Freedom House: Magyarország többé nem demokrácia, hibrid rezsim lett belőle, ami már közelít az autoriter államhoz

2020. május 6., 09:52

Szerző:

Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé – állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése, melyet a 444.hu ismertetett. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból – azaz Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát, Ukrajnát, Moldovát és Grúziát egy kalap alá véve Magyarországgal –, mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. Mint írják,

a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények,

és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.

Az Országgyűlés plenáris ülése
Fotó: MTI/Illyés Tibor

A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok). 

A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.

Rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében. A térségben általában is lesújtó a helyzet, a 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés.

Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent.

Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.

Az országok hét különböző mérőszám átlaga alapján kapnak úgynevezett végleges demokráciapontot. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai):

  • mennyire demokratikus a kormányzás (3,25)
  • hogyan zajlanak a választások (4,25)
  • a civil szektor állapota (4,50)
  • a média függetlensége (3,25)
  • önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75)
  • az igazságszolgálatás állapota (4,75),
  • korrupció (3,50).

Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott, 4-től számíthatna félig szilárd demokráciának - pont annyit, mint Szerbia.

Mint az elemzés kitér rá, még Lengyelországgal egy szintről indulva, megelőzve Romániát és Szlovákiát is, fokozatosan a szerb demokráciával kerültünk egy kategóriába, miközben a lengyeleknél is jelentősen romlott a helyzet. Mostanra sokkal közelebb vagyunk a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Igaz, az eurázsai térség még messze van, ott csak 1,94 az átlagpontszám.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.

A jelentés szerint Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott. A Freedom House Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol.

Felvetik azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak vajon meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában.

A szerb ellenzék például bojkottot hirdetett, mivel a kormány évek óta semmilyen javaslatukat nem fogadta el, miközben a saját törvényeit villámgyorsan nyomja át a törvényhozáson. 

A Freedom House ajánlásokat is megfogalmaz. Az Európai Uniónak azt tanácsolják, hogy a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek.

Itt olvashatnak a nonprofit szervezet korábbi megállapításairól:

 

10:20

Csaknem 30 millió forintot loptak el telefonos alkalmazás segítségével egy zalai férfitől, az eset kilenc gyanúsítottja azonban másoktól is milliókat szerzett hasonló csalással – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője pénteken. Az átverés során a bankszámláinkhoz férkőznek hozzá a bűnözők.