Főiskola: gyakorlati szakemberek, egyetem: értelmiségi utánpótlás

A kormány elsősorban szemléletváltást sürget, tervezetükben rögzítik: a közérdek elsőbbséget élvez az egyéni érdekekkel szemben, valamint, hogy „a felsőoktatásnak olyan kiművelt, elkötelezett, felelős gondolkodású értelmiséget kell nevelnie, amely értelmiségi réteg tudásával a nemzet szellemi és gazdasági fejlődését segíti elő”. Így először is egyértelműen és funkcionálisan el kívánják választani a főiskolát az egyetemtől. A főiskola gyakorlati szakembereket képez, míg az egyetem nagyobb hangsúlyt fektet az elméleti képzésre, az értelmiségi utánpótlás lesz a feladata.

Erős állami kontroll, EU-s irányelvek

Mivel a felsőoktatási intézmények nagy részét az adófizetők pénzéből tartják fenn, így fontos, hogy erősebb állami felügyelet valósuljon meg, azonban az oktatás tartalmának és mikéntjének, kutatásaik tárgyának és módszerének megválasztásában biztosítjuk az autonómiát – nyilatkozta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár.
A felsőoktatásnak rugalmasabban kell alkalmazkodnia a munkaerő-piaci igényekhez, így létrehozhatnak tanácsadó testületeket, hogy szorosabb kapcsolatot tarthassanak fenn a gazdasági élettel – tette hozzá.

A tervezet szerint 2020-ra a 30-34 éves korosztály 40 százaléka rendelkezik majd diplomával. Hoffman Rózsa rávilágított, ez EU-s irányelv, és szükséges ahhoz, hogy az egységes felsőoktatási térségbe hazánk be tudjon illeszkedni, és úgy látja, ezt mindenképpen teljesíteni tudjuk.

Pedagógusi életpályamodell

A vitaanyagból kiderül, a felsőoktatás legnagyobb képzési ága a pedagógusképzés. A hallgatói összlétszám negyed része tanul valamely pedagógus szakon, azonban a pedagógusképzésnek a közoktatási rendszer a „megrendelője”, ezért ezt az állam a korábbiaknál erősebben szabályozná. A tanárképzés alapmodelljének a két emeltszintű érettségi és alkalmassági követelmények alapján történő felvétellel, a két szakos, osztatlan öt+egy gyakorlati éves képzést tekintik, visszahelyezve az osztatlan képzésbe. Továbbá vizsgálni fogják a jelentkezők pedagógus pálya iránti elkötelezettségét és alkalmasságát.

Két emelt szintű érettségi, nulladik évfolyam
A felvételi rendszer átalakításában fontos lesz, hogy minden felsőoktatási intézményben azonos felvételi követelmények alapján lehessen bekerülni. A vitaanyag szerint az a hallgató, aki nem rendelkezik emelt szintű érettségivel, nem alkalmas a felsőoktatási képzésben való részvételre. A jövő évtől két tantárgyból kell emelt szintű érettségit tenni - egy kötelezően előírt és egy választható tantárgyból, továbbá adott szakokon pedig, ahogy eddig is, az intézmények állítanak alkalmassági, gyakorlati vizsgát. Ezenkívül kötelező szakmai alkalmassági vizsgálatot vezetnek be azokon a szakokon, ahol más személyek képzésére, egészségügyi vagy szociális ellátására, illetve művészeti valamint sport tevékenységre, továbbá mérnöki tervezésre oktatnak.
Szintén fontos változás, hogy egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehet jelentkezni. Ha a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg.
A képzési rendszerben újdonság továbbá az önköltséges nulladik évfolyam bevezetése, mely azoknak a jelentkezőknek nyújt előképzést, akik a felvételhez szükséges ponthatárt nem érték el. A felsőoktatási intézményeknek nem feladatuk a középiskolában el nem sajátított, a felsőfokú képzéshez nélkülözhetetlen ismeretek pótlása – olvasható a tervezet indoklásában.

Limitet mond a kormány
A kormány határozza a felsőoktatási intézményekbe felvehető államilag támogatott hallgatók számát képzési területenként, szakonként, valamint a mesterképzésre felvehető államilag támogatott hallgatók és a doktori képzésre felvehető ösztöndíjasok számát.
A felvehető hallgatók létszámának szakonkénti meghatározása elkerülhetővé teszi, hogy egyes népszerű szakokon végzett diplomások (mint jelenleg pl. a bölcsészek) tömegesen kerüljenek a munkanélküliek táborába – magyarázzák a lépést a vitairat szerzői.
A költségtérítéses képzésre felvehetők számát az intézmények határozzák meg, így továbbra is lehet majd önköltség árán diplomához jutni.

Akadémiai és gyakorlati alapképzés
A tervezetben meghatározzák a felsőoktatási képzésszintek funkcióját. Eszerint az alapképzésnek például két, tartalmilag különböző típusa van: a gyakorlati és az akadémiai. A gyakorlati olyan képzést ad, melynek elvégzése után a hallgató teljes értékű gyakorlati szakemberré válik majd. Az akadémiai típusú alapképzés szélesebb és mélyebb elméleti képzést nyújt és kevesebb gyakorlati ismeretet, alkalmazkodva a színvonalas mesterképzés igényeihez. Az akadémiai záróvizsga a mesterfokú képzésre történő felvétel követelménye.
Az oktatási államtitkár leszögezte, „Egyikünknek sem érdeke, hogy olyan orvosok, mérnökök, közgazdászok irányítsák ezt az országot, akik egyetemista éveik alatt nem tudtak szorgalomról számot adni”, így a vizsgára jelentkezések számát is korlátozni fogják, ez azonban még vita tárgya.

Nem ösztönzi a tömegképzést
A finanszírozás is nagy átalakuláson megy majd át; a jelenlegi képzési, tudományos és fenntartói normatívák átcsoportosítása miatt az új finanszírozási rend összességében nem ösztönzi majd az intézményeket arra, hogy minél több hallgatót vegyenek fel.
Az alapítványi és magán felsőoktatási intézmények költségvetési támogatása megszűnik, és csak az állam által megrendelt képzésekben résztvevő, államilag támogatott hallgatók után nyújt támogatást.

Megtépáz jogokat, szűkít és ellehetetlenít
A szocialista párt szerint felsőoktatási törvény koncepciója minőség-, hallgató- és autonómiaellenes és nem szolgálja a felsőoktatás ügyét - jelentette ki szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Hiller István. A törvényjavaslatot úgy jellemezte: „Megtépáz jogokat, szűkít és ellehetetlenít. A felsőoktatási törvény koncepciójára a 60-as évek szelleme nyomja rá bélyegét. Kevés hallgató, bezárkózó intézmények, állami felügyelet”.
A szocialista képviselő szerint a tervezet legfőbb célja a hallgatói létszám csökkentése, amit két eszközzel akarnak elérni, azzal, hogy csökkentik az államilag támogatott hallgatói helyeket, de egyúttal csökkentik a felvett hallgatók létszámát is. Leszögezte, hogy diplomával könnyebb elhelyezkedni és ha kevesebb diplomás lesz, akkor nőni fog a munkanélküliek száma.

A tervezethez december 10-ig várják e-mailen az észrevételeket, javaslatokat, valamint a szakmai szervezetekkel is ekkor zárulnak le az egyeztetések. A tervezet januárban kerül a kormány, áprilisban pedig az országgyűlés elé, az új törvény pedig május végére születhet meg.