Fogjuk a fejünket: kazahsztáni módszereket alkalmaz a Fidesz

Kétnapos üléssel kezdi az őszi ülésszakot az Országgyűlés a héten; a Ház többek között dönt a Fidesz médiacsomagjához kapcsolódó határozati javaslatokról, amelyek a médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról szólnak. Hétfőn, napirend előtt felszólal Orbán Viktor miniszterelnök, kedden pedig megkezdődik a zárszámadás vitája.

Hétfőn a határozathozatalok között dönt a parlament a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjait jelölő eseti bizottság felállításáról, valamint a Közszolgálati Közalapítvány létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokról.

EBESZ-szakértő: a médiacsomag sérti az Emberi Jogok Európai Konvencióját

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiát figyelő képviselője felkért egy médiaszakértőt a magyar médiatörvény értelmezésére. Karol Jakubowicz szakértő szerint a magyar médiacsomag megteremti az intézményes és jogi keretet az önkényes beavatkozásra a véleménynyilvánítás szabadságába, számtalan csapdát kreál a média és az újságírók számára. A szakértő a Vasárnapi Híreknek nyilatkozva cáfolta, hogy a jelentést a magyar ellenzéki pártok diktálták volna Budapestről és készen áll, arra hogy bírálóival tartalmi vitát folytasson le.

A szakértő leszögezte: a médiacsomag sérti az Emberi Jogok Európai Konvenciója 10. cikkelyének alapelvét, miszerint a véleménynyilvánítás és az információ szabadsága a norma, és bármifajta beavatkozás e szabadságba a kivétel, amely csak bizonyos, világosan meghatározott körülmények között történhet.

Feltételek az önkényes beavatkozásra

A fideszes többség által megszavazott csomag ráadásul megteremti az intézményes és jogi keretet a meglehetősen önkényes beavatkozásra a véleménynyilvánítás szabadságába, számtalan csapdát kreál a média és az újságírók számára, amelyeket a Médiatanács felhasználhat bármiféle média termék ellen - szögezi le.

Elmondta még, hogy a nyomtatott sajtó, az elektronikus média és az internet számára megalkotott egyforma szabályozási rendszer szembe megy a demokratikus országokban szokásos gyakorlattal; a közszolgálati média számára teremtett intézményi rendszer pedig ellentétes az Európa Tanács, egykor Magyarország által is támogatott követelményeivel, amelyek e média függetlenségéhez kerestek garanciákat.

A médiaszakértő arra a felvetésre, miszerint a magyar kormányzó pártok, a Fidesz és a KDNP támadták az EBESZ jelentést azzal, hogy a magyar ellenzéki pártok, elsősorban az MSZP - diktálták Budapestről, úgy vélekedett: abszurd az ötlet, hogy bárkinek is hagyná, diktálja neki, hogy mit írjon; a magyar médiacsomagról készült elemzés teljes mértékben az övé. Hozzátette: üdvözölne egy tartalmi vitát az általa kimutatott problémákról és készen állna arra, hogy elismerje tévedéseit, a jogi tételek rossz értelmezését, ha elkövetett ilyent.

Az interjúban Karol Jakubowicz úgy vélekedett, hogy a magyar médiacsomag helyenként azonos megoldásokat alkalmaz, mint a Kazahsztáni Köztársaság tömegmédiáról szóló, 1999-es törvénye - írta az MTI.

Már javasolták a magyar médiacsomag módosítását

Egy jogi szakvélemény alapján már többször is szorgalmazta a magyar médiacsomag módosítását az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője.

Bécsben kiadott sajtóközleményében Dunja Mijatovic azt írta, hogy a magyar médiacsomag nagyon komoly aggodalomra ad okot.

A sajtószabadság-képviselő levelet intézett a tárgyban a magyar külügyminiszterhez. "Ha változatlanul hagynák, akkor erőteljesen korlátozná a médiapluralizmust, a sajtó függetlenségét, megszüntetné a közszolgálati média függetlenségét, és bénító hatással lenne a demokráciában alapvető fontosságú szabad véleménynyilvánításra és nyilvános vitára" – idézett a közlemény a levélből.

Az elemzés alátámasztotta azokat az aggodalmakat, amelyeknek a sajtószabadság-képviselő már júniusban és júliusban is hangot adott – szól a közlemény. A törvénycsomag a médiaszabályozás és -felügyelet olyan új jogi, intézményi és szabályozási keretét teremti meg, amellyel könnyedén vissza lehet élni politikai céllal. Ez ellentmond a hatalmi ágak elválasztása elvének és a liberális demokráciákra jellemző fékek és ellensúlyok rendszerének. Különösen a közszolgálati médiát fenyegeti a közvetlen politikai irányítás veszélye – írta Mijatovic.

A közlemény arra is figyelmeztet, hogy a jelenlegi törvényhozási szándék jórészt kiterjeszti a hagyományos szabályozási keretet az új típusú médiára is, beleértve a legtöbb magyarországi és a külföldön tárolt, de magyar felhasználók számára lényeges internetes tartalmakat is. Ez széles körben helytelennek számít és veszélyesnek az internetes társadalmi kommunikáció szabadságára nézve – jelentette az MTI.

A sajtószabadság-képviselő felkérésére készült, mintegy ötvenoldalas szakértői vélemény az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió szabad véleménynyilvánításra vonatkozó normái alapján elemzi a médiacsomagnak a már parlamentben megszavazott elemeit és a tartalomszabályozásról szóló, 363. számú törvényjavaslatot.

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordult

Az MSZP a múlt héten az Alkotmánybírósághoz fordult, mert véleménye szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa.

Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő elmondta: alkotmányellenesnek, a sajtószabadságot sértőnek tartják a jogszabályt a létrehozott új intézményrendszer és a közszolgálati média új finanszírozási rendszere miatt. Az ellenzéki párt emiatt a törvény visszamenőleges megszüntetését kéri, mert szerintük ellentmond a jogalkotási törvénynek is - írta az MTI.