Fodor: Ha győzünk, az ország megszabadul a félelem lidércétől

- Készültek, terveztek, szerveztek (meg is egyeztek) – s közbeszólt a vihar. Olyan ez, mint valami istenítélet. Orbán megtartotta, az ellenzék elhalasztotta. Ideje véget vetni ennek a peches szériának.

– Eljön az a nap is. Mondjuk, én azt sem bánnám, ha pont április 6-án fordulna meg a szél. De egy politikus számára (elvben) első a ráció, a körültekintő tervezés. Láthatjuk, hogy a brahista politikusokat az eredmény nem igazolja. Ha emberek kerülhetnek veszélybe, mi nem kockáztathatunk.

- Legalább nem mondhatják az önök értelmiségi fanyalgói, hogy „már megint elszúrták „ezek”. „Erről is a politikusok tehetnek.”

– Ez az, amiről a legkevésbé tehetünk.

- Most mivel váltja ki az ünnepi programot?

– A saját külön (liberális) rendezvényünk a Petőfi szobornál ettől függetlenül megrendezhető. Szűkebb körben mégiscsak megemlékezünk március 15-éről.

- Fényes kormányzati külsőségek, átadások és előkészületek után érkeztünk el a mai naphoz. Mit tud felmutatni a kormányváltó ellenzék?

– Mi nem parádézhatunk, nekünk az igazat kell kimondanunk, vihar előtt, vihar után és vihar helyett. Mi a kampányban arról beszélünk (és fogunk is beszélni), ami ebben az országban ma zajlik. Mert hiába fényesek azok a díszletek, hiába kövezték újra a Kossuth teret, a valóság romosabb.

- Azért az ünnep viharban is ünnep. Mi március fő üzenete a liberálisoknak?

– Én a 12 pontot tartom lényegesnek. Amit azon napon Pest-Budán kinyomtattak – habár az egész országé – kicsit a mi credónk is. 1848-49 végül is nemzeti liberális forradalom, a nemzetté válás alapélménye volt. Ha beszélhettem volna, a szabadságról beszéltem volna. Legelőször a sajtó szabadságáról, amely nekünk, liberálisoknak mindennél fontosabb, s amely a mai Magyarországon súlyos hiányokat szenved. Mert fontos a megélhetés, fontos a kenyér. A szabadság ügyét mégsem tartom másodlagos, „kiegészítő üzenetnek”. A kettő szorosan összefügg.

- Szerintem mégis illik egy kampányban – még egy ünnepen is – nagyon is mindennapi, „anyagiasítható”, konkrét dolgokról is beszélni.

– A nyolc pontunk, amelyet Mesterházy Attila minden fórumon elmond, végül is ilyen. Legfontosabb követeléseink halmaza.

- Két hetük van, a verseny éleződik.

– Én nem vagyok szorongó vagy pesszimista alkat. Meggyőződésem, hogy Fidesz legyőzhető, legyen derűs vagy viharos az idő. Számos jel bizonyítja, hogy egyre erősebbek vagyunk. Az aláírásgyűjtésre három napot kalkuláltam. Már egy nap után minden összejött. Reggel kezdtünk, délre végeztünk. Én óvatos lennék az előzetes becslésekkel. Lesznek meglepetések.

- Milyen jövő vár Magyarországra, ha mégis Orbán győz?

– Én erre nem is készülök, s nem pusztán „hivatalból.” Ha mi nyerünk, megszabadul a lidérctől, az ország a mindent eluraló félelemtől. Attól a szorongató érzésvilágtól, amely jelen van a mindennapokban. Ha Orbán győz, a kétségbeesés, az elvándorlás, a szétesés folytatódik. Ezt meg kell állítani.

-A győzelmet ki kellene szenvedniük. Közösen kormányozni ennél is nehezebb.

– Az alapértékekben ma már egyetértünk. A mi szövetségünk nem kaszárnyauralom. Néha persze vitatkozhatunk majd, hogy megszüljük a legjobb megoldást a közjó érdekében.