Fizetett statiszták tapsoltak Orbánnak

Orbán ünnepi beszédét a Fidesz-KDNP alkotmányjavaslatából idézve azzal kezdte: "legyen béke, szabadság és egyetértés". A kormányfő azt mondta, a 48-as magyarok halált megvető bátorsággal meg is tették, amit vállaltak, és ez a kiállás tette lehetővé, hogy elérjék céljukat. Alapjaiban megújították Magyarországot, amely soha többé nem süllyedt vissza a feudális viszonyok közé - hangoztatta. Hozzátette, azóta is így történik mindig, így történt 1956-ban, 1990-ben és 2010-ben is: amikor a hatalom nem képes többé felelősen szólni, nem tud többé az igazság nyelvén beszélni, amikor hamis ideákat hirdet, és egyetlen igazi célja a hatalom megtartása, akkor a magyarok kiállnak országukért.

Amikor eluralkodik a felelőtlen cselekvés, az önsorsrontás, a csalás, a könnyű meggazdagodás reménye, akkor érvénybe lép a '48-as eskü, akkor egyetlen pillanat alatt elviselhetetlenné válik a sanyargatás - fogalmazott, hangsúlyozva: ilyenkor a magyarok összeszedik magukat, kiállnak hazájuk mellett, és bekövetkezik Magyarország teljes megújulása, miként bekövetkezett 1848-ban is, amely mindmáig a magyarság újkori történelmének legsikeresebb megújulását hozta el. Orbán Viktor felidézte: a '80-as évek végén is sokan voltak, akik nem hitték, hogy a diktatúra az ő életükben véget érhet, de voltak, akik hittek abban, hogy létezik a "túlpart", egy másik, szabad Magyarország, amelyre rátalálunk, ha eljön az idő. Ez tette csodálatossá a rendszerváltás idejét, szerettük volna hinni, hogy a szovjet csapatok hazaküldésével, a demokratikus választásokkal, a gazdaság felszabadításával meg is érkezünk abba a másik Magyarországba, amely erős és sikeres - folytatta, megjegyezve: hamar észre kellett vennünk, hogy mégsem érkeztünk meg, "a múlt színei, arcai, levegője" bukkantak elő, nem sikerült elszakadni a diktatúra 40 évétől.

Szavai szerint olyan országgá, néppé lettünk, amelynek még azokra a legegyszerűbb kérdésekre sem voltak közös válaszai, hogy kik vagyunk, mit akarunk kezdeni az ezer évünkkel, mi köt össze bennünket, mi tesz egy nemzetté, vannak-e közös céljaink és terveink egymással a jövőben. Ezek, mint mondta, húsz év óta megválaszolatlan kérdések voltak, ezért nem voltunk képesek egy új alkotmányt sem összehozni. Tovább kerestük azt a Magyarországot, amit megálmodtunk; néha úgy éreztük, megtaláltuk, de a vége mindig csalódás lett - részletezte, megjegyezve: a csalódottság a magyar élet alapérzése lett, és hitünk is apadni kezdett.

A tavalyi év megmutatta, hogy rossz helyen kutattunk: az igazi, a 48-as, az 56-os, a szabad Magyarország nem található meg az ideológiák és az elméletek világában, nem találunk rá sem brüsszeli, sem más fővárosok szabásmintáiban, és a pártalkuk iránytűje sem vezet el hozzá - jelentette ki a miniszterelnök. Rögzítette: az a Magyarország, amelyet keresünk, amelyben élni szeretnénk, annak a világnak a tervrajza, amely a saját otthonunk lehet, itt van közöttünk, itt él bennünk, nem kívül, hanem belül kell keresnünk. Így és ezért találtak egymásra a magyarok a tavalyi választáson - hangsúlyozta Orbán. Kiálltunk Magyarországért, amikor vissza kellett szerezni a nyugdíjrendszert a tőzsdecápák markából - mondta az Origo tudósítója szerint Orbán. Szerinte a kormány a helyén volt akkor is, amikor árvíz sújtotta az országot, amikor vörösiszap öntött el településeket, vagy amikor - Orbán fogalmazása szerint - igaztalan, Magyarországról szított támadások érték az országot Brüsszelből.

Kétezerért csápoltak

Mintegy ötszáz ember kapott 1500-2000 forintot azért, hogy végignézzék és megtapsolják a Nemzeti Múzeumnál tartott március 15-i ünnepséget - állította az

Origónaktöbb, magát statisztának mondó fiatal. Egyikük azt mondta, hogy "nem igazán érdekli őket Orbán beszéde" és egyébként a politika sem, de fejenként 1500-2000 forintot kapnak a részvételért. A fiatal nem árulta el, hogy melyik cégtől kapták a megbízást. Egyikük szerint nem kell mást tenniük, mint állni és nézni, más szerint tapsolniuk is kell. Három kokárdát viselő lány elmondta, hogy a pénzt az ünnepség után kapják meg.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnökség sajtófőnöke a portálnak azt mondta: "ismereteim szerint a művészeti produkció, vagyis az ünnepi műsor része volt a lépcsőn álló emberek látványa. A rendezvényen egyébként a korábbi évekhez képest sokkal többen, több tízezer ember, fiatalok, idősek, családok ünnepelték örömmel, szabadon március 15-ét" - tette hozzá. Nagy Anna kormányszóvivő titkárságán telefonon annyit közöltek, hogy nem tudnak többet hozzátenni a Havasi Bertalan által elmondottakhoz.

Az Origo riportját megnézheti

itt.

MSZP: Alkotmányos puccs zajlik

Mesterházy Attila ünnepi beszédében úgy fogalmazott: március 15-e mindig arra emlékeztet minket, hogy érdemes harcolni, áldozatot vállalni, mert csak közös erővel juthatunk előrébb. Mert bízhatunk magunkban, egymásban és közös hitünkben. És akkor "a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez". Ebben bíztunk az első szabad választások után, ’91. március 15-én, amikor végre kimondhattuk: újra szabadok vagyunk. És ebben bíztunk uniós csatlakozásunk után, 2005. március 15-én, amikor végre kimondhattuk: intézményesen is hazaértünk Európába. És bízunk minden március 15-én, hogy újra kimondhatjuk: Magyarország szabad, és demokratikus ország, közös hazánk, amelyért olyan sokan, oly sokszor hoztak áldozatot - közölte Mesterházy Attila.

Az elmúlt napokban, hetekben, hónapokban épp ez a bizalom illant el. Magyarországon újra veszélyben a szabadság, veszélyben a demokrácia, és veszélyben a közös hit, hogy együtt és egymással összefogva, közösen teremthetünk jobb világot magunknak és gyermekeinknek. Ma nem a függetlenséget, a demokrácia megerősödését, az életminőség javulását ünnepeljük, hanem a kirekesztést, a szabadság elvételét, a demokratikus intézmények eltiprását és a nehéz helyzetben levők érdekeinek semmibevételét látjuk nap-nap után. Sőt, ma, március 15-én, ahelyett, hogy ’48 közös erőfeszítésére emlékezhetnénk, 1849. március 4-ére kell emlékezzünk - ma nem a Nemzeti dal lelkesítő szavai csengenek fülünkben - hanem az olmützi oktrojált alkotmány szörnyű emléke jut eszünkbe. A nap, amikor Ferenc József eltörölte a közösen kiharcolt áprilisi törvényeket és új, alkotmányos diktátumot kényszerített hazánkra.

Ma fülkeforradalom címén alkotmányos puccs zajlik Magyarországon - jelentette ki a pártelnök. Hozzátette: a leszámolással való fenyegetés, a közhatalmi intézmények elfoglalása és a független intézmények lerombolása után beteljesedni látszik az alkotmányos államcsíny terve. A Magyarországra kényszerített új alkotmány nem teszi jobbá, modernebbé a jelenlegi Alkotmányt. Egyetlen célja van, mégpedig, hogy hosszú távra biztosítsa egy szűk politikai elit hatalmát. Tönkreteszi a szabadság intézményeit, megakadályozza a nép részvételét a nemzet ügyeinek intézésében, kirekeszti a hatalommal nem azonos meggyőződést vallókat a nemzetből.

LMP: a magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván

A magyar nemzet demokratikus alkotmányozást kíván az oktrojált alkotmányozás helyett - jelentette ki Schiffer András az LMP fővárosi, Teleki László téren tartott ünnepi megemlékezésén. A frakcióvezető kijelentette, érdemes felidézni, hogy a történetírás az alkotmányozásnak két módját ismeri. Szavai szerint az egyiket oktrojált alkotmányozásnak hívják, és ezt a központi hatalom végzi el. Ebben az esetben és felfogásban az állam feladata a társadalom megszervezése, a célok meghatározása, és ezeknek alárendelik az egyes polgárok érdekeit. Úgy fogalmazott, hogy a hatalom ilyenkor is adhat engedményeket, de ezeket bármikor visszavonhatja.

Kijelentette, hogy az alkotmányozás másik formája a demokratikus alkotmányozás, a "nép alkotmánya", amely a lehető legnagyobb társadalmi egyetértést tükrözi vissza – írja az MTI. Leszögezte, hogy ez teremt egyensúlyt a különböző társadalmi érdekek között, fejezi ki a társadalmi egyetértést, illetve ez a korlátja a többség zsarnokságának.