Financial Times: A Hóman-botrány felerősítette az antiszemitizmust

A Hóman-szobor felidézi Magyarországon a nácibarát háborús múlt szellemeit. A politikus hívei azt szeretnék, ha emléke tudósként maradna fenn, és nemigen hajlandók tudomást venni arról, hogy szorgalmazta a hírhedt zsidó törvényeket, támogatta a szoros szövetséget Németországgal és ily módon több mint félmillió zsidó legyilkolását.

Éppen az életrajzi tények állnak annak a vitának a középpontjában, amely azóta robbant ki, hogy a kormány úgy határozott: 15 millió forinttal támogatja a leendő Hóman-szobrot. A székesfehérvári polgármester azt mondja, a nemzetközi bírálatok mögött politikai érdekek vannak.

A tolerancia álarcában a gyűlölet kultúráját próbálják exportálni a városba. Az ellentétek rávilágítanak, hogy Magyarország küszködik a holokausztban betöltött szerepével, éspedig egy olyan országban, amelyben a radikális jobboldali, sőt néha nyíltan antiszemita Jobbik Orbán legnagyobb vetélytársává nőtte ki magát.

Magánemberként több miniszter is attól fél, hogy az ügy tönkreteszi a hatalom erőfeszítéseit, hogy eloszlassa zsidó szervezetek aggályait.

Kovács Mária, a Közép-Európai Egyetem történésze azt mondja, a szobor is abba a kategóriába tartozik, hogy dicsőítsék a háborús Horthy-rezsimet. Ezekkel a jelképekkel olyan emberek előtt tisztelegnek, akikről egykor azt gondolták, hogy méltatlanok, akik a magyar történelem legsötétebb fejezeteit képviselik.

A botrány fokozta a félelmeket, hogy csak még jobban felerősödik az antiszemitizmus, jóllehet a felmérések azt tanúsítják, hogy már jelenleg is zsidóellenes a lakosság 25 %-a, ami 6 év alatt 10 %-os növekedést jelent.

A kérdés szakértője, Kovács András – szintén a CEU-ról – úgy véli, a magyar antiszemitizmus fő sajátossága a térséghez képest, hogy különösen nagy hangsúlyt kap a politikai vitákban és a közbeszédben.

A szakértő emlékeztet arra, hogy az ország nem fogadja el a súlyos múltat, inkább próbál méltatni bizonyos figurákat, illetve igyekszik tisztára mosni a saját mérlegét.

Az üggyel a New York Times is foglalkozik: a lap említi, hogy az amerikai kormány antiszemitizmussal foglalkozó külön megbízottja budapesti útján fontosnak nevezte, hogy mindenki tudja: mit tett Hóman a 30-as, 40-es években, amikor elvette magyar állampolgárok jogait, és amellett érvelt, hogy deportálni kell őket, ami gyakorlatilag Auschwitzot jelentette.

Ira Forman, a héten Budapesten részt vesz a Hóman háborús szerepéről rendezendő konferencián, amerikai szemszögből sokkolónak nevezte, hogy egy ilyen ember előtt tisztelegnek.

Az izraeli nagykövet azt hangsúlyozta a székesfehérvári hanukai gyertyagyújtáskor, hogy a fény remélhetőleg elűzi a sötétséget, és megmutatja a város lakóinak, vezetőinek a helyes döntést, mármint hogy nem szabad felállítani a szobrot.

(Szelestey Lajos/Klubrádió)