Fideszes ötlet: aki lopott, ne kaphasson segélyt

Nem kaphatna lakásfenntartási támogatást, átmeneti segélyt és rendszeres szociális segélyt Gyulán az, aki lop – állt elő tavaly nyáron egy rendelet-tervezet ötletével Alt Norbert fideszes önkormányzati képviselő. Meglátása szerint a békési fürdővárosban mindennapossá váltak a külterületen a tolvajlások, és ennek gátat kell vetni. Ekkor a képviselő azt jósolta, hogy 2009 őszére rendelet válhat az elképzelésből, amelynek elrettentő ereje lehet.

A „monoki modell” szellemisége hatott rá, nyilatkozta tavaly augusztusban a Népszabadságnak a gyulai képviselő, amelyben közérdekű munkához kötik a segélyezést. De arra is emlékeztetett, hogy a Gyulához közeli Kétegyházán valami hasonlóval próbálkoznak. Ennek eredményeként, tudomása szerint, néhány hónap alatt 20 helybelitől vonták meg vagy csökkentették a segélyt, mert az illető nem tudott együttműködni a közösséggel.

Medgyasszay László kétegyházi jegyző ezzel kapcsolatban pontosított. Megjegyezte, hogy a Békés megyei nagyközség testülete 2009 májusában egy helyi magyar-roma konfliktus után fogadott el egy ötpontos intézkedési tervet. Ez azonban csakis politikai nyilatkozatnak, semmint jogi szabályozásnak fogható fel. Ennek harmadik pontja kimondja, hogy a képviselő-testület azt ajánlja az egészségügyi és szociális bizottságnak: „ne adjon átmeneti segélyt közösséggel együttműködni nem tudó embereknek.”

Azonban nem dolgoztak ki kritériumrendszert, hogy mit jelent a „közösséggel való együttműködés hiánya”. Ekként a bizottság szubjektív döntéseket is hozhat, de a jegyző információi szerint erre hivatkozva még nem utasítottak el segélykérőt.

„Egy helyi rendelet nem lehet megtorló jellegű. Ez a kezdeményezés az Alkotmányba ütközne, ezért ilyet nem fogadhat el a testület. A szociális ellátás alkotmányos alapjog” – reagált erre még tavaly Perjési Klára (MSZP) gyulai polgármester és országgyűlési képviselő. Ehhez hozzátette, a segélyezést krízishelyzethez köti a szociális rendelet. A gyulai városvezető ennél sokkal komplexebb, környezettanulmányra épülő segélyezési rendszert tartana célravezetőnek.

Perjési arra is figyelmeztetett, hogy az önkormányzat nem veheti át más hatóságok feladatkörét, s jelezte, hogy két-három renitens család miatt szükségtelen rendeletet alkotni.

Közben a rendőrség helyi statisztikájából az is kiderült, hogy nincs bűnügyi vészhelyzet a békési fürdővárosban, ahol a 2002-es nyugodt évhez képest 2008-ra negyedével csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma.

Több gyulai baloldali politikus az elmúlt évben mindezek ellenére nem tartotta kizártnak, hogy gyulai képviselő-testület jobboldali többsége – tisztán kampánycélok miatt – átviszi a testületen ezt a rendeletet, s a közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrző szerepének átmeneti hiánya miatt csak évek múlva, az Alkotmánybíróság határozata szünteti meg a törvénysértő állapotot.

Végül ez nem történt meg, s máig nem került a városi képviselő-testület napirendi pontjai közé ez a rendelet-tervezet. Noha a kezdeményező, Alt Norbert többször jelezte, hogy a jogi aggályok ellenére nem adják fel a segélyezést tiltó lopási rendelet formába öntését.

Mára azonban lemondott erről. „Belátom, ma mindennek törvényi akadályai vannak” – nyilatkozta a 168ora.hu érdeklődésére. Bár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kis értékű lopások visszaszorítására alkalmas lett volna ez a rendelet. Jelezte, lakossági fórumokon nagy egyetértéssel fogadták ez irányú kezdeményezését, ami vélekedése szerint azt jelenti, hogy „volna rá igény.”

Alt Norbert kezdeményezése kudarca legfőbb tanulságának azt tartja, hogy ismét kiderült: a jogait mindenki nagyon tudja, de a kötelezettségeit nem. Végül megjegyezte, a törvénykezés reformra, míg a segélyezési rendszer erős átalakításra szorul. Vélekedése szerint ez utóbbi nélkül idővel tarthatatlanná válik a helyzet.