezik, hogy 7 évig és egyszeri hosszabbítással még további öt évig kaphat jogosultságot egy műsorszolgáltató. Ez volt az első olyan eset, amikor ez letelt. 54 olyan jogosultság van még az ORTT előtt, aminek az engedélye 2011 márciusáig le fog telni – mondja Gyuricza Péter.

Vásárhelyi Mária szociológus szerint az MSZP újra belement egy alkuba, amelyből vesztesként kerül majd ki
„A szocialisták jobban jártak volna, ha minden marad a régiben – írja a szociológust idézve a Népszabadság. – A Sláger és a Danubius rádiók ugyan nem politizáltak, de mégis egyfajta laza, liberális világot képviseltek. Most lesz egy újabb jobboldali rádió, az ezekre a médiumokra jellemző kritikátlan elfogadással az egyik, és ugyanilyen erős gyűlölettel a másik oldal felé, és lesz egy baloldali rádió, amely valószínűleg közel sem lesz ennyire elfogadó a szocialistákkal. Ráadásul később gazdasági nyomással lehet olyan helyzetet teremteni, hogy a befektetők újra átgondolják, hogy valóban balliberális rádiót akarnak-e.

Vásárhelyi Mária szerint „ebből az alkuból is jól látszik, hogy az MSZP-nek se koncepciója, se stratégiája, se hozzáértő politikusai nincsenek, ha a médiáról van szó.”

A témában lásd még az