Forgács – Horn vita: Külön faj-e a Közép-európai?

Nemzetközi össztűz alatt van Orbán Viktor idei tusványosi beszéde, különösképpen a „kevert faj” kifejezés elhangzása miatt. A kormányfő magyarázkodik, tanácsadója lemondott, majd mégsem, a 168 Óra pedig egy asztalhoz ültette vitázni a kormánynak is dolgozó Forgács István romaügyi szakértőt és Horn Gábor liberális politikai elemzőt, expolitikust. A beszéd következményeiről, náci és rasszista címkékről, bevándorlássellenességről, EU-különutakról, cigány és zsidó érzékenységről is szót ejtettünk.

2022. augusztus 4., 14:44

Szerző:

Hogy a két szélső értékelésre utaljak: műbalhé vagy Rubicon-átlépés náci beszéddel?

Horn Gábor: Nem nevezném műbalhénak, s azzal sem értek egyet, hogy egy gumicsontot kaptunk tudatosan, hogy eltereljék a figyelmet az energiaáremelésekről, adóemelésekről. Ez lenne a jobbik eset, de sajnos itt az Orbán által régóta képviselt bezárkózó, idegengyűlölő politika fontos állomásához érkeztünk. Nem gondolom náci szövegnek, túlzásnak érzem ezt a minősítést, maga Orbán is jelezte, hogy félreérthető volt. Viszont a szöveg tökéletesen beleillik a Brüsszel-ellenes, sorosozós, idegenellenes, multikultúraellenes világába. A kevert faj kifejezés használata teljesen vállalhatatlan, ilyet a magyar nyilasok mondtak utoljára, de ha elfogadom, hogy nem ezt akarta vele mondani, s elfogadom, hisz követtem már én is el hibákat politikusként, akkor értsük a különféle kultúrákra – de még akkor sem tudok vele mit kezdeni. A magyar miniszterelnök az én miniszterelnököm is, hiába nem szavaztam rá, de ezzel a mondattal az én szubkultúrámat, a hozzám hasonló zsidó embereket, sorstársaimat, fajtatársaimat is végtelenül megbántotta, ami elfogadhatatlan. 

Forgács István: Senki sem vitathatja el azt, amit ezzel kapcsolatban érzel, Gábor. Én viszont próbálom más szemmel nézni az egészet: nem akarom azt látni mindenáron, hogy Orbán kirekeszti magát mindenhonnan, körbezár minket magyarokat magunkkal, ellenben úgy fogom fel, hogy ő Közép-Európa megóvásán dolgozik, s ebben értelmezem a mondatait. A kevert fajúságot tehát én kulturálisan értelmezem, a közép-európai jelleg megőrzését látom ebben. Omar Sayfo is megírta, hogy ő kevert fajúként érzi már magát magyarnak ebben a társadalomban, s elvárja a miniszterelnöktől, hogy védje meg. Szerintem egy arab származású magyartól sem várhatjuk el, mit gondoljon kötelezően erről a beszédről, meg nekem, a cigány polgárnak sem írhatja elő mondjuk Bolgár György, miképpen kell vélekednem Orbán szavairól. Én sem vonom kétségbe, hogy téged viszont megrémít. Szerintem az Orbánt támogató oldal kevésbé vonja kétségbe a te érzéseidet, mint amennyire a vele szembenállók elfogadhatatlannak tartják az én gondolkodásomat.

Tehát Gábor azt érzi, a tusványosi szavak egy régóta tartó bevándorlásellenes politika következményei, István viszont több megértést szeretne az orbáni különutas politikával szemben?

F.I.: Elhiszem azt is, hogy Gábor úgy érezheti, én Orbán szennyesét kéretlenül is mosom.

H.G.: Nem, bennem nincs ilyen, őszintének vélem a gondolataidat. Amit te mondasz, azzal szemben tudok érvelni, mert valóban létező vita része, a kevert fajúval szemben nem tudok. 

Vállalhatatlan ez a kifejezés?

F.I.: Ez ennél bonyolultabb: az esélyegyenlőségről szóló törvény 2003 óta - akkor Gáborék voltak kormányon - úgy szól, hogy üldözendő minden faji, nemzetiségi megkülönböztetés.

H.G.: Hát a miniszterelnök éppen egy faji megkülönböztetést akar megfogalmazni!

F.I.: Akkor most értelmezhető jól vagy rosszul a faj kifejezés? 

H.G.: Nem akarok szemantikai vitákba belemenni, mindenkinek joga van rossz mondatokat mondani, én Orbán bécsi nyilatkozatát egy sajátos bocsánatkérésként elfogadom, annak a jele, hogy szerinte is gond volt a kevert fajos mondattal. 

Akkor mi itt a vita mélyebb lényege?

H.G.: Engem régóta izgat, hogy itthon kétféle értelmezése alakult ki a világnak, a hova is tartozunk kérdésében: van ez a sajátos közép-európai identitáskeresés, én viszont úgy gondolom, Magyarország a nyugati világ szerves része. Nem Közép-Európa, nem a Balkán része, egy működő fejlett magyar demokrácia a Nyugat része. És ez fontos vitapont közöttünk, hiszen Orbán azt vizionálja, hogy 2030-ra a Nyugatnak vége lesz; javaslom, találkozzunk 2030-ban ezen a teraszon, és nézzük meg, vége lett-e. Én vagyok közülünk itt a legidősebb, ezekre a szövegekre emlékszem a kádárizmusból, a laktanyából, de nem: a nyugati világnak nem lesz vége. Orbán világa globalizációellenes, versenyellenes, kapitalizmusellenes, amivel alapjaiban nem értek egyet. Ez valódi ideológiai vita lehetne köztünk, merre menjünk, erről lehetne értelmesen beszélgetni, de ehelyett Orbán csak kinyilatkoztat a maga erdélyi nyilvánossága előtt a kevert fajú világ végéről. Eközben már Közép-Európa is mást mond, a lengyelekkel is elváltak útjaink.

F.I.: Egyetértek, a Nyugatnak nem valószínű, hogy 2030-ra vége lesz, de a térségnek is egészben kell maradnia, és például a szerb miniszterelnök is azt mondja, kellene a térségnek valami vízió.

A teljes cikket a 168 Óra hetilap 2022. augusztus 4-én megjelent lapszámában olvashatja.

 

Balogh Péter, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet Reziliencia Központjának vezetője volt a Jazzy rádió vendége, aki arról beszélt, hogyan kellene megvédenünk a személyes adatainkat az internetes bankolás vagy a telefonhasználat során. A kibertér is háborús hadszíntérré vált, és a kibertérben végrehajtott támadások a civil lakosság életére is nagy hatással vannak.