Filippov: Csökkentsük 16 évre a választási korhatárt, és tegyük kötelezővé az első választást
Az Egyensúly Intézet vezetője szerint kutatások támasztják alá, hogy a politikai döntéshozatalhoz szükséges készségek rendelkezésre állnak már 16 évesen – annak ellenére is, hogy a magyar társadalom többségének nem ez a véleménye.
Számos kutatás támasztja alá, hogy a politikai döntéshozatalhoz szükséges készségek rendelkezésre állnak 16 évesen, még ha ezzel a magyar társadalom többsége nem is ért egyet – mondta Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetője, politikai elemző a 168 oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban.
Az Egyensúly Intézet a napokban jelentetett meg egy javaslatcsomagot, amelynek témája a demokrácia megújítása. Ebben úgy fogalmaznak, leginkább három trend veszélyezteti napjainkban a demokráciák versenyképességét: a legitimitáshiány, a szélsőséges politikai polarizáció, valamint a demokrácia fenntarthatóságával és működőképességével kapcsolatos kétségek megerősödése.
Filippov szerint a demokráciák és autokráciák vonzáserejével kapcsolatos attitűdök hullámmozgást mutatnak, a kilencvenes években sokan azt gondolták, hogy a demokrácia rendszere mindenhol meghonosodik, viszont az olyan fejlemények, mint Kína felemelkedése és Oroszország visszatérése, valamint a demokráciák látványos kudarcai, mint a Brexit, vagy épp az USA-ban Trump megválasztása sokakban felvetette, hogy régi problémák térnek vissza. Az elemző szerint a koronavírus-járvány ebből a szempontból katalizátor volt: a járvány kezelése ügyében ugyanis a liberálisnak mondott médiumokban is megjelentek olyan írások, miszerint az autokráciák jobban tudnak reagálni a problémákra.
„Amikor azt olvasom, hogy az autokráciák hatékonyabbak, érdekes azt megvizsgálni, hogy bármilyen hatással van-e maga a rendszer a válságkezelésre” – mondta Filippov, majd hozzátette: tapasztalatai szerint épp a rendszer ellenére tudott sikeres járványkezelést felmutatni sok autokrata ország.
Az Egyensúly Intézet szerint úgy lehet változtatni a politikai hozzáálláson, ha 16 évre csökkentenék a korhatárt, és kötelezővé tennék az első választást, ugyanis ez motiválja a későbbi politikai attitűdöt is. Filippov szerint a társadalom elöregszik, és a fiatalok részvétele általában is alacsony. A részvételi kedvükre azonban pozitív befolyással van, ha a szüleik részéről jó példát hoznak. Azok a fiatalok, akik még otthon élnek, és jó mintát kapnak, nagyobb valószínűséggel fognak élni a választás adta lehetőségekkel – mondta az elemző. Hozzátette: vannak olyan országok, ahol önkormányzati szinten lehet beleszólni a választásokba a fiatalkorúaknak is, azonban Ausztrián kívül nincs máshol lehetőség arra Nyugat-Európában, hogy a parlamenti választásokban is döntsenek a fiatalok.
Kiemelte: kutatások támasztják alá, hogy a politikai döntéshozatalhoz szükséges készségek rendelkezésre állnak már 16 évesen – annak ellenére is, hogy a magyar társadalom többségének nem ez a véleménye. Fiala azon kérdésére, hogy hogy lehetne ösztönözni arra a fiatalokat, hogy valóban részt vegyenek a választásokon, Filippov elmondta, választási kötvényt lehet létrehozni, vagy épp az érettségin jelenthet előnyt, ha részt vesz valaki a választáson. Meg kell tanítani, mit jelent részt venni, vitatkozni, kompromisszumot hozni, és veszíteni – mondta Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetője.
(Kiemelt kép: 168.hu | Merész Márton)
