Figyelmeztetést kapott: kellemetlen percei lehettek Orbánnak

Orbán Viktor miniszterelnök délután fogadta Eleni Tsakopoulos-Kounalakis amerikai nagykövetet, akivel másfél órás megbeszélést folytatott. Az amerikai nagykövetség szerint "igen meleg hangulatú" beszélgetésen szóba kerültek a Hillary Clinton által nyáron felvetett aggályok is - írta a Népszabadság.

A The Washington Post kolumnistájának, Al Kamennek „Bennfentes” című blogja szerint a nagykövet augusztus óta próbált találkozni a miniszterelnökkel, hogy a washingtoni külügyminisztérium hivatalos figyelmeztetését, démarche-ot adjon át neki, ám a találkozóra csak most került sor.

Az amerikai nagykövetségnek a találkozó után kiadott közleménye erről nem szól - ilyen diplomáciai üzenetek átadását általában nem szokták nyilvánosságra hozni. A közlemény a találkozót „igen meleg hangulatúnak és hasznosnak” írta le, amelyen a kétoldalú kapcsolatok széles skáláját tárgyalták meg, beleértve együttműködésünket az afganisztáni és a balkáni NATO-misszióban. Kounalakis nagykövet köszönetet mondott a miniszterelnöknek azért a rendkívüli szolgálatért, amelyet Magyarország tett Líbiában, amikor ellátta az Egyesült Államok diplomáciai és konzuli érdekeinek védelmét.

Mindezt megerősítette az

Index összefoglalójais a találkozóról. A hírportál szerint bár szóba kerültek az Egyesült Államok Magyarországgal kapcsolatos aggályai, az amerikai nagykövet csak "barátként" érdeklődött Orbánnál keddi találkozójukon. Az amerikai követség közleményében nincs szó tiltakozó jegyzékről, csak baráti hangulatról és a Magyarország sikerébe vetett hitről. Az Index is megemlíti a Washington Post cikkét, amelyben a magyar kormányt kínosan érintő véleménycikk jelent meg. A cikkben azt állították, hogy miközben Orbán Kínával és Szaúd-Arábiával barátkozik, nem tud időt szakítani, hogy találkozzon az amerikai nagykövettel.

A cikk szerint a nagykövet asszony – akinek kezdetben jó kapcsolata volt Orbánnal – augusztus óta próbál hivatalos diplomáciai jegyzékben, demarche-ban tiltakozni Orbán antidemokratikus lépései ellen. A jegyzéket személyesen szeretné átadni, a miniszterelnök azonban nem szakít időt rá.

„Megbeszéléseket folytattak továbbá a magyarországi fejleményekről, köztük a Clinton külügyminiszter által, budapesti látogatása során felvetett aggályokról” - tudatta a sajtóközlemény, mely szerint „ezekről az ügyekről barátokként ejtettek szót, egyetértve abban, hogy Magyarország demokrácia, melynek megválasztott kormánya ritka, kétharmados mandátumot kapott Magyarország népétől. E rendkívüli lehetőség, valamint a gyors ütemű változások az Egyesült Államokat erősen érdekeltté teszik abban, hogy Magyarország sikerrel járjon és még erősebb szövetségessé váljon. Kapcsolatunk közös értékeken és közös érdekeken, valamint kölcsönös tiszteleten alapul.”

Kihűlt az eleinte meleg barátság

Ám az amerikai napilap múlt pénteken megjelent cikke alapján Orbánnak kellemetlen percei is lehettek a találkozón - írta a

Népszabadság cikke. Az írás szerint Washington olyannyira elégedetlen volt Orbánnal már korábban is, hogy amikor Hillary Clinton június 30-án hazánkba látogatott, az amerikai külügyminiszter igyekezett „teljesen világossá tenni” álláspontját és figyelmeztetni a magyar miniszterelnököt, hogy „sehol sem engedhető meg a demokrácia visszaesése”.

„Nem sokkal később azonban a külügyminisztérium arra a következtetésre jutott, hogy Orbán egyszerűen nem értette meg Clinton üzenetét, hogy abba kéne ezt már hagyni, szóval a diplomaták úgy döntöttek, emelik a tétet. Augusztus közepe vagy vége felé ismételten nemtetszésüket fejezték ki, ebben az esetben egy démarche formájában, amelyet személyesen Orbán kezébe kell adni” – írja a szerző. A szerző leírja: a derűs kezdet óta kihűlt a kapcsolat Orbán és a nagykövet között.

„Ennek oka lehet Orbán egyre antidemokratikusabb bohóckodása. Csak a szokásos – lecsap a médiára, megnyirbálja az igazságszolgáltatás függetlenségét, megtámadja a kisebbségeket és egypártrendszer felé sodródik. Az is lehet, hogy bosszantó, ahogyan dicséri a kínai befektetéseket és segélyeket, miközben folyamatosan negatív értelemben beszél Nyugat-Európáról, és a Nyugat hanyatlását vetíti előre. Mindezt egy NATO- és EU-tagországból” – írja a szerző. A lap szerint Orbánt az sem zavarja, hogy emberi jogi szervezetek folyamatosan kritizálják kormányzási stílusát, melyet a cikk szerzője úgy ír le, mint „olyasféle Lukasenko-light politika”.

„Példátlan gesztus”

A Népszabadság forrásai szerint Magyarország történetében példátlan az efféle gesztus: az utóbbi húsz évben amerikai kormány biztosan nem adott át ilyen jegyzéket Budapestnek. 2001-ben történt meg utoljára, hogy írásban kérdéseket intéztek Jeszenszky Géza akkori külügyminiszterhez. Bár Washingtonnak volt vitája a Gyurcsány-kormánnyal is, főként energiaügyekben, azt a nagykövetség szóban is tudta tisztázni. Az ilyen típusú demarche egyébként az amerikai külpolitikában is ritka eszköz, mindössze néhány ilyet bocsátott ki a State Department az elmúlt években.

A mostani helyzet hátterében a NOL szerint az állhat, hogy a Hillary Clinton nyári budapesti látogatásán megfogalmazott kritika szemlátomást süket fülekre talált a magyar kormánynál. Az amerikai diplomácia nem látott más lehetőséget, mint az erős eszköznek számító demarche átadását. Forrásunk úgy véli, hogy valójában nem az a kérdés, hogy az Orbán-kormány megérti-e végre a kritikát, hanem inkább az, hogy ez mikor történik meg. Lehet keménykedni Washingtonnal és Brüsszellel, de ha nem jönnek a befektetések, és egyre mélyül a gazdasági válság, akkor a kormány kénytelen lesz majd udvariasabb hangnemet megütni. Forrásunk - optimistán - abban is bízik, hogy a Fideszen belül megvan még az az atlantista csoport, amely nem engedi, hogy a viszony elmérgesedjen az Egyesült Államokkal.

Index: az egyházi törvény izgatta a nagykövetet

Az Index kormányközeli forrásai szerint az amerikaiak más témákban is fejezték ki aggályaikat. Elsősorban az új egyházi törvény izgatja őket, de ebben a lap forrásai szerint kielégítő választ tud adni a kormány. Az amerikaiak főleg a neoprotestáns egyházak miatt aggódnak, és ellenzik, hogy az egyházak nyilvántartásba vétele nem automatikus, de a kormány szerint ezeket az aggályokat kezelni tudják az új egyházi engedélyek kiadásával.

A másik téma a választójogi és a választási eljárási törvény, amiben az Index szerint az amerikaiak „az LMP-jére emlékeztető” álláspontot képviselnek. A Fidesz ez ügyben azzal érvel, hogy ők nyitottak az egyeztetésre, attól pillanatnyilag az LMP zárkózik el. A Fidesz elképzeléseivel szemben amúgy a vártnál kisebb az ellenállás az ellenzék részéről. Bár a parlament választójogi reformmal foglalkozó, paritásos bizottságában - ahol az ellenzéknek és a kormánypártoknak is három-három képviselője van – a Fidesz koncepciója sem kapott többséget, annak lényegi elemeit – az egyfordulós választást, a határon túliak szavazati jogát és a kisebbségi választás rendszerét - hat tagból négy támogatta.