Félnek az emberek az új állattartási szabályoktól

Október 1-én életbe lépett az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvénymódosítás. A korábbi, az állattartási övezetekre és a tartható állatszámra vonatkozó helyi rendelkezések hatályukat vesztik. A falvakban ez nem igazán okoz gondot, a nagyvárosok kertvárosi övezeteiben azonban sokakat zavarhat a sertés-, a ló-, a tehén- vagy a baromfitartás, ami mostantól lehetséges.

Szeged egyik családi házakkal övezett lakóparkjában a Hajnal-táj által megkérdezett lakók egy része ellenérzésekkel beszélt a helyi állattartás lehetőségéről, úgy gondolják, nemcsak a szag, hanem a jószágok hangja is zavarná őket. Az állattartók és a többi lakos között pedig biztos, hogy elmérgesedne a viszony., állandóak lennének a veszekedések, viták. Egy helyi asszony szerint valahonnan már most is jön a sertésszag a környékükre, ezért nyáron, 40 fokban nem lehet szellőztetni. Attól is tartanak a lakók, hogy ha a disznóólak a közelbe kerülnének, jelentősen csökkenne ingatlanaik értéke.

Régebben nem okozott ekkora gondot az állattartás a családi házas városrészekben, húsz évvel ezelőtt még nem volt ritka a házak melletti sertésól vagy tehénistálló. Az egyik helyi férfi elmondta, ő nyulat és törpebaromfit jelenleg is tart, amiből voltak konfliktusai, a szomszédot ugyanis zavarta a kisméretű kakas kukorékolása. Mivel „szereti a barátságot”, eltüntette az állatot, és megjegyezte, ő csak annyi jószágot tartana, ami saját fogyasztásra kell. Azt is nehezen tudja elképzelni, hogy más helybéli nagyobb méretű vagy számú állatot akarna magának. Az emberek szerinte ilyen elfoglaltságra ma már nem érnek rá.

Horváthné Tápai Judit Öthalom utcai közös képviselő szerint az sem valószínű, hogy az emeletes társasházakban, esetleg azok erkélyén, közös udvarán akarna valaki kecskét, juhot, baromfit tartani. Egy társasház udvarából nem lehet lovardát csinálni – fogalmazott a Hajnal-tájnak nyilatkozó közös képviselő.