Freedom House: Magyarország többé nem demokrácia, hibrid rezsim lett belőle, ami már közelít az autoriter államhoz
Magyarország 2019-ben átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé – állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése, melyet a 444.hu ismertetett. Ebben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból – azaz Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát, Ukrajnát, Moldovát és Grúziát egy kalap alá véve Magyarországgal –, mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei. Mint írják,
a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények,
és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat.
A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.
Rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében. A térségben általában is lesújtó a helyzet, a 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés.
Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent.
Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.
Az országok hét különböző mérőszám átlaga alapján kapnak úgynevezett végleges demokráciapontot. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai):
- mennyire demokratikus a kormányzás (3,25)
- hogyan zajlanak a választások (4,25)
- a civil szektor állapota (4,50)
- a média függetlensége (3,25)
- önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75)
- az igazságszolgálatás állapota (4,75),
- korrupció (3,50).
Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott, 4-től számíthatna félig szilárd demokráciának - pont annyit, mint Szerbia.
Mint az elemzés kitér rá, még Lengyelországgal egy szintről indulva, megelőzve Romániát és Szlovákiát is, fokozatosan a szerb demokráciával kerültünk egy kategóriába, miközben a lengyeleknél is jelentősen romlott a helyzet. Mostanra sokkal közelebb vagyunk a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Igaz, az eurázsai térség még messze van, ott csak 1,94 az átlagpontszám.
Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.
A jelentés szerint Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott. A Freedom House Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol.
Felvetik azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak vajon meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában.
A szerb ellenzék például bojkottot hirdetett, mivel a kormány évek óta semmilyen javaslatukat nem fogadta el, miközben a saját törvényeit villámgyorsan nyomja át a törvényhozáson.
A Freedom House ajánlásokat is megfogalmaz. Az Európai Uniónak azt tanácsolják, hogy a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek.
Itt olvashatnak a nonprofit szervezet korábbi megállapításairól:
